Ortodox támogatás
Szőkefalvát az 1968-as területi átrendezéskor fosztották meg nevétől, és a vele egybenőtt Vámosgálfalva egyik utcájává minősítették vissza. A név visszaszerzését a helybéli, többnyire magyar ajkú lakosság kezdeményezte, az önkormányzat és Kerekes Károly parlamenti képviselő karolta fel. Az RMDSZ politikusa által kidolgozott törvénymódosítást azonban két évvel ezelőtt a szenátus nem fogadta el. Akkor a PSD honatyái tartózkodtak, a Nagy-Románia Párt pedig a tervezet ellen szavazott. Az alakulat főtitkára, Gheorghe Funar kijelentette, a PRM nem támogatja „az újabb magyar települések létrehozását”.
Mivel utólag a szociáldemokraták is felvállalták a kezdeményezést, második nekifutásra sikerült megszerezni a szükséges szavazatszámot. A román politikusok meggyőzésében sokat számított az a tény, hogy Szőkefalva státusának visszaállítását nemcsak a település magyar egyházai, hanem az ortodox pap is támogatta. A törvénytervezet 2005-ös megbukásakor Cornel Gabor görögkeleti lelkész is összetűzésbe került a PRM-vel és Gheorghe Funarral, aki magyarnak vagy cigánynak titulálta a név visszaszerzése mellett kiálló ortodox pópát.
Hasonló akadályba ütközött a térség másik három településének kezdeményezése is. A Nyárádkarácsonhoz csatolt Fojfalva, Csiba és Káposztásszentmiklós ugyancsak tavaly osszel kapta vissza a nevét, Kerekes Károly viszont döbbenten konstatálta, hogy a község RMDSZ-es polgármestere a mai napig nem tetette ki a falvak nevét jelző táblákat. „Aki nem volt ott a parlamentben, nem is gondolhatja, mennyi akadályt kellett legyőznünk ahhoz, hogy magyar falvaink visszakaphassák ősi nevüket. Értetlenül állok a tények előtt: megvan a név, de a helyhatóságokat hidegen hagyja, a táblák egy év után sem kerültek a helyükre” – adott hangot keserűségének a törvénytervezet kezdeményezője, aki viszont dicsérő szavakkal illette az ünnepelni készülő szőkefalviakat.
A képviselő szerint a nyárádkarácsoni helyzetnél már csak a hármasfalusi rosszabb, ahol senki nem kezdeményezi a több évszázados hagyományos nevek visszaállítását. Amikor a táblák kihelyezésének elmulasztásáról próbáltuk faggatni, Ferenczi György nyárádkarácsoni polgármester visszakérdezett: „Ön tudja, ki tehet ki a megyei utak mentén falunévjelző táblát? Megmondom: csakis az útügy”. A községgazda szerint azonban mégsem ez, hanem az időhiány jelenti a legnagyobb gondot: az eltelt tizenegy hónap alatt nem volt ideje foglalkozni az üggyel. „Ezeregymillió Sapard-pályázatunk van, nekem elsősorban ezzel kell foglalkoznom. Ezek hoznak pénzt a községnek, nem a táblafelszerelések. Az utóbbi időben legalább tizenötször jártam Bukarestben, nem volt idom a táblákra figyelni. A beszélgetés végén Ferenczi viszont megígérte: hamarosan átiratban kéri az útügyesektől, hogy intézkedjenek. Ha meg nem, tette hozzá, Fojfalva, Csiba és Káposztásszentmiklós megnevezéseit kihelyezi az önkormányzat.
Végh: örülni tudni kell
Szőkefalva nevének visszaszerzéséért Kerekes Károlyt a vámosgálfalvi önkormányzat Pro Urbe díjjal készül megjutalmazni. A díjazásra az első Szőkefalvi Napok keretében kerül sor, amelyet szeptember 29-én és 30-án szerveznek. „A falu két bejáratánál felavatjuk az immár hivatalos táblát, az iskola falára pedig márványtáblát helyezünk el, amely arra fogja emlékeztetni az utókort, hogy a kommunista hatalom szinte négy évtizedig megfosztotta a települést a nevétől. Nagy ünnep lesz Szőkefalván, mert a név visszaszerzése olyan jelentős esemény a falu életében, aminek mindannyian nagyon örülünk. Örülni meg tudni kell!” – büszkélkedett Végh József polgármester.
Az elöljáró boldogan mutatta a napokban elkészült új, Seuca–Szőkefalva feliratú táblát. Mint mondta, nem látta értelmét megvárni, míg az utászok lépnek. A 142-es megyei út mentén, a Dicsőszentmárton szomszédságában fekvő Szőkefalván eddig sem az útügyi hivatal munkásai cserélgették a táblákat. „Nálunk már akkor kétnyelvű tábla jelezte a ’68-ban Vámosgálfalva utcájává visszaminősített Szőkefalva létezését, amikor ennek még nem volt törvényes alapja. Akkor is kitettük a táblát, most sem várunk másra” – jelentette ki Végh.
