Fotó: Vargyasi Levente
Elkészül Háromszék legfontosabb természetvédelmi területeinek menedzsmentterve, információs és látogatási pontokat létesítenek abból a 13 millió lejes projektből, amelynek a kivitelezési szerződését csütörtökön írta alá Sepsiszentgyörgyön Korodi Attila környezetvédelmi miniszter és Tamás Sándor, Kovászna megye önkormányzatának elnöke.
2014. április 17., 19:542014. április 17., 19:54
Mint a közgyűlés vezetője elmondta, nyolc természetvédelmi területet érint a pályázat, 33 Kovászna megyei, egy Hargita megyei és 13 Brassó megyei település közigazgatási fennhatósága alá tartozik. A projekt a természetvédelem és az értékmegőrzés mellett a turisztikai körforgásba is bekapcsolja ezeket a területeket.
Mint beszámoltak róla, munkahelyek is létesülnek, a központok működtetésére az egyesületnél alkalmaznak majd szakembereket. Korodi Attila kifejtette, a menedzsmenttervek segítségével a természetvédelmi területekhez kapcsolódó kérdéseket a környéken gazdálkodók számára is „lefordították\", s a helyiek megértik, hogy kisebb felületek, például a vizes élőhelyek vagy a nagyvadak éjszakai szálláshelye fokozott védelmet élvez, hasonlóképpen bizonyos nyugalmi vagy párzási időszakokban jobban odafigyelnek ezentúl.
Réty: jelentésre vár Korodi
„Helyi gazdasági kérdéseket megold, de széles körben Székelyföldnek gazdaságfejlesztési szempontból nem segít a Rétyre tervezett Schweighofer beruházás\" – szögezte le ugyanakkor újságírói kérdésre Korodi Attila. Hangsúlyozta, egyelőre Hargita megyei képviselőként fogalmazza meg véleményét, a környezetvédelmi minisztérium hivatalos álláspontját akkor hozza nyilvánosságra, ha lezárul az engedélyeztetés kapcsán zajló ellenőrzés.
Mint beszámoltunk, a minisztérium még az elmúlt év végén a Greenpeace természetvédelmi szervezet bejelentése alapján rendelte el a kivizsgálást a Kovászna megyei környezetvédelmi hivatalban. Az ellenőrző csoport írt egy előzetes jelentést, de arról szakmai vita zajlik a szaktárca engedélyeztetési osztályán. A környezetvédelmi miniszter leszögezte, reméli, hogy a nagy fafeldolgozók nem járulnak hozzá az erdőirtáshoz, jelenlétük nem növeli a törvénytelenül kivágott fa mennyiségét. „Állandóan ellenőrizzük majd ezeket a feldolgozókat\" – szögezte le Korodi Attila.
Hozzátette, a fakitermelés kis része jelenleg is illegálisan zajlik, folyamatosan egyeztetnek az erdészeti minisztériummal, hogy ezt minél inkább viszszaszorítsák, szerinte egyébként a szállítás pontos követhetőségére kell szabályokat kidolgozni, a törvénytelen fakitermelést legegyszerűbben szállítás közben lehet azonosítani.
A Bankwatch România és a Neuer Weg egyesület a bukaresti bíróságon keresetet nyújtott be a Kovászna megyei közgyűlés és a Holzindustrie Schweighofer cég ellen, kérve a tavaly decemberben kibocsátott építkezési engedély felfüggesztését, mert szerintük az engedélyeztetés során nem tartották be a környezetvédelemre, a közmeghallgatásra, a területrendezésre és építkezésre vonatkozó jogszabályokat.
Tamás Sándor tanácselnök elmondta, a megfogalmazott kifogások az engedélyeztetési folyamatra vonatkoznak, az önkormányzat a központi államigazgatási és dekoncentrált intézmények jóváhagyásai alapján adta ki az építkezési engedélyt.
Palagáz és vízierőművek
Újságírói kérdésre beszélt Korodi arról is, hogy a palagáz szempontjából nincs az ország területére egyformán érvényes megoldás, külön-külön kell elemezni, hogy működhet vagy sem a kitermelés. A miniszter egyetért azzal, hogy fel kell mérni, Románia milyen palagáztartalékokkal rendelkezik, ezek kitermelhetőeke, ugyanakkor elmondta, a kísérleti fúrások engedélyeztetésénél betiltották a hidraulikus repesztéses módszert, tehát jelenleg a kutatások úgy zajlanak, mint a kőolaj vagy a hagyományos gáz esetében.
„Négy–öt év múlva állást kell foglalni ebben a kérdésben, de a palagáz kitermelhetősége függ az adott térség biomorfológiai adottságaitól, a talajrétegződésektől, a termálvizes tartalékoktól, a felszíni vizek mennyiségétől\" – összegezte a tárcavezető. Korodi elmondta, addig az EU is megfogalmazza ebben a kérdésben az egységes álláspontját, a nagy energetikai vállalatok is készülnek más technológiákkal.
