Nem és nem. Benkő Erika (bal felső sarokban) az egyik parlamenti bizottság online ülésén
Fotó: Facebook/Benkő Erika
Futótűzként terjedt át a bukaresti parlamentre a Klaus Iohannis által felkorbácsolt magyarellenesség: egyetlen román politikai alakulat sem meri felvállalni, hogy bármilyen módon együttműködjön az RMDSZ-szel. Közben a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az államfő Nagy Károly-díjának visszavonását kéri.
2020. május 26., 16:212020. május 26., 16:21
2020. május 26., 16:232020. május 26., 16:23
Tiltakozását fejezte ki a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat az Aachen városi Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítvány vezetőségéhez címzett levelében az ellen, hogy a magyarellenes Klaus Iohannis államelnöknek adják a kitüntetést. Benkő Erika, a jogvédelmi szolgálat vezetője keddi online sajtótájékoztatóján elmondta,
Miközben tudatában volt annak, hogy nyilatkozata hosszú távon a közösség marginalizálódásához vezet, felerősíti a xenofób támadásokat. A szolgálat vezetője hangsúlyozta, a rangos díj kitüntetettjei munkásságának azokat az európai értékeket kell tükröznie, melyek bátorítják a sokszínűséget, a toleranciát.
„Klaus Iohannis minősíthetetlen, hamis nyilatkozata azokat a sötét időket hozza vissza, melyek az etnikai feszültség szításáról, a közösségek megfélemlítéséről szóltak. Durva, nacionalista kirohanása a székelyföldi autonómiatervezet hallgatólagos elfogadása kapcsán a magyar közösség, nyelv és kultúra elleni támadás, amely évtizedekkel vetette vissza a magyar–román politikai párbeszéd lehetőségét” – fogalmazott a parlamenti képviselőként is tevékenykedő Benkő Erika.
Benkő Erika szerint a román parlamentben rendszeresen szembesülnek az államfő uszításának következményével.
„Beláthatatlan következményei vannak, hogy Klaus Iohannis kinyitotta a magyarellenesség Pandóra-szelencéjét, minden magyarügy pestisesnek számít” – mondta a háromszéki politikus. Amióta az államfő nyilatkozata elhangzott, minden héten elővesznek egy RMDSZ által benyújtott tervezetet és leszavazzák.
Benkő Erika rámutatott, a képviselőház szerdán szavaz az RMDSZ által még 2017-ben benyújtott tervezetről, amely március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánítaná Romániában. A tatároknak, a romáknak is van hivatalos ünnepük az országban, ám Marius Pașcan, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) politikusa azért javasolta az RMDSZ tervezetének napirendre tűzését, hogy azt döntő kamaraként elutasítsák.
Kérdésünkre Benkő Erika kifejtette, ha egyénileg tudnak is tárgyalni a román politikusokkal, amikor szavazni kell, mindig ellenük voksolnak. Egyértelműen el akarják szigetelni az RMDSZ-t, hideg fejjel kell ezt semlegesíteni, hiszen a szövetségnek jó közpolitikai javaslatai vannak, amit eddig át tudott vinni a parlamentben; emellett fontos, hogy a magyar közösség jogkörét bővíteni tudják, szögezte le Benkő Erika.
A képviselőház művelődési bizottsága további három, az RMDSZ által beterjesztett törvénytervezetet javasolt visszautasításra – számolt be lapunknak Márton Árpád, a bizottság tagja. Kifejtette, valószínűleg a testület elnöke „feladatba kapta”, hogy elővegye az RMDSZ törvényjavaslatait, így a 2003-ban beterjesztett közlevéltári törvényt, az egyházi és magánlevéltárak teljes körű visszaszolgáltatásáról szóló javaslatot, illetve a művelődési intézmények menedzsmentjéről szóló törvénymódosítást is elutasításra javasolta a bizottság. Márton Árpád elmondta, a levéltári törvény a decentralizációt szorgalmazza, a magán- és egyházi levéltárak pedig a visszaszolgáltatás után is közlevéltárként működhetnek. A művelődési intézmények esetében azt javasolták, hogy azokon a településeken, ahol meghaladja a 20 százalékot a kisebbség aránya, a versenyvizsgákra jelentkezők ismerjék a kisebbség nyelvét is.