Van, ahol semmit nem tettek
Akárcsak a többi helység, Csókfalva, Székelyszentistván és Atosfalva is 1968-ban veszítette el a nevét. A három összeolvadt település a semmitmondó Hármasfalu nevet kapta. Az elmúlt években lakói megpróbáltak önállósulni a jelenlegi községközponttól, Makfalvától, de a falvak nevének visszaszerzésére nem törekedtek. A sikeres népszavazást követően indítványuk a törvényhozásnál bukott el. Mivel a lakosság száma tekintetében Hármasfalu nem tett eleget a törvényes követelményeknek, a honatyák elvetették a leválás lehetőségét. „Az itteniek mindegyre a leválást erőltetik, és kérik számon az RMDSZ-tol. De sem én, sem a megyei szervezet elnöke nem állhatunk neki gyermekeket gyártani. Meg kellene érteniük, hogy a lakosság száma a törvényes előírások alatt marad” – fejtette ki Kerekes Károly. A képviselő – akárcsak Zsigmond Vencel makfalvi polgármester – viszont nem érti, a három falu lakóit miért nem érdekli településük nevének visszaszerzése. A község elöljárója lapunknak elmondta: amióta o a polgármester, a hármasfalusi tanácsosok egyszer nem hozták fel a névváltoztatás lehetőségét. „Én is, az önkormányzat is támogatnánk a kezdeményezést, de eddig az égvilágon senki nem állt elő vele” – furcsállotta Zsigmond.
Kerekes Károly még meghökkentőbbnek tartotta a helyi református lelkész hozzáállását, aki egy rádiós interjúban azzal magyarázta a helyiek várakozó álláspontját, hogy a romániai törvények nem teszik lehetővé a név visszaszerzését. „Felháborított a tiszteletes nyilatkozata, ezért meg is kerestem. Ekkor azzal visszakozott, hogy lényegében a személyazonossági kártya kicserélése okoz majd gondot az embereknek” – idézte fel kettejük beszélgetését Kerekes Károly.
Huszonnégy órára őrizetbe vették vasárnap reggel az egyik temesvári szavazókör elnökét, a gyanú szerint kiskorút környékezett meg szexuális együttlét céljával – közölte a Temes megyei rendőrség.
Sorsfordító, történelemfordító időket élünk Romániában, Szatmárban, a Partiumban és Erdélyben, de a Vatikánban, a Szentszéknél is – jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton Csanáloson.
Egy, a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentését célzó projekthez csatlakozhatnak ingyenesen fiatalok, akik online és jelenléti képzéseken, nemzetközi csereprogramon vehetnek részt. A RomaRise elnevezésű projektről Erőss Réka szervező beszélt.
Mi magyarok együvé tartozunk, itt Európa szívében, a Kárpát-medencében – jelentette ki Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szombaton a partiumi Székelyhídon a határon átívelő, Álmosdra vezető zarándoklat kiindulópontjánál.
„A felekezetiség béklyójából kilépve csak azt tartottam szem előtt, hogy keresztyén emberként találkozzunk egy másik keresztyén emberrel” – idézte fel lapunknak Ferenc pápával való találkozását Balázs Attila tordaszentlászlói református lelkész.
,,Mozgalmas” majálisuk volt a Fehér megyei rendőröknek: több részeg sofőrt is vérmintavételre szállítottak kórházba, és volt, aki kocsilopás közben bukott le.
Hosszúra nyúlt felújítási munkálatok után megnyitja kapuit a látogatók előtt a szászkézdi parasztvár. A történelmi Királyföld szélén található településen május 3-ától várják a látogatókat. A hétvégén tartják továbbá a településen a hagyományoss&a
Május elsejei razziát tartottak Maros megyében a közlekedésrendészet munkatársai. Elsősorban azokra a sofőrökre vadásztak, akik a majális leple alatt szeszes italt fogyasztottak, és úgy ültek volánhoz.
Rajtakaptak a rendőrök két férfit, akik Spanyolországból hozattak veszélyes és különösen veszélyes kábítószereket, hogy azokat eladjanak. A kábítószerkereskedő apa és fia akkor bukott le, amikor egy 350 ezer lej értékű szállítmányt vettek át.
Összesen 3,5 millió euróból öt zöldövezetet újítanak fel vagy alakítanak ki az Arad megyei Pécskán. A magyar határ közelében fekvő település önkormányzata a lakosság komfortérzetét szeretné növelni, egyúttal egészséges életkörülményeket teremteni.