Fotó: Haáz Vince
Megsemmisítette az Európai Unió Bírósága az Európai Bizottság (EB) határozatát, amely jóváhagyta a temesvári nemzetközi repülőtéren a Wizz Air részére nyújtott támogatásokat. Az ügyben szerdán hirdetett ítéletet a luxemburgi székhelyű törvényszék a Carpatair légitársaság által az uniós végrehajtó szerv határozata ellen beterjesztett perben.
2023. február 08., 13:502023. február 08., 13:50
2023. február 08., 14:072023. február 08., 14:07
A vitatott ügy egészen 2008-ig nyúlik vissza, amikor a temesvári Traian Vuia nemzetközi repülőtér – amelyben a román állam a részvények 80 százalékával rendelkezik – az országnak az Európai Unióhoz 2007-ben történt csatlakozásából eredő forgalomnövekedésre tekintettel, valamint a schengeni térséghez való csatlakozás biztonsági feltételeinek való megfelelés érdekében finanszírozást kapott a román államtól terminál megépítése érdekében a schengeni övezeten kívüli járatok és a biztonsági berendezések számára. Ezen túlmenően a bánsági nagyváros légi kikötőjét működtető részvénytársaság a fapados légitársaságok odavonzása, a repülőtér forgalmának növelése érdekében ugyanabban az évben megállapodást kötött a Wizz Air Hungary Légiközlekedési Zrt.-vel,
Eme kedvezmények ellen 2010-ben a román Carpatair légitársaság panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz, kifogásolva a román hatóságok által a Wizz Air javára nyújtott támogatásokat. Az EB 2020. februárjában kibocsátott határozatában egyrészt úgy ítélte meg, hogy a temesvári reptér számára az új terminál fejlesztésére, a gurulóút javítására, az előtér bővítésére és a világítóberendezésekre nyújtott állami finanszírozás olyan állami támogatásnak minősül, amely összeegyeztethető a belső piaccal. Másrészt az uniós kormány megállapította azt is, hogy a Wizz Airrel kötött megállapodásokban rögzített kedvezmények nem minősülnek állami támogatásnak.
A román légitársaság keresetének helyt adva az uniós törvényszék szerdán közzétett ítéletében megállapítja, hogy az EB tévesen alkalmazta a jogot, amikor ezen intézkedések szelektív, illetve előnyös jellegét vizsgálta. A törvényszék szerint az említett megállapodások alkalmasak voltak arra, hogy lényegesen befolyásolják a román társaság versenyhelyzetét azokon a piacokon, amelyeken versenyhelyzetben állt a Wizz Airrel; és mindezt az sem befolyásolta, hogy a Carpatair 2013 óta beszüntette tevékenységét a temesvári nemzetközi repülőtéren.
Az uniós bíróság ítélete értelmében a felperes légitársaságnak jogában áll „nem tűrni” a vitatott intézkedések által torzított versenyt, továbbá a bíróság amiatt is elmarasztalta az EB-t, hogy nem foglalt állást abban a kérdésben sem, miszerint a Wizz Airen kívüli egyéb légitársaságok flottájukban rendelkeztek-e a megfelelő méretű és elegendő járatsűrűséget biztosító légi járművekkel, amelyek ténylegesen lehetővé tették volna számukra a temesvári engedmények igénybe vételét.
„Ezen észrevételekre tekintettel a Törvényszék megállapítja, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a jogot, amikor elmulasztotta megvizsgálni, hogy a harmadik típusú engedmény önmagában véve előnyben részesítette-e a Wizz Airt az alkalmazási feltételei miatt, amint azt a Carpatair SA állította. (…) A Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a Bizottság nem támasztotta alá jogszerűen azon következtetését, amely szerint a megállapodások nem biztosítottak olyan gazdasági előnyt a Wizz Air számára, amelyet rendes piaci feltételek mellett nem kapott volna meg, és így nem minősültek állami támogatásnak” – szerepel a Carpatair keresetének helyt adó ítéletben, amely megsemmisíti a temesvári reptér és a Wizz Air között 2008-ban köttetett határozatot.
A magyar tulajdonú fapados légitársaság tavaly ősszel fellebbezést nyújtott be az uniós törvényszék 2022 májusában kihirdetett ítélete ellen, amely nem talált kivetnivalót abban, hogy a román állam 36,6 millió eurós segélyben részesítette a Taromot 2020 feburárjában. A Wizz Air azt is megóvta, hogy a román állami légitársaság ugyanazon év októberében további 19,3 millió eurós kormányzati szubvencióban részesült. A diszkonttársaság amiatt is az igazságszolgáltatási fórumhoz fordult, hogy Bukarest 62 millió eurós segélyt nyújtott – az azóta csődbe ment – Blue Air román légitársaságnak is.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
szóljon hozzá!