Zsákos akciójuk során az aktivisták az úzvölgyi temetőben két táblát is elhelyeztek a következő – román és magyar szöveggel: „Tartósítva a jelenlegi helyzet megoldásáig!” Közölték: „konzerválták” az illegális betonkereszteket, „kivonva a forgalomból” a törvénytelenül felállított kereszteket, amíg a jogi eljárások be nem fejeződnek. Az úzvölgyi civil akciócsoport petíciónak is szánt közleményében egy héttel ezelőtt üdvözölte, hogy Dormánfalva elállt a temetőben felállított román emlékhely május 17-i felszentelésétől. „Mi sem építünk Caracal legközepibe neogótikus katedrálist, pláne közpénzen, hogy megmásítsuk az eredeti városképet és elraboljuk a város történetét. Fel kellene végre fogni, hogy Románia a romániai magyar kisebbségé is, ez a kisebbség őshonos itt, és abba kellene végre hagyni azt a többségi gyakorlatot, hogy idővel minden területet románként definiálunk újra, fittyet hányva jóérzésre, törvényekre, nemzetközi megállapodásokra és szakmaiságra” – szerepel a felhívásban.

Lapunk egyébként feltárta, hogy a szemeteszsákos akciót végrehajtó, közleményükben magukat névtelen aktivistáknak nevező személyek egyike az Orbán Viktor kormányfőt a tusnádfürdői szabadegyetemen 2017-ben kifütyülő Ladó Andrea, a másik pedig a csíkszeredai Jancsó László Loránd. Utóbbi a közösségi oldalán feltüntetett adat szerint egy jobbára ismeretlen szervezet, a Romániai Székelyek Szövetsége Hargita megyei elnöke. A Krónika az úzvölgyi civil akciócsoport, továbbá Jancsó László Loránd drótpostacímén felvette a kapcsolatot velük, több kérdést feltéve a román keresztek letakarásával, az ügy hátterével és fejleményeivel kapcsolatban, ám Ladó Andrea feltételhez kötötte a válaszadást.

Az úzvölgyi temetőbotrány azután robbant ki, hogy a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák–magyar sírkertben, ahol félszáz betonkeresztet és egy emlékművet állított fel. Ezek felavatását a moldvai kisváros önkormányzata május 17-ére hirdette meg, de – miután a román hatóságok törvénytelennek nyilvánították az emlékműállításra kibocsátott építési engedélyt – Constantin Toma polgármester bejelentette, hogy elhalasztják az avatást.

Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, amelynél évről évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést. A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székely kapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak. A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították. Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.