Kolozsvári zöldségpiac. A hóstáti termelőknek hosszú évek óta kialakultak a törzsvásárlói
Fotó: Makkay József
Sok vitát kavar az utak mentén, a piacokon vagy éppen az üzletekben megvásárolható zöldségek és gyümölcsök minősége. Mivel Romániában nem működik valamennyi mezőgazdasági termékre kiterjedő élelmiszer-biztonsági ellenőrzési mechanizmus, sok zöldségben a megengedettnél magasabb a vegyszermaradvány. Szakemberekkel jártuk körül az aggasztó jelenséget, és kiderült: sokkal súlyosabb a probléma, mint az első látásra tűnik.
2023. május 12., 19:142023. május 12., 19:14
2023. május 12., 19:152023. május 12., 19:15
Időről időre sajtóhírré válik, hogy a mezőgazdasági termelők egy része fittyet hány az élelmiszer-biztonsági előírásokra, azaz jóval több növényvédőszert és gyomirtót használ, mint amit az előírások megengednek. Ennél is súlyosabb eset, hogy olyan vegyszereket csempésznek be az országba, amit az Európai Unióban betiltottak.
Legutóbb egy Buzău megyei zöldségtermesztőnél talált a rendőrség olyan vegyszereket, amelyeket nagy töménységben érésserkentőként használtak a melegházakban termesztett zöldségek gyorsabb piacra juttatása érdekében. Ennek kapcsán nyilatkozta Petre Daea mezőgazdasági miniszter, hogy ezután minden romániai termesztőt monitorozni fognak. A rendszerváltás óta fennálló problémát még egyetlen mezőgazdasági miniszternek sem sikerült megoldania, ezért
Józsa Eszter növényorvos, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének Erdőszentgyörgyön dolgozó falugazdásza szerint sokkal súlyosabb a probléma, mint az első látásra tűnik. „Abból indulok ki, hogy a zöldségpiacokon gyakorlatilag senki nem ellenőrzi a gazdák által fogalmazott zöldségek és gyümölcsök szermaradványát.
Tömegesen megbetegíthet embereket, ha az út szélén vagy a zöldségpiacokon kínálja agyonvegyszerezett portékáját” – foglalja össze a szomorú romániai valóságot a székelyföldi falugazdász.
A kistérségi vásárokra megbízható helyitermelőket hívnak a szervezők
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
Szupermarketekben, áruházakban elterjedt a bevizsgálás
A gödöllői agrártudományi egyetemen növényorvosi diplomát szerzett erdélyi szakember hazatérése után döbbent rá, hogy Romániában milyen felületesen, sőt felelőtlenül kezelik a növényvédelem szabályait. Józsa Eszter még nem találkozott olyan Maros megyei őstermelővel, akinek bármelyik zöldségpiacon ellenőrizték volna portékájának minőségét és beltartalmát. Jó esetben az őstermelői engedélyt kéri a piacfelügyelőség, ami önmagában nem garancia semmire, hiszen a polgármesteri hivatalok mindenféle előzetes ellenőrzés és
A falugazdász szerint a zöldségek és gyümölcsök szermaradványait ellenőrző laboratóriumokba rendszerint kérésre végeznek vizsgálatokat olyan termelők számára, akik áruházakba, üzletekbe szállítanak mezőgazdasági termékeket. Ezt a hivatalos papírt kell csatolni az áruhoz, a kisgazdáktól viszont ilyesmit a piacokon nem kérnek. Ami szintén romániai sajátosság, hiszen az Európai Unió nyugatabbra fekvő országaiban az önkormányzatok vagy a vállalkozások által fenntartott zöldség- és gyümölcspiacok felügyelői az élelmiszer-biztonsági laborvizsgálatokat is számon kérik a gazdáktól.
„Szomorú valóság, hogy rendszerint csak a szupermarketekben, áruházakban vannak bevizsgálva a mezőgazdasági termékek. Ez nem azt jelenti, hogy gazdáktól ne vásároljunk, de
Magyarországon és Nyugat-Európában eléggé elterjedt ez a fajta vásárló-eladó kapcsolat, ami a bizalmat növeli” – fogalmazott a Krónikának Józsa Eszter falugazdász.
Tavaszi permetezés. Romániában a mezőgazdasági termelőkre bízzák a növényvédelmet
Kozma Béla, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője elismeri, hogy a megyékben kevés a mezőgazdasági szakember, aki a termelők ellenőrzésével foglalkozik. Az ellenőrzéseket a növényvédelmi hatósággal közösen végzik: a begyűjtött zöldség- és gyümölcsmintát Bukarestbe küldik, ahol laboratóriumban mutatják ki az esetleges szennyeződést, a vegyszermaradványt.
