Partnerre talált az erdélyi történelmi magyar egyházak képviselõiben a három erdélyi magyar párt, melyek május végén elõválasztást készülnek szervezni Marosvásárhelyen: a lelkészek csütörtökön támogatásukról biztosították az összefogó politikusokat.
2015. április 10., 13:152015. április 10., 13:15
A háttérbeszélgetésekbõl viszont kiderült: nem minden pap örül maradéktalanul annak, hogy a polgármesteri székre eddig egyedüliként jelentkezõ Soós Zoltán a Hit Gyülekezete tagja.
A magyar alakulatok képviselõi csütörtökön délelõtt az RMDSZ Dózsa György úti székházában találkoztak a történelmi magyar egyházak lelkészeivel, akiket arra kértek, segítsék a politikumot ama szándékában, hogy az elõválasztások során megtalálja azt a polgármesterjelöltet, akit a marosvásárhelyi magyarság támogatni tud a 2016-os helyhatósági választásokon.
A találkozón megjelent lelkészek üdvözölték az összefogást és az elõválasztás támogatásáról biztosították a szervezõket. A papok mindössze egyetlen feltételt szabtak: korrekt, átlátható versenyt kérnek. Bár a tárgyalások során hivatalosan senki nem tette szóvá, a találkozó után mégis akadt olyan lelkész, aki – mint fogalmazott – nem tudott maradéktalanul örülni annak, hogy az eddigi egyetlen jelölt, Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója nem egy történelmi magyar egyház tagja.
Ha a vallás a lényeg, bukott a közös ügy
Bár furcsállja a sokat hangoztatott erdélyi vallásszabadságra rácáfoló megközelítést, Soós Zoltánt nem lepték meg a történtek, hiszen, mint mondta, sok negatív híresztelés kering az általa is látogatott Hit Gyülekezetérõl. „Úgy vélem, a közösségnek kell eldöntenie, hogy mit akar. Ha a huszonegyedik században nem az a fontos, hogy mit tettem az életben, illetve a megyei múzeum élén, hanem a vallási hovatartozásom, akkor rég elbukott az ügyünk” – fejtette ki lapunknak Soós, hozzátéve, hogy nem áll szándékában szembemenni a közösség akaratával.
Rámutatott, szülei reformátusnak keresztelték, felnõtt korában, tíz évvel ezelõtt állt be a gyülekezetbe. „Mi is ugyanazt a bibliát használjuk, amit a történelmi magyar egyházak, és ugyanazokat a keresztény értékeket valljuk. Személy szerint egyetlen egyházat sem tartok többre vagy kevesebbre” – hangoztatta az eddig egyetlen potenciális jelöltként ismert politikus.
Soós Zoltán ugyanakkor örvendetesnek tartja, hogy a háta mögött elejtett egy-két rosszindulatú megjegyzést leszámítva a lelkészek eddig is méltányolták mind a megyei múzeum élén, mind a városi önkormányzatban kifejtett munkáját.
Biró: nem lehet követelmény a felekezeti hovatartozás
Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke cáfolta, hogy a lelkészek kifogást emeltek volna Soós felekezeti hovatartozása miatt. „Errõl nem volt szó, legalábbis addig nem, amíg a teremben voltam. Úgy értettem, a lelkészeknek egyetlen elvárásuk van: tisztességes elõválasztásokat akarnak” – szögezte le Brassai, aki még a beszélgetés lezárulta elõtt távozni kényszerült.
A szövetség megyei vezetõje úgy érzi, a csütörtök délelõtti megbeszélés után képletesen az egyházakat is a marosvásárhelyi magyar–magyar összefogás részesének tekintheti. Kérdésünkre, hogy neki volt református lelkészként vannak-e fenntartásai Soós Zoltán felekezeti hovatartozásával kapcsolatosan, kitérõ választ adott. „Nekem már nincs lelkészi státusom. Politikusként viszont hangsúlyozni kívánom, hogy az elõválasztások lényege a nyitottság, és semmiként nem a kizárás” – hangsúlyozta Brassai Zsombor.
A kör kiterjesztésérõl beszélt lapunknak Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke is, aki szerint a felekezeti hovatartozás semmiként nem lehet követelmény a magyar–magyar megmérettetés során. „Mi nem arra buzdítottuk az egyházi vezetõket, hogy álljanak ki Soós Zoltán mellett, hanem arra kértük õket, hogy próbálják meg népszerûsíteni az elõválasztásokat” – mutatott rá az MPP országos elnöke.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
szóljon hozzá!