A miniszter a szintén sokat bírált vízierőművek kapcsán elmondta, a vonatkozó jogszabályt is „újra kell fércelni\". „A megújuló energiára szükség van, ám az elmúlt évek azt bizonyították, hogy ezt a területet nem lehet ellenőrizetlenül hagyni, már most is vannak szabályozások, de sokkal korrektebben kell ezt a területet behatárolni\" – fogalmazta meg.
Verespatak: új tanulmányok készülnek
„Már két jogi akadálya is van annak, hogy Verespatak ügyét ebben a formában le lehessen zárni: a bíróság a tárgyalás idejére felfüggesztette a beruházónak kiállított régészeti tehermentesítési engedélyt, a másik döntés pedig törölte a környezetvédelmi stratégiai elemzést, ez esetben az eljárást újra kell kezdeni\" – újságolta Korodi.
A Kovászna megyei törvényszék kedden kimondott ítéletében első fokon érvénytelenítette azt az iratot, amellyel a Szebeni Regionális Környezetvédelmi Hatóság 2011-ben kedvezően véleményezte az RMGC területrendezési tervét. Ugyanakkor csütörtökön a beruházást ellenző civil szervezet közleményben tudatta, hogy a bíróság jogerősen felfüggesztette a verespataki aranybányát tervező beruházó régészeti mentesítési engedélyét, amely a Kirnyik-hegységre vonatkozik.
Az Alburnus Maior szerint a két bírósági ítélet jelentős akadályt jelent a beruházónak abban a tervében, hogy megnyissa a tervezett ciántechnológiás aranybányát és kitermelje a becslések szerint Verespatakon és környékén rejlő 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt.
Korodi egyúttal arról is beszélt, hogy a szaktárca költségvetési keretet különített el arra, hogy az állam saját finanszírozással végeztessen tanulmányokat a térségben, hogy egyértelmű információkkal rendelkezhessenek a beruházási terv fenntarthatóságáról, például a zagytározó alatti meder vízhatlanításáról. A parlamenti bizottság tavalyi jelentéséből ugyanis egyértelműen kiderült, hogy négy nap alatt, egyméteres hóban nem lehet megállapítani a geomorfológiai réteg vízhatlanságát.
Újraindítják a befagyasztott programokat
Sok százmillió lejt fog felemészteni a tavaly pénzhiány miatt elnapolt projektek finanszírozása – jelentette ki csütörtökön Korodi Attila. A környezetvédelmi miniszter szerint a Zöld ház programban, a bicikliutak, valamint a csatorna- és ivóvízrendszer kiépítésében vannak jóváhagyott, ám befagyasztott pályázatok, jelenleg azon gondolkodnak, hogy a Környezetvédelmi Alapot miként osszák újra. Korodi egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a jogi személyek, közintézmények számára meghirdetett roncsautó-programot egy héttel elhalasztották, így április 30-án indul. A magánszemélyek esetében már több mint 2000 kérést bíráltak el, és mindössze 1-2 százalék a visszautasított igénylések aránya.
Még 10 napig benyújthatók a kérelmek a Szülőföldön magyarul program keretében, és főleg az egyetemi hallgatóknak ajánlott iparkodniuk, akiknek postán is el kell juttatniuk a pályázati csomagjukat.
Nemcsak a főszezon május elsejei megnyitásának örvendezhetnek a termálvizes strandjáról nevezetes Tasnádon és környékén, hiszen ünnepélyes keretek között útjára indították az új élményfürdő projektjét.
Megkezdődött a kullancsszezon, egyre többen keresik fel az egészségügyi intézményeket a vérszívó paraziták eltávolítása és az általuk terjesztett betegségek megelőzése érdekében – közölte az Arad Megyei Sürgősségi Kórház vezetősége.
A „visszaeső” sofőrnek az ittas vezetés mellett azért is felelnie kell, mert másodszor annak ellenére ült volánhoz, hogy bevonták a jogosítványát.
A hegyimentőknek sikerült lehozniuk a hegyről a vasárnapról hétfőre virradó éjszaka négy ukrán férfit, akik a Máramarosi-havasokon keresztül szöktek át Ukrajnából Romániába, és segítséget kértek a román hatóságoktól.
A csíkszépvízi víztározóba zuhant és megfulladt egy 18 éves, Iași megyei lány.
Brutális gyilkosság történt Nagyváradon szombatról vasárnapra virradóra: egy férfi a sínekre lökött egy nőt, és addig tartotta leszorítva, amíg érkezett egy vonat.
Egy év alatt 11,4 százalékkal csökkent a Romániában eladott borok mennyisége, ami a rendszerváltás óta az ágazat legnagyobb zsugorodása. A minőségi borokat készítő termelők szempontjából aggasztó jelenségről Balla Géza Arad-hegyaljai borászt kérdeztük.
Afrikai sertéspestissel (ASP) fertőzött disznókat találtak egy Temes megyei hizlaldában. Az állategészségügyi igazgatóság kilenc települést érintő intézkedést hozott sertéspestis terjedésének megfékezésére.
A májusi államfőválasztáson függetlenként induló Nicușor Dan bukaresti főpolgármester támogatását tekinti a legjobb megoldásnak az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ).
szóljon hozzá!