Fotó: Biró István
A romániai törvénykezés a magyar nyelv használatát tekintve csak részben garantálja a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának 8. paragrafusa által előírt rendelkezéseket – állapították meg árnyékjelentésükben a Marosvásárhelyen székelő Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) munkatársai.
A civil szervezet két éven keresztül végzett felmérései, kutatásai, esettanulmányai rámutatnak arra, hogy a pontos jogi szabályozás hiányában a magyar nyelv használata a közigazgatásban és az oktatási intézményekben esetleges maradt. Felsőbb szintről érkező pontos utasítások hiányában mind a charta, mind a 2001/215-ös közigazgatási törvény lehetőséget biztosít az intézményvezetőknek, hogy maguk döntsék el, gyakorlatba ültetik, vagy sem a magyarnyelv-használatot célzó rendelkezéseket.
„Az intézményvezetők vagy alig-alig, vagy egyáltalán nem ismerik a törvénykezést. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájáról például egyik sem hallott, arról sem, hogy Románia aláírta volna azt. A tíz évvel ezelőtt megjelent 215-ös, közigazgatási törvényt még úgy-ahogy ismerik, de kényük-kedvük szerint alkalmazzák” – vázolta a Krónikának a Maros megyében tapasztalt helyzetet Szigeti Enikő. A kuszás helyzetért a Cemo szerint nem feltétlenül a polgármesterek, iskolaigazgatók és intézményvezetők a hibásak. „Azt szeretnénk, ha ezeket a kérdéseket központilag orvosolnák, mivel a metodológiai hiányosság miatt csorbul a nyelvhasználati jog” – fűzte hozzá a Civil Elkötelezettség Mozgalom ügyvezetője.
Szigeti Enikő továbbá elmondta, a 106 oldalas, angol nyelven megírt, az országjelentéshez kapcsolódó árnyékjelentés nem afféle kritika, mint inkább többletinformációt tartalmazó kiegészítő anyag kíván lenni. A Cemo által kidolgozott dokumentáció mind a közigazgatási, mind az oktatásügyi szférában ismerteti az időszaki jelentés készültekor érvényes jogi hátteret, majd röviden áttekinti a nyelvi jogok alakulását az adott területen. Ami az észrevételeket illeti, a szervezet kötetlen megközelítést választott: egyes esetekben reagál az időszakos jelentés megállapításaira, más helyzetekben esettanulmányok, statisztikák, kísérletek, interjúk és nyelvi tájképelemzés alapján nyújt képet a nyelvi jogok gyakorlati alkalmazásáról.
A polgármesteri hivatalok és közintézmények nagy többsége nincs felkészülve a kétnyelvű működésre, így nagyszámú magyar nyelvű kérvény komoly fennakadásokat okozhat a működésükben – állítják jelentésükben a Cemo-önkéntesei. További problémaként értékelik, hogy nem léteznek kiforrott, a romániai közigazgatási, jogi és gazdasági terminológiát híven tükröző magyar szakkifejezések – emiatt, illetve a világos utasítások hiánya miatt az apparátusban dolgozó magyarok nem fogalmaznak magyar nyelvű válaszokat a magyar nyelvű megkeresésekre.
A Cemo több kísérletet végzett annak kiderítésére, hogy hogyan is működik a többnyelvűség a közigazgatásban: magyar nyelvű kérdőíveket, leveleket küldött ki a 20 százaléknál nagyobb arányú magyar kisebbséggel rendelkező polgármesteri hivataloknak és más közintézményeknek. A 77 közintézmény alig egynegyede (19 intézmény) fogalmazott a törvény által előírt, kétnyelvű válaszlevelet, míg egyes intézmények (11) azzal utasították el a válaszadást, hogy a kérdések nem a román állam hivatalos nyelvén íródtak. A címzett intézmények fele (33) válaszra sem méltatta a szervezet levelét. A Cemo egyik önkéntese a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalt tesztelte. Az első, magyar nyelvű levelekre román nyelvű választ kapott, a további megkeresésekre viszont már nem is reagáltak. Az önkéntes ezután ugyanazt a kérdést tette fel, ezúttal románul: erre a levélre a 30 napos határidőn belül válaszoltak.
Az árnyékjelentés szerint gyakran találkozni olyan esetekkel, amikor magyar nyelvű osztályokban a kiegészítő és opcionális tantárgyakat – mint például az angol, német, francia, zene, sport vagy informatika – román ajkú tanárok tanítják. A Cemo saját, Marosvásárhely-szintű statisztikái szerint a kiegészítő és opcionális tárgyak 40 százalékát olyan tanárok tanítják, akik nem beszélik a magyar diákok anyanyelvét.
Két évvel ezelőtt, 2009 januárjában a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség a Cemóval közösen tiltakozást indított a 2009–2010-es beiskolázási tervvel kapcsolatban. Ha ugyanis a tervezetben szereplő beiskolázási számok megvalósultak volna, akkor 462 Maros megyei magyar kilencedikes nem tanulhatott volna anyanyelvén. A beiskolázási terv a szükséges 1862 helyett (enynyien végezték el a nyolcadik osztályt) pusztán 1400 helyet tartalmazott, míg a román diákok számára 4200 hely lett fenntartva a szükséges 3700 helyett. Ezzel a beiskolázási tervvel a Maros megyei tanfelügyelőség megsértette a charta 8. paragrafusát, miszerint „a középiskolai továbbtanulást lehetővé kell tenni a fontosabb regionális vagy kisebbségi nyelveken”.
