Mihai Târnoveanu, a szélsőségesen nacionalista Nemzet Útja szervezet vezetője, az úzvölgyi katonai temető erőszakos elfoglalásában, betonkeresztekkel történt „teleplántálásában” oroszlánrészt vállalt brassói aktivista közösségi oldalán harangozta be, hogy a Szatmár megyei városba utazik a magyar köztársasági elnök látogatása alkalmából. A vadnacionalista mozgalmár több posztot is szentelt Novák Katalin látogatásának, amelyekben azzal vádolja a magyar államfőt, hogy Kölcsey szobrának felavatásával „megsérti a románokat”.

„Szerdán délután a nagykárolyi városháza előtt megmutatjuk Magyarországnak, hogy Románia nem kutyák nélküli falu. (Román kifejezés, ami azt jelenti: nem gazdátlan porta – szerk. megj.) Torkig vagyunk Magyarország kétszínűségével, a Romániával szembeni területi követeléseivel, a megannyi diplomáciai játszmáival, és a magas rangú közméltóságainak nemhivatalos látogatásaival” – olvasható Mihail Târnoveanu egyik bejegyzésében, amelyben természetesen nem szolgál magyarázattal arra, hogy Budapest mikor formált területi követelést Romániával szemben.

A magyarokkal és Magyarországgal szembeni gyűlöletét egyáltalán nem leplező aktivista arra kért „minden román hazafit”, hogy hozzá hasonlóan utazzanak Nagykárolyba, jelenjenek meg a szoboravató ünnepségen, és tiltakozzanak a „magyar irredentizmus” ellen. Ezzel egy időben a „határok megerősítése” szándékával utazott a magyar–román határ mentén fekvő partiumi városba a Nemzet Útja vezetője.

Mint ismert, nacionalista társával együtt Mihail Târnoveanu zavarta meg Orbán Viktor miniszterelnök beszédét tavaly a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor központi rendezvényén, amelyen román nyelvű molinót feszítettek ki a következő felirattal: „Egyvalami örök: Erdély román föld”.

korábban írtuk

Provokációra készülnek román nacionalisták Novák Katalin nagykárolyi látogatásán

Tiltakozó akciót harangozott be szerdára Nagykárolyban a Nemzet Útja (Calea neamului) szélsőségesen magyarellenes szervezet abból az alkalomból, hogy Novák Katalin köztársasági elnök részvételével Kölcsey-szobrot avatnak a partiumi városban.

A molinó Nagykárolyban is látható volt, ahol ezúttal többtucat „nemzetféltő” is csatlakozott Târnoveanuhoz, hogy megzavarják Novák Katalin köztársasági elnök látogatását, illetve az ünnepélyes szoboravatást.

Mint arról beszámoltunk, a Nagykárolyban felavatott alkotás a Kézenfogva Testvéreinkkel Sárrétudvari Alapítvány kezdeményezésére a magyar kormány és a magyar–román határszakasz településeit összefogó Európa-kapu társulás, a nagykárolyi önkormányzat és a Nagykároly és Vidéke Kulturális Egyesület támogatásával készült. A 165 centiméteres ülő szobrot a Püspökladányban alkotó Győrfi Lajos szobrászművész készítette. Az alkotó korábban úgy nyilatkozott, nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Nagykároly számára ő készítheti el Kölcsey-szobrot, hiszen a Himnusz költőjének szellemisége meghatározza az egész magyarság szellemiségét.

Annak ellenére, hogy Kölcsey Ferenc nem a város szülötte, a nagykárolyiak büszkék rá, hiszen a Himnusz szövegének szerzője Szatmár vármegye főjegyzői tisztségét töltötte be 1829 és 1834 között Nagykárolyban, az akkori megyeszékhelyen. Nagykárolyban egyébként több mint száz évvel ezelőtt egész alakos Kölcsey-szobor állt a kastély bejáratának közelében, az 1897-ben felavatott alkotást azonban a múlt század harmincas éveiben többször megrongálták, második alkalommal le is fűrészelték és elvitték a fejét, majd a megcsonkított bronztestet darabokra szedték és beolvasztották.