A csütörtök délelőtti, katonai parádéval egybekötött ünnepség keretében felszólaló Sebastian Cucu prefektus úgy fogalmazott, ha a város vezetői tisztelik a történelmi igazságot és a román népet, akkor nem távolítják el a román zászlót, „mint ahogy régen a kommunisták tették”. „A zászlónak mindig ott kell lobogni a városháza tetején, hiszen a román katonák sem ideiglenesen, hanem örökre le akartak számolni a fasisztákkal” – fogalmazott a kormánymegbízott, aki szerint a lobogó eltávolítása sovén, románellenes gesztusnak minősül.

Amint arról beszámoltunk, egy évvel ezelőtt kisebb botrány robbant ki, amikor a városvezetés a felújítási munkálatokra hivatkozva nem engedte, hogy a zászlót kihelyezzék az épület tetejére. Csütörtökön kora reggel azonban már ott lengedezett a villámhárítóként is működő, az eredeti terv alapján készült csúcsdísz tövében. Antal Árpád polgármester – aki jelenleg épp szabadságát tölti – korábban azt mondta, a veteránok iránti tiszteletből, ideiglenesen egy napra kitűzhetik a zászlót. Emlékeztetett: a törvény szerint a román zászlót a városháza bejárata fölé kell kitűzni, nem pedig az épület tornyára.

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma tavaly műemlékké akarta nyilváníttatni a lobogót, amelyet a sepsiszentgyörgyi városháza tornyára akarnak kitűzni. Tervüket azzal indokolták, hogy a lobogó „Románia újraegyesítését jelképezi”, mivel azt 1944. szeptember 8-án a bevonuló román katonák tűzték ki, amikor „felszabadították a várost a fasiszta-horthysta elnyomás alól”.

Főhajtás a felszegi tűzvész évfordulóján

Csütörtökön délelőtt főhajtással, imákkal emlékeztek a gyergyószentmiklósiak az 1944. szeptember 7-ét követő gyászos eseményekre a Munkás Szent József-templomban. A felszegi tűzvészben az oroszok bevonulását követően 384 gazdaság égett porrá, az utcai harcok pedig húsz ártatlan gyergyószentmiklósi lakos életét követelték, az áldozatok között voltak gyerekek is. A rendezvény keretében Simó Ferenc lelkipásztor szólt a hívekhez. A családi ünnepekhez hasonlította Szűz Mária születésnapját, amikor az ünnepelt is kérhet valami csekélységet. „Tegyétek meg, amit a fiam kér, mondta a kánai menyegzőn, és megtörtént a csoda. Ma is ezt kéri, tegyük meg, amit Jézus kér. Legyen szívünk és szemünk, hogy meglássuk, mit akar tőlünk Isten, és legyen erőnk, hogy azt véghezvigyük” – fogalmazott a lelkipásztor. A templomi megemlékezést követően a résztvevők a felszegi Jézus Szent Szíve harangláb melletti emléktáblánál helyezték el a kegyelet koszorúit.