Balla Géza borász: napjainkban nehéz helyzetben vannak a bortermelő gazdák
Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet
Egy év alatt 11,4 százalékkal csökkent a Romániában eladott borok mennyisége, ami a rendszerváltás óta az ágazat legnagyobb zsugorodását jelenti, miközben a bortermelés tavaly enyhén növekedett. Európai, sőt világjelenségről van szó, divathullám lett a minél kisebb alkoholfokú italok fogyasztása, ezzel egy időben az EU arra ösztönzi a szőlőtermelőket, vágják ki az ültetvényeiket. A minőségi borokat készítő termelők szempontjából aggasztó jelenségről Balla Géza Arad-hegyaljai borászt, egyetemi oktatót kérdeztük.
2025. április 28., 08:012025. április 28., 08:01
Az Országos Szőlészeti és Borászati Terméktanács nemrég tette közzé a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szövetség éves statisztikáit, amely a 2024-es bortermelés közel 5 százalékos csökkenésével számol. 1961 óta ez az ágazat legnagyobb mérvű zsugorodása, miközben a nemzetközi borfogyasztás átlagban 3,3 százalékkal esett vissza. Az Európai Unió nagyobb léptékű visszaesését jelzi, hogy a francia bortermelés volumene egy év alatt 23,5 százalékkal csökkent, de negatív tartományban találjuk az Unió másik bortermelő éllovasát, Spanyolországot is.
és hasonló trendről számoltak be Olaszország és Görögország esetében is. Ennek ellenére Romániában tavaly jelentősen csökkent a borok forgalma, a belföldi borkereskedelem 11,4 százalékkal volt kevesebb, mint 2023-ban. Ez azt jelzi, hogy a bortermeléssel a pincészetek raktárkészletei nőttek, miközben csökkent az ágazat jövedelmezősége.
Balla Géza Arad-hegyaljai borászt, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karának kertészmérnöki szakán oktató szakembert arról faggattuk, mi áll az európai szőlészet és borászat példátlan zsugorodása mögött.
Az ópálosi szőlősbirtokon található Balla Géza bemutató üzlete is
Fotó: Makkay József
A szakember szerint a bajok egyik forrása, hogy az Európai Unió arra ösztönzi a szőlőtermelőket, vágják ki szőlőültetvényeiket, amiért cserében jelentős támogatást kapnak. Ezzel magyarázható, hogy Franciaországban például folyamatosan csökken a szőlős területek nagysága, de az uniós megszorító agrárpolitika sok más országot is érint. ,,A trend nem véletlenszerűen alakul így, hanem módszeres stratégia áll mögötte: az Európai Bizottság környékén egy nagyon militáns civilszervezeti kezdeményezés jelent meg, ami célul tűzte ki, hogy az uniós döntéshozók 2050-re drasztikusan csökkentsék a kontinensen élők alkoholfogyasztását.
– írja körül az elképesztő uniós terveket az Arad megyei borász, akit 2018-ban (első külhoniként) a Magyar Bor Akadémia az év bortermelőjének választott.
Kevesebb, de jó minőségű bort fogyaszthatnak majd az idei termésből a borkedvelők a ménesi borvidékről – állítja Balla Géza borász, egyetemi tanár, aki szerint Arad-Hegyalja az utóbbi negyven év legaszályosabb nyarán van túl.
Az alkoholellenes kampányba bevontak számos egészségügyi szakembert – többeket Magyarországról is –, akik közös csomagban kezelnek valamennyi etil-alkoholt tartalmazó italt, közöttük a bort is. Az ismert erdélyi borász szerint ennek a lobbitevékenységnek az a legnagyobb ,,szépséghibája”, hogy tudatosan összekeverik a legrosszabb minőségű gyártásból készült szeszes italokat a jó minőségű borral, azaz egy kalap alatt mindent korlátoznának.
,,A csapból is az folyik, hogy az emberi szervezetre mennyire káros az etil-alkohol, holott nagyon jól tudjuk, hogy különbséget kell tenni a különböző italok között. Az emberiség több mint ezer éve fogyasztja a bort, és ez idő alatt komoly tapasztalatra tett szert. Tudományosan bizonyított tény, hogy az emberi szervezetre fantasztikus hatással bír a kulturált borfogyasztás, ami az egészséges életmód része” – mutat rá a szakember.
A korszerű borkészítés berendezése a Balla-pincészetben
Fotó: Makkay József
A szőlészek és borászok szakmai szervezetei megközelítőleg sem rendelkeznek olyan anyagi háttérrel, amivel le tudnák fegyverezni az ellenük felsorakoztatott érveket.
Azt tapasztalják, hogy a kampány hatására folyamatosan csökken a borfogyasztás, ami egyre nehezebb helyzetbe hozza a szőlőtermesztő és borkészítő gazdákat.
Az új divathullám gyökerei a koronavírus-járvány idejére nyúlnak vissza. A Covid alatti bezártságot követően mindenki abban reménykedett, hogy újraindul a gasztronómia, a borfogyasztás, stb., de nem így történt. A szakember meglátása szerint a koronavírus-járvány idején jelentős változáson estek át a borfogyasztási szokások is, aminek mentén különböző csoportok jöttek létre, és elkezdtek reagálni a megváltozott igényekre. A hagyományosan kiváló minőségű, testes vörösborokat elkezdték mellőzni, de erre a sorsra jutottak az elegáns fehér borok is. Közben terjedni kezdtek az alacsony alkoholtartalmú borok, a bor alapú koktélok, az 5-6 alkoholfokos italok. Az európai bortörvények szerint ezeket nem is lenne szabad bornak nevezni, de a hatóságok szemet hunynak a jelenség fölött, érvel a partiumi borász.