– szögezte le Márton Árpád. A képviselő hangsúlyozta, nem lehet tudni, ezek a tervezetek mikor kerülnek a plénum elé, hiszen legalább 500 visszautasításra javasolt tervezet hever az alsóházban, miközben jelenleg 8-10 törvénykezdeményezést tudnak tárgyalni az online üléseken. A politikus hangsúlyozta, a kezdeményezéseiket újra és újra be fogják terjeszteni, akár módosító javaslatként is a román pártok vagy a kormány tervezeteihez. Márton Árpád rámutatott, a parlament jelenleg a kormány „butaságait” javítgatja, de jobb is, ha a választások előtti időszakban nem szavaznak egyébről, mert csak populista intézkedések születnének.
Trianon-nap: gyors aláírást várnak a román történészek Iohannistól
A trianoni döntés napját ünneppé nyilvánító jogaszabály mielőbbi aláírását, kihirdetését várja Klaus Iohannis államfőtől a Romániai Történészek Országos Bizottasága (CNIR), amely közleményben üdvözölte a törvény parlamenti elfogadását. „Míg 1918 december elseje a román nemzet egyesülésének kinyilvánítását jelenti, addig a Trianonban 1920. június 4-én aláírt szerződés ennek az akaratnak a nemzetközi szintű elismerését jelenti” – fogalmaznak a történészek. A CNIR tagiai azzal érvelnek a gyors államfői aláírás mellett, hogy a törvény minél előbb „hatékony legyen”, annál is inkább, mert Románián kívül több más közép-európai ország is megemlékezik a trianoni szerződésről.
A bizottság egyik legismertebb tagja, Ioan Aurel Pop történész, a Román Akadémia elnöke korábban a következőképpen foglalta össze a szerződés lényegét román szempontból: „Magyarország, a nagy háborúban legyőzött ország visszatért az etnikai határai közzé, vagyis – a szövetséges és társult hatalmak (Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok, Olaszország, Japán és sok más) nyomására – elismerte, hogy volt történelmi tartományainak nagy része, melyeknek magyartól eltérő többségeik voltak, a következőkben Horvátországhoz, Csehszlovákiához, Romániához, Ausztriához fog tartozni". A kolozsvári Babeș-Bolyai egyetem korábbi rektora szerint az 1920. június 4-ei trianoni szerződés, mint ahogy különben az 1919–1920-as párizsi szerződések egész rendszere, nem tett egyebet, mint elismerte a románok által meghozott saját döntéseik jogosságát. „Trianon Románia számára nyugati irányban a szinte természetes etnikai határunk elismerését jelentette” – fogalmazott egy korábbi interjúban Pop. (Pataky István)
Hetvenöt éves korában, gyors lefolyású, súlyos betegség következtében szerda este elhunyt Almási Vince, az Arad megyei Kisiratos község volt polgármestere.
Felszámolták a temesvári C.D. Loga Főgimnáziumban kialakult norovírusgócpontot, a fertőzés forrását azonban nem azonosították – közölte csütörtökön Cornelia Bubatu, a Temes megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) sajtószóvivője.
Három év, illetve két év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a marosvásárhelyi törvényszék Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester anyósát és apósát.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerda délután iktatta a Központi Választási Irodánál (BEC) az európai parlamenti választásokon induló jelöltek listáját.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy marosvásárhelyi rendőrt és egy másik gyanúsított személyt drogkereskedelem miatt.
Rendőrök üldöztek Nagylakon egy lopott autót, amelyet egy 15 éves gyerek vezetett két másik, vele egykorú gyerek társaságában.
Sikeres karriert és közösségi szerepvállalást megalapozó képzéssel várja a Kolozsváron tanuló és egyetemre készülő diákokat a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A szervezet díjmentesen nyújt ingyenes kollégiumot a hallgatóknak.
Életét vesztette szerda reggel egy 40 éves besztercei férfi, miután lezuhant egy épülő tömbház hetedik emeletéről, 15 méteres magasságból.
A Bukarestben megszökött elítéltet „biztosan” elszállította valaki Nagyváradig, ahol végül a hajnali órákban elfogták, de ez nem jelenti azt, hogy segítséget kapott – nyilatkozta Bogdan Despescu belügyi államtitkár szerdán.
Április 10-re virradóra, tragikus körülmények között elhunyt Bíró István, a Madéfalvi Református Missziói Egyházközség lelkipásztora – jelentette be Facebook-oldalán az Erdélyi Református Egyházkerület.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás