Fotó: Barabás Ákos
A gyermekek számára és társadalmi szempontból is sok haszna lehet annak, ha kötelezővé teszik az óvodai oktatást, ennek sikeressége érdekében azonban elengedhetetlen az infrastruktúra fejlesztése – hangsúlyozzák a szakemberek.
2017. november 25., 13:102017. november 25., 13:10
Jó ötletnek tartják a Krónikának nyilatkozó oktatási szakemberek az RMDSZ elképzelését, hogy kötelezővé tennék az óvodai oktatást minden gyermek számára, ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy ehhez mindenekelőtt az infrastruktúra és az oktatásmenedzsment fejlesztésére van szükség.
Holott a szakértők egyöntetűen állítják: minél hamarabb kerül közösségbe, hasonló korú társai közé egy gyermek, annál könnyebben tud majd később is beilleszkedni, barátkozni, boldogulni. Ezt Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) székelyföldi alelnöke is megerősítette. Mint a Krónikának elmondta:
Szerinte már az is hatalmas előrelépés volt, amikor 2012-ben az előkészítő osztályt bevonták az elemi osztályok közé, ezzel tulajdonképpen a kötelező oktatás részévé vált, és megkönnyítette az első osztályban a feladatokkal való megbirkózást a gyermekek számára, akik így ismerős környezetben kezdték a betűvetést.
Kiss Imre szerint azonban mielőtt kötelezővé tennék a középső- és nagycsoportot, fel kell mérni az óvodák befogadóképességét, a jelenlegi csoportok létszámát és a rendelkezésre álló infrastruktúrát. Rámutatott: a városi óvodák már most túlterheltek, 25–27 fős csoportok működnek. A főtanfelügyelő úgy vélte:
Hozzátette: mindez úgy lenne hatékony, ha a csoportok létszáma nem haladná meg a 20 főt, ehhez több ingatlanra, teremre és pedagógusra lenne szükség. Ahelyett tehát, hogy a meglévő feltételek mellett alakítják ki az új rendszert, Kiss Imre szerint előbb fel kell mérni az igényeket, és ezek alapján különíteni el a szükséges anyagi keretet.
Fotó: Boda L. Gergely
Az RMPSZ alelnöke az óvodai oktatás kötelezővé tételét mindenképpen ösztönzőnek tartaná a szülők számára, szerinte azonban útmutatót is ki kellene dolgozni arra vonatkozóan, hogy hogy ki és milyen módon kéri ezt számon, illetve milyen következményekkel jár, ha a szülő mégsem viszi óvodába a gyermekét. Sajnos ez az iskolai oktatásban sem működik: bár kötelező, mégsem von maga után semmilyen következményt, ha a szülő nem járatja iskolába a gyerekét.
– hangsúlyozta Kiss Imre. A főtanfelügyelő szerint egyébként Kovászna megyében jobb a helyzet az országos átlagnál, ugyanis a gyermekek mintegy 90 százaléka jár óvodába. „Viszont aki nem járatja a gyerekét óvodába, azt nehéz rávenni erre, még a havi 50 lejes juttatás sem bizonyul minden esetben vonzónak” – magyarázta az oktatási szakember utalva arra, hogy a hátrányos anyagi helyzetben levő családok igényelhetnek havi 50 lejes támogatást, ennek folyósítása az óvodai jelenléttől függ.
Kiss Imre hangsúlyozta, a hiányzások követésére is ki kell dolgozni a módszertant, hiszen az óvodában nem működik, ami az iskolában, hogy bizonyos számú hiányzás esetén levonják a magaviseleti jegyet.
A hátrányos helyzetű gyermekek számára különösen fontos, hogy minél hamarabb bekerüljenek a közösségbe, elsajátítsák az alapvető készségeket, leküzdjék a koordinációs nehézségeket, megtanulják a beszédkészséget, a memóriát és a logikát fejlesztő kis mondókákat, ezért is jó kezdeményezés a kötelező óvoda, véli Tischler Ferenc, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat munkatársa. A Máltai Szeretetszolgálat romániai szervezetének főtitkári munkakörét is betöltő szakember koordinálja a sepsiszentgyörgyi városháza Biztos Kezdet Ház elnevezésű felzárkóztató projektjét, amelynek keretében a 3 évesnél kisebb roma gyermekekkel foglalkoznak.