A ménesi kadarkából készül Erdély egyik legjobb minőségű vörös bora
Fotó: Facebook/Balla Géza Pincészet
gyümölcsszörpökkel ízesítve, dúsított szén-dioxiddal. Egy elég széles fiatal réteg kedvence lett az új trend: őket arról kellene meggyőzni, hogy a műitalokkal szemben sokkal egészségesebb egy pohár fehér, rozé, vagy vörös bor. A minőségi borokat ugyanis nem lehet, nem szabad ezekkel a löttyökkel helyettesíteni.
A szakember szerint még nagyobb abszurditás a nulla százalékos alkoholtartalmú borok piacra dobása, amit különböző adalékanyagokkal próbálnak ihatóvá tenni. Ezek jórészt durva savtartalmú, édes borok, amelyek borfogyasztó ember számára ihatatlanok, de mégis vevőre találnak.
,,Ma a borászat Erdélyben, Romániában is komoly gondokkal küszködik, az elmúlt hónapokban is folyamatos visszaesést tapasztalunk. Keressük a túlélés lehetőségét, ami abban is megnyilvánulhat, hogy egy-két évig nem műveljük a szőlőt, így sokkal kevesebbet terem, de az ültetvények valahogy átélik a nehéz időszakot, mert végtelenségig nem lehet raktárkészletre termelni” – magyarázza Balla Géza, hozzátéve, hogy a nehézségek ellenére a borászok nem adják fel a harcot. Mindenkit arra bátorít, hogy túl kell élni ezt a periódust.
Rálátás Ópálosra a dombon húzódó szőlőbirtokról
Fotó: Makkay József
Nem csak a fogyasztási szokások megváltozása hozza nehéz helyzetbe a borászokat, hanem az időjárás is, ami már hosszú évek óta sanyargatja az ágazatban dolgozókat. A csapadékmennyiség csökkenése az átlaghőmérséklet folyamatos emelkedésével társul. Napjainkra a kései szüretek áttevődtek augusztus végére, szeptember közepére, ami alaposan megváltoztatta a borok paramétereit.
Miközben a fogyasztók jelentős rétege az alacsonyabb alkoholtartalmú borokat igényli, az időjárás megváltozása nem kedvez ennek a trendnek, ami nehéz helyzetbe hozza a borászokat.
Balla Géza mégis azt tanácsolja a borászoknak, hogy hozzanak létre szép, testes borokat, ahol nagyon sokat számít a savtartalom és az alkoholfok egyensúlya, a borok összetétele. Meggyőződése, hogy a szép, gyümölcsös borok megnyerik az embereket. Még akkor is, ha magasabb az alkoholtartalmuk.
Nevezik a sziklaborok atyjának is, a külhoni magyar borászok közül elsőként megkapta a borszakma Kossuth-díját, az Év Bortermelője címet Magyarországon. Balla Géza Arad-hegyaljai borásszal forgatott interjút a Székelyhon TV stábja.
Radu Jude filmrendező, forgatókönyvíró legújabb, a Berlinalén bemutatott Kontinental '25 című filmjének főhősét Tompa Eszter színművésznő alakítja – igencsak hitelesen, hisz személyes tapasztalatai is hozzájárultak Orsolya megformálásához.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy 15 éves, nyolcadik osztályt befejező diáklány Lupényban, miután péntek délután kiugrott iskolája második emeleti ablakából.
Szünetel a vízszolgáltatás azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllőnek a parajdi bányakatasztrófa miatt jelen pillanatban magas sókoncentrációjúvá vált vizét használták fel a vezetékes vízhez.
A máramarosszigeti római katolikus plébánia és a városi kórház együttműködésének köszönhetően szentmiséket tartanak minden hónapban az egészségügyi intézményben – közölte a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Súlyosbodott a helyzet az elmúlt órákban a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál, ahol mintegy 700 köbméter kőzet beomlott, és nagy repedések jelentek meg a műszaki úton, valamint az erdőben – közölte pénteken délután a Hargita megyei prefektúra.
A halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyelőre tartósan fennálló magas sótartalom – állapítja meg a Krónikához eljuttatott írásában Máthé István mikrobiológus.
Tragédia lett egy ártalmatlannak tűnő gyerekcsínyből: a kiskorúak által felgyújtott matracról a lángok átterjedtek egy autóra, onnan pedig az állatorvosi rendelőre és több lakásra az Arad megyei Zimándújfalun.
Tíz vagy annál több évbe is beletelhet, mire regenerálódik a parajdi bányakatasztrófa nyomán nagy mennyiségű sóval szennyezett Kis-Küküllő halpopulációja és a folyóparti fauna – állítja Hartel Tibor ökológus.
A román hatóságok a magyar felet is értesítik a Kis-Küküllőből a Marosba került víz magas sótartalmáról, amely várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román–magyar határt – nyilatkozta csütörtök este Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter.
Az Európai Sótermelők Szövetségének szakértői felmérték a helyzetet a parajdi sóbányában, és két lehetőséget vázoltak fel: az egyik a meglévő bánya megmentése és stabilizálása, a másik pedig egy új tárna megnyitása a látogatók és a termelés szám&a
szóljon hozzá!