Az a gyakorlat, hogy a mezőgazdasági minisztérium hatáskörébe tartozó ellenőrző szervek kimennek a gazdák portáira, és onnan vesznek mintát” – nyilatkozta a Krónikának a sepsiszentgyörgyi szakember. Viszont Háromszéken is csak arra van kapacitás, hogy a különböző „de minimis” támogatáshoz jutott gazdák termékeit ellenőrzzék. Például azt a néhány paradicsomtermesztőt, akik a fóliaházaikban megtermelt zöldséget viszik piacra. Kozma szerint a mai szakemberállománnyal képtelenség lenne minden gazdaságot ellenőrizni, így csak szúrópróbaszerű vizsgálatokra futja az erejükből. A piacokon rendszeresen ellenőrzik a gazdák őstermelői engedélyét, és abban bíznak, hogy aki piacra termel, az betartja az előírásokat.
Helyzetbe kell hozni a helyi termékeket
Magyar Lóránd RMDSZ-es képviselő, Szatmár megyei mezőgazdasági szakember szerint Romániában azért rossz az ellenőrzési mechanizmus, mert az agrárminisztérium a mezőgazdasági kamarák nélkül nem tudja átfogni az ágazat felügyeletét. A legtöbb EU-tagországban a jól működő agrárkamarák hatáskörébe tartoznak az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések is. Romániában nem jutottak dűlőre az agrárkamarák létrehozásáról, így megmaradtak a pótlólagos mezőgazdasági hatóságok, amelyek azonban nem tudják ellátni feladataikat.
„A helyi termék fogalmának tisztázása és megerősítése lehetne a megoldás.
és arra biztatják a hazai vásárlókat, hogy részesítsék előnyben a gazdák kínálatát. A valóságban azonban a bukaresti mezőgazdasági minisztérium nem tud érdemi munkát kifejteni a helyi termékek érdekében” – nyilatkozta a Krónikának Magyar Lóránd.
A szatmári állatorvos portálunknak azt is elmondta, hogy olyan helyi civil szervezetek próbálják népszerűsíteni a helyi termékeket, amelyek egyetlen bani támogatást nem kapnak a bukaresti mezőgazdasági minisztériumtól. Példaként a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesületről beszélt, amelyik Szatmár megyében bevezette a Szatmári termék védjegyet. A zöldség- és gyümölcstermesztő gazdák terményeit ők sem tudják laborban ellenőrizni, de a védjegyet olyan gazdák kaphatják meg, amelyet a partiumi egyesület falugazdászai meglátogatnak, megnézik, hogyan termelnek, és szakmai tanácsokkal látják el őket.
Miközben az EU legtöbb tagállamában a növényorvosokként ismert mezőgazdasági szakemberek felügyelik a teljes növénytermesztést, Romániában akut hiány érhető tetten növényvédelmi szakemberekből.
Nem kapnak többé állami támogatást azok a zöldségtermesztők, akik a megengedettnél nagyobb koncentrációjú mérgező anyaggal permetezik meg a zöldségeiket – jelentette ki hétfőn Petre Daea mezőgazdasági miniszter.
A Bákói Táblabíróság elévülés miatt megszüntette az úzvölgyi verekedők és rongálók ellen indított utolsó pert, amely még a bírák asztalán volt. A csütörtökön kimondott ítélet szerint a két vádlottnak kártérítést kell fizetnie Kovács Csaba informatikusnak.
A magyar óvoda, sőt minden magyar intézmény a magyarság megmaradásának a kulcsa, mert itt fejlődnek a magyar gyermekek − mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a partiumi Szalacson, ahol óvodát adtak át.
Több százan vettek részt csütörtökön este azon a békés megmozduláson, amelyet kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek hirdettek meg a hét elején történt, magyarverésbe torkollt szurkolói randalírozással szembeni tiltakozásképp.
Legkevesebb 50 millió eurós beruházás eredményeként 25 kilométeres összefüggő pályarendszert alakítanak ki, víztározó tavat építenek és új húzóberendezéseket telepítenek a borsai síközpontban.
A medvéknek a lakott területektől való távoltartását célzó intézkedéseket sürgetnek Brassóban, ahol a tavaly 330 riasztás érkezett, mert a vadállatok bemerészkedtek a városba.
Több év kihagyás után ismét Kolozsvárra látogat a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakulásának 140. évfordulójára szervezett emlékünnepség záró programjaként lép fel.
Negyedik alkalommal gyűlnek össze a lovaskultúra iránt érdeklődők idén nyáron a Barcasági Magyar Lovasnapon. Az eseményt június 14-15-én rendezik remeg Barcaújfaluban.
Bezáratta csütörtök délelőtt a kolozsvári Széchenyi téri (Mihai Viteazul) piacot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a lakosságot a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU), hogy Sellenberk községben megjelent egy anyamedve egy boccsal.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
1 hozzászólás