Fotó: Videófelvétel/Erdély TV
A Mihai Tîrnoveanu vezette szélsőségesen nacionalista szervezet be nem jelentett, tehát törvénytelennek tekinthető utcai rendezvényével bánt kesztyűs kézzel a jó hírét a Krónikától féltő román csendőrség.
2023. április 28., 08:442023. április 28., 08:44
Mint arról beszámoltunk, a rendvédelmi szerv közleményben utasította vissza lapunk megállapítását, miszerint kettős mércével mér, amikor a román szélsőségesek magyarellenes megnyilvánulásai, illetve a magyar szervezetek ellen lép fel. Hétfőn közölt cikkünkben megírtuk, hogy egyetlen bírságot szabott ki 500 lej értékben a Szatmár megyei csendőrség a Kölcsey Ferenc szobrának nagykárolyi felavatásán történt román nacionalista tüntetés nyomán.
Emlékeztettünk arra is, hogy ezzel egy időben Izsák Balázsra, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökére a március 10-i, székely szabadság napi marosvásárhelyi felvonulás megszervezése miatt ennek az összegnek a dupláját, ezer lejt rótt ki bírságként a Maros megyei csendőrség.
Egyetlen bírságot szabott ki 500 lej értékben a Szatmár megyei csendőrség a Kölcsey Ferenc szobrának nagykárolyi felavatásán történt román nacionalista tüntetés nyomán.
Cikkünk nyomán a csendőrség országos parancsnoksága úgy foglalt állást: a diszkrimináció mellőzésével, az egyenlő távolságtartás elvét tiszteletben tartva fejti ki tevékenységét a polgárok biztonsága érdekében, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. Emmellett azt állítják, hogy megállapításunk „inadekvát, és nem felel meg az objektív valóságnak”, cikkünket pedig tendenciózusnak és torzítónak nevezik.
Sem Mihai Tîrnoveanu, sem az általa vezetett Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű szélsőségesen nacionalista szervezet nem jelentette be előre a nagykárolyi tüntetést, holott erre a hatályos törvények kötelezik. Kovács Jenő, a szatmári város polgármestere a Krónika megkeresésére elmondta, a városházán senki nem tett előzetes bejelentést, nem kért engedélyt a Kölcsey-szobor felavatása során rendezett demonstrációra.
Márpedig az 1991/60-as számú gyülekezési törvény kimondja, hogy a nyilvános rendezvények (adunare publică) – tüntetések, tiltakozások, demonstrációk, felvonulások, sportesemények stb. – szervezői kötelesek három nappal az esemény előtt írásban tájékoztatni a tervezett rendezvényről annak a közigazgatási egységnek a polgármesteri hivatalát, amelynek a területén sor kerül erre. Ennek nyomán megalakul a község vagy város polgármesteréből, jegyzőjéből, valamint a rendőrség és a csendőrség képviselőiből álló láttamozási bizottság, amely elbírálja a kérelmet.
Más kérdés, hogy a demonstrációról előre tudni lehetett, hiszen a szélsőséges aktivista a szoboravatást megelőző napokban többször beharangozta közösségi oldalán, hogy Nagykárolyba megy tiltakozni Novák Katalin államfő jelenléte, továbbá a „magyar irredentizmus” ellen. (Erről lapunk is hírt adott annak idején). Tîrnoveanu ugyanakkor minden román hazafit a rendezvényre hívott.
Visszautasítja a román csendőrség, hogy kettős mércével mér, amikor a román szélsőségesek magyarellenes megnyilvánulásai, illetve a magyar szervezetek ellen lép fel, ahogy azt hétfőn közölt cikkünkben írtuk.
A gyülekezési törvény értelmében 1000-től 10 ezer lejig terjedő pénzbírsággal sújtható a be nem jelentett, nem regisztrált vagy betiltott nyilvános gyülekezés rendezése, egy bejelentett nyilvános esemény megzavarásáért, egy ugyanazon a helyen és időben tartott ellentüntetés miatt pedig 500-tól 5000 lejig terjedő büntetést szabhatnak ki a hatóságok. A be nem jelentett gyülekezésért a szervezőket vagy az eseményt irányító természetes személyeket terheli a felelősség – a nagykárolyi demonstráció esetében Mihai Tîrnoveanut és a Nemzet Útja szervezetet. Az ő felelősségre vonásukat mulasztotta el a lapunkat tendenciózussággal vádoló csendőrség.