A civil mozgalom önkéntesei által átfésült Maros megyei iskolák közül ugyanakkor alig néhánynak (7 százalék) a homlokzatán olvasható kétnyelvű felirat. A megvizsgált 21 iskola weboldala közül csupán négynek van magyar nyelvű tartalma. Az összesen 182, a diákok számára fontos információkat iskolai faliújság közül 17-en (9 százalék) olvasható magyar nyelvű felirat. Az iskolák falain látható különféle poszterek és egyéb hirdetések nagyrészt román nyelvűek – mutatnak rá tapasztalataikra a civilek.
Mindössze tizennyolc százaléka magyar nyelvű a nagyváradi Gheorghe Şincai Megyei Könyvtár könyvállományának, ami ahhoz képest, hogy Bihar megye lakosságának csaknem 27 százaléka magyar ajkú, igen kevésnek számít – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatóján az Erdélyi Magyar Ifjak városi szervezetének elnökségi tagja, Csomortányi István. A megyei könyvtár a második olyan közintézmény, amelyet a nagyváradi EMI a nyelvi jogok biztosítása terén megvizsgált – az első a helyi önkormányzat által fenntartott közösségi rendőrség volt. Csomortányi egyebek közt a könyvtár anyagáról kért kimutatást nyelvi szempontokat figyelembe véve. Mint kiderült, a 642 544 könyvtári tételből 114 929 magyar, 447 204 román, a többi pedig német, illetve egyéb nyelveken íródott. Az intézmény honlapja csak román nyelven érhető el, magyar formanyomtatványok nincsenek. A meghatározása szerint multikulturális intézményben álkétnyelvűség uralkodik: az épület homlokzatán ugyanis még szerepel a magyar elnevezés, a közönség által látogatott helyiségeket, folyosókat azonban már csak román feliratokkal látták el. Egyedül az adminisztrációs épületrészben, az irodák ajtóin szerepelnek magyar szavak, de ott is csak a román és az angol megnevezést követően. A könyvtárban 78 személy dolgozik, és éppúgy, mint a közösségi rendőrség esetében, az EMI-sek itt is az intézménytől kértek kimutatást arról, hányan beszélnek közülük magyarul. A vezetőség állítása szerint 16-an ismerik a nyelvet, de Csomortányi szerint nem biztos, hogy ez a szám megfelel a valóságnak, hiszen korábban az ifjak ellenőrzései során kiderült, hogy a főnökeik szerint magyarul tudó rendőrök fele sem beszélte a nyelvet valójában. A Gheorghe Şincai Megyei Könyvtárnak 89 időszakos kiadványra, újságra és magazinra van előfizetése, ezek közül 8 magyar – a Krónika például nincs köztük. Csomortányiék gyanítják, hogy a teljes könyvállomány magyar része is csak azért érheti el a 18 százalékot, mert annak nagy részét még olyan időszakban szerezték be, amikor sokkal nagyobb volt a magyar lakosság aránya a megyében és a megyeszékhelyen. Tavalyelőtt a közel 7000 beszerzésből 313 volt magyar nyelvű – CD, DVD egy sem –, 2010-ben pedig az 5802-ből csak 245. Az EMI-sek nem számították beszerzésnek azt a vaskos hagyatékot, amelyet dr. Mózes Károly hagyott a könyvtárra: a 3790 könyvnek valamivel több mint a fele magyar. Csomortányi István egyebek közt azt javasolja, hogy a szerinte diszkriminatív helyzet megszüntetésére hozzanak létre önálló magyar könyvtárat a megyében.
Kilakoltatási végzést küldött a nagyváradi önkormányzat Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, amelyben felszólítja, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat. Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint zavart okozott az erdélyi magyarság körében Orbán Viktor tihanyi, George Simionról tett kijelentése.
„Kivételes helyzetekben” engedélyezné az otthon oktatást Daniel David oktatási és kutatási miniszter – számolt be róla hétfőn az Edupedu.ro.
Megjelent egy új román nyelv és irodalom segédanyag, amely az új tantervek szerint az először idén érettségiző magyar diákok felkészülését támogatja.
Az RMDSZ részéről teljesen elhibázott döntés volt a román elnökválasztás első fordulójában szembemenni a változást követelő népakarattal, és Crin Antonescut támogatni – hangzott el az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) kolozsvári sajtótájékoztatóján.
A mintegy százmillió eurós beruházástól olcsóbb, hatékonyabb és környezetkímélőbb távhő-előállítást remélnek, a kivitelezők az ország legmodernebb és leghatékonyabb hőerőművének megépítését ígérik Aradon.
Az elmúlt hétvégén Maros megyében megejtett rendőrségi razzia során több személyt is őrizetbe vettek az egyenruhások közúti közlekedési bűncselekmények miatt, akik részegen vezettek járművet.
A parajdi sóbánya vezetőségének kérésére a katonai tűzoltók hétfő délután újra működésbe állították az Alsósófalván, a Korond patak egyik mellékpatakának medrében elhelyezett nagy kapacitású motoros szivattyút.
Az erdélyi magyarok büszkék lehetnek arra az összefogásra, amelyet közösségük tanúsított a román elnökválasztás második fordulójában azáltal, hogy egységesen a Románia elnökévé választott Nicușor Danra adták voksukat – mutatott rá a szövetség elnöke.
Az elmúlt hónapok legnagyobb razziáját tartotta a Bihar megyei rendőr-főkapitányság a hétvégén: a megyében 57 ellenőrző ponton összesen 1875 személyt igazoltattak, és 990 járművezetőt ellenőriztek alkohol- és drogfogyasztás szempontjából.