„A szülőkkel is folyamatosan foglalkozni kell, próbáljuk elfogadtatni a roma közösség tagjaival, hogy ha esküvő, temetés van, az nem befolyásolhatja a gyerek napi tevékenységét, ugyanúgy el kell járnia óvodába, iskolába. Jelenleg az történik, hogy ilyenkor leáll az élet, senki nem megy sehova” – részletezte lapunknak a szociális ügyekben jártas szakember.
A gyerekvédelmi rendszerben is arra törekszenek, hogy a legkisebbek is minél többet legyenek közösségben, a velük egykorúak társaságában, mondta el a Krónikának Szántó Ildikó, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Bihar megyei vezetője. Szerinte a hátrányos helyzetű gyerekek számára az lenne ideális, ha már bölcsődébe is vinnék őket, ám erre nem mindig van lehetőség. A három év feletti gyerekek esetében odafigyelnek, hogy anyanyelven sajátíthassa el az alapokat, erre ma már szinte mindegyik településen van lehetőség, az önkormányzatok odafigyelnek arra, hogy biztosítsák a körülményeket, magyarázta Szántó Ildikó.
Fotó: Kristó Róbert
Az RMDSZ abból kiindulva tenné kötelezővé az óvodai oktatást, hogy a pedagógusok szerint sokkal jobban teljesítenek, illetve válnak aktív közösségi taggá azok a gyerekek, akik óvodába jártak. A szövetség vonatkozó tervezete kapcsán Szabó Ödön parlamenti képviselő elmondta:
Az RMDSZ törvénytervezete szerint az óvodai oktatás a középcsoporttól lenne kötelező. A tervezetet a képviselőházban iktatták, ezután kerül a szakbizottságok asztalára, később az alsóház plénuma szavaz róla. Az ügyben a szenátus a döntéshozó kamara.
A napokban a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) a Mentsétek meg a gyermekeket egyesület felmérésére hivatkozva közölte, hogy a romániai gyermekek több mint 50 százaléka nem jár óvodába. „Ez nagyon aggasztó számadat, amelynek az egész társadalmat mozgósítania kell” – írta közleményében a szövetség.
A felmérés szerint ez azzal is összefüggésben van, hogy Romániában minden második gyermeket fenyeget az elszegényedés veszélye. Simion Hăncescu, a FSLI elnöke hangsúlyozta: egy társadalom nem lehet korszerű, amíg a benne élő gyermekeknek a túlélésért kell küzdeniük.
Vasárnap reggelre a rossz időjárás által érintett összes Hargita megyei településen helyreállt az áramszolgáltatás – tájékoztatott a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Szombat délután az összes vasútvonalon továbbra is télies körülmények között közlekedtek a vonatok, különösen a iaşi-i és brassói regionális kirendeltség körzetében, a sűrű havazás és az alacsony hőmérséklet miatt – számolt be a CFR.
Tizenegy Hargita megyei település közel 4000 lakójának háztartásában még mindig szünetel az áramszolgáltatás, miután a heves havazás és az erős szél megrongálta az elektromos hálózatot.
A szél erősödésére és hóviharokra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat 23 megyére.
Tűz ütött ki szombat hajnalban egy székelyudvarhelyi tömbházban, tíz lakót evakuáltak.
Közös tudományünnepi rendezvény tartott az EME és a KAB. Az ünnepi alkalom a kolozsvári Protestáns Teológia Intézet dísztermében köszöntésekkel és megemlékezéssel kezdődött.
Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt.
Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken Nagyváradon.
Rossz időre figyelmeztető vörös, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az erős szél miatt lezárták péntek reggel az A1-es autópálya Nagyszeben és Bojca közötti szakaszát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!