Mint azt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a napokban a Krónikának adott nyilatkozatában felidézte, a 2016 márciusában rendezett székely szabadság napi rendezvényük után a szervezet közel száz önkéntesét és munkatársát büntette meg a Maros megyei csendőrség azzal az indokkal, hogy az eseményt nem jelentették be, illetve hogy az SZNT rendezvénye be volt tiltva. Holott egyik állítás sem felelt meg a valóságnak, a megbírságoltak pedig utólag – az SZNT által megbízott Kincses Előd ügyvéd keresete nyomán – egytől egyig elérték, hogy a büntetési jegyzőkönyveket megsemmisítette a bíróság.
Mint ismert, idén márciusban a csendőrség 1000 lejes pénzbírsággal sújtotta Izsákot a székely szabadság napján rendezett megemlékezést követő felvonulásért, amelyet a rendvédelmi szerv „betiltottnak” tart, sőt az autonómiatörekvést Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását sértő, így a nemzetbiztonsággal szembeni cselekedetnek minősít, ezért sovinizmussal is vádolja az SZNT elnökét.
Csendőrségi felháborodás ide, visszautasítás oda, nehezen lehet a különböző szervezetekkel, rendezvényekkel szemben foganatosított, vagy éppen elmaradt intézkedéseket, viszonyulást nem annak nevezni, ami valójában: kettős mércének.
Ellenségesen fogadta többtucat román tüntető Novák Katalint szerdán Nagykárolyban, ahol Magyarország köztársasági elnöke részt vett Kölcsey Ferenc költő szobrának ünnepélyes felavatásán.
Huszonnégy órára őrizetbe vették a három évvel ezelőtt az autójába rejtett pokolgéppel megölt aradi üzletember, Ioan Crişan lányát és két feltételezett bűntársát.
Bár nem vett részt semmilyen szervezkedésben, a forradalom leverését követő kirakatperek során hamis tanúzásra akarták kényszeríteni, és mert nem vallott diáktársai ellen, negyedéven kicsapták a teológiáról. Ami ezután következett, maga volt a borzalom.
Idén is verses-zenés megemlékezést, fáklyás felvonulást szervezett a kincses városban a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére.
Érdemes a magyarokra figyelni, mert a végén mindig a magyaroknak lesz igazuk: így volt ez 1848-cal, 1956-tal is, és így lesz 2024-gyel is – hangoztatta Lázár János szerdán a Kolozsvári Magyar Operában.
A kolozsvári magyar történelmi egyházak, intézmények, civil és ifjúsági szervezetek közös összefogással ismét több programpontból álló megemlékezést szerveztek az 1956-os magyar szabadságharc hőseinek tiszteletére a kincses városban.
Bár még csak október van, idén már másodszor szorul javításra a Nagyváradot az észak-erdélyi autópályával összekötő, idén március végén átadott gyorsforgalmi út.
A Fidesz politikusai azért kampányolnak, hogy minél több magyar vegyen részt a közelgő romániai parlamenti és államfőválasztáson, célkitűzés, hogy az RMDSZ visszakerüljön a bukaresti kormányba – jelentette ki Lázár János szerdán Kolozsváron. A magyar kormány építési és közlekedési minisztere szerint Románi&am
A kormány szerdai ülésén jóváhagyta két már megkezdett vasúti beruházás, a Kolozsvár–Nagyvárad–Biharpüspöki és a Karánsebes–Temesvár–Arad, összesen több mint 320 kilométeres vasútvonal korszerűsítésének finanszírozását.
A román köztévé marosvásárhelyi stúdiójának munkatársa, Horațiu Sermășan ellen eljárást indított a csatorna fegyelmi bizottsága, amiért a helyhatósági választások eredményéről szóló tudósításában azon sajnálkozott, hogy „nem közülünk való” jelölt nyert.
Romániai magyarként, erdélyi románként az ember nap mint nap tapasztalhatja, hogy a nyelvi különbségek kényes, vicces, feszültséggel és nevetéssel teli pillanatokat is tudnak okozni.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás