Politikai-gazdasági manőverekkel keserítik a vámosgálfalvi szőlőt
Ha nem gondozzák a Fűzes-dűlőn parlagon heverő szőlőültevényt, a betegség átterjedhet a többi gyümölcsösre is, így Szőkefalva borászai szőlős nélkül maradhatnak – állítják a helyi gazdák. A Maros megyei Vámosgálfalvához tartozó Szőkefalván a vitatott terület jelenleg az Országos Birtokok Ügynökségének tulajdonában van, amely visszaszolgáltatná volt tulajdonosainak, ám az ott ültetett gyümölcsöst a csődeljárás alatt lévő Agrozooviticola Rt. birtokolja, amely nem mond le a szőlősről.
Immár harmadik éve hever parlagon a Maros megyei Vámosgálfalvához tartozó Szőkefalván több tíz hektárnyi szőlős: az ültetvényt jelenleg birtokló valamikori állami gazdaság, a csődeljárás alatt álló Agrozooviticola Rt. nem akar lemondani a Fűzes-dűlőbe telepített gyümölcsösről. A szőlőtermesztéssel foglalkozó küküllőmenti gazdák lapunknak elmondták: ha továbbra is parlagon hagyják a gyümölcsöst, a Fűzesbe telepített szőlő teljesen kipusztul.
Vámosgálfalva alpolgármestere, Keszegh István szomorúan mutat végig a hatalmas domboldalon. Hiába is vizsgáljuk át szinte soronként a szőlőtőkéket, egyetlen szemet sem találunk rajtuk. Az elöljáró elkeseredését csak fokozza hobbija, hiszen maga is jó borászgazda hírében áll. „Valamikor ez a dűlő, a Fűzes volt a környékbeli szőlősök lelke. Ennek a terméséből készült az igazi küküllőmenti bor. Most a juhászok verekednek érte” – nyugtázza szomorúan, utalva a környék két pásztorának összetűzésére, amelynek következtében az egyik felgyújtott egy jókora darabnyit a másik által önkényesen elfoglalt felségterületéből. A Fűzes-dűlőt a környékről kitelepedett és hazatért szász vállalkozók is szívesen bérbe vették volna, de a terület jelenlegi tulajdonosa, az Állami Birtokok Ügynökségének (ADS) vezetője szerint politikai és gazdasági érdekek akadályozzák a folyamatot.
Törvény van, föld van,
kiosztani mégsem lehet
Tánczos Barna, az ADS RMDSZ-es vezetője lapunknak elmondta: az általa vezetett ügynökség a megyei földosztó bizottság kérésére visszaszolgáltathatja ugyan a területet, de csak papíron. Törvény szerint ugyanis a területen levő ültetvény tulajdonosának, az Agrozooviticolának kellene kárpótolnia a jogos tulajdonosokat. „Nyugodt lelkiismerettel kijelenthetem, hogy a részvénytársaságot szándékosan csődbe vitték, az ügy mögött pedig a szociáldemokrata Tãrîþã Culiþã áll, aki törvénytelenül birtokolja a brãilai nagyszigetet is. Az ADS és a Maros megyei pénzügyi szervek kérték a cég aktiváit, ám a Piatra Neamþ-i csődbíró nem tett eleget a kérésnek. Ezután kértük a per visszahelyezését Marosvásárhelyre, de túl sok politikai és gazdasági érdek fűződik az Agrozooviticolához” – állítja Tánczos Barna.
A 247-es törvény értelmében a vámosgálfalvi önkormányzatnak mintegy száz hektárt kell visszaszolgáltatnia jogos tulajdonosainak; a föld nagy része, 85 hektár a történelmi egyházakat illeti. „Annak idején a község területén működő hét egyház földjét szétosztottuk az emberek közt. Most a parókiáknak kellene földet biztosítanunk, lenne is miből, de egyesek ezt nem akarják. Pedig ha visszaadnák a Fűzest és az erdőalji földeket, mi is mindenkinek visszaszolgáltatnánk az államosított területét” – mondja az alpolgármester.
Moldvából hozták a szőlőt
Tavaly több küküllőmenti gazda Moldvából kényszerült szőlőt vásárolni. Így járt az alpolgármester is, aki szerint a Fűzes teljes elhanyagolása a szemközti domboldalra telepített szőlőt is könnyen megviselheti. „A gondozatlanság okozta betegség könnyen átterjed a szemközti Belsőhegyre és Szőlőkalattra, és megbetegíti a gazdák szőlőjét” – mondja. A Vámosgálfalvi Szőlész-Borász Társaság elnöki tisztségét is betöltő Keszegh István adatai szerint egy hektár szőlő újratelepítése manapság mintegy 250 millió régi lejbe kerül.
„A tavaly sajnos házasítanunk kellett a szőkefalvi szőlőt, ezért Moldvából hoztuk tonnaszámra” – panaszolja Gedő János, a híres szőkefalvi borpince mestere. A borász is a Fűzesben valamikor termő jó minőségű, nemes fajtákra esküszik, mondván, hogy azokból sokkal ízletesebb bor készült, mint a regáti szőlőből. „A küküllőmenti agyagos talaj sokkal jobb, mint a moldvai. Az agyagos földben termő szőlő kiválóan stabil savtartalmat biztosít a bornak. Éppen ezért a mi királyleánykánk hosszú távon is frissebb, üdébb, mint a Kárpátokon túl termesztett szőlőből készülő azonos nedű” – állítja büszkén.
szóljon hozzá!