Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulóján rendezett ünnepség első megállója a Deák Ferenc utcai Teleki-ház volt, ahol Bem József tábornok megszállt 1848. decemberi kolozsvári győztes átvonulásakor, a jeles eseményt emléktábla őrzi, amit megkoszorúztak. Majd a piros-fehér-zöld színekben pompázó tömeg ünnepélyesen bevonult a Szent Mihály-templomba. Az ökumenikus istentiszteleten László Attila Kolozs-dobokai főesperes-plébános elsősorban az életüket a hazáért feláldozó ’48-as hősök üdvösségéért fohászkodott, továbbá – egy újabb világégés fenyegetése miatt – azért is, hogy Isten meghallgassa azokat, akik a mostani háborús időkben békéért kiáltanak.

Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese a vallási egyenlőséget, vallásszabadságot kimondó, 1848 áprilisában kihirdetett törvényre emlékeztetve arról beszélt, hogy a hit szabaddá tesz, és nem vehető el emberi erővel. „Nemzeti egységünk egyik alapja a múltra való emlékezés, de ez nem elég, mert hinni kell a jövőben” – állapította meg az egyházi vezető.

Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök a zsúfolásig telt Szent Mihály-templomban legtisztább, leginkább egyetemes nemzeti ünnepünknek nevezte a magyar szabadságharc ünnepnapját, amely „mélyen a génjeinkbe iktatva van”. „A szabadságot életünk kiteljesedéseként fogjuk fel, pedig a szabadság önállóan se jó, se rossz, emellé társulnia kell a jó, az erkölcsös fogalmának is. Hiszen a döntés szabadsága azt jelenti, hogy hozhatók jó és rossz döntés egyaránt” – jelentette ki a püspök, hozzátéve: a szabadság pozitív eszméjének a forrása Isten, hiszen minden szabadság mélységében spirituális. Az ökumenikus istentiszteleten Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke mondott áldást.

„Akkor vagyunk szabadok, ha felvállalhatjuk magyarságunkat, ha értelmezni és alkalmazni tudjuk a történelmi tapasztalatot” – szögezte le Oláh Emese, majd – az idei választásokra utalva – közölte: bele kell szóljunk az európai és országos törvényalkotásba, bele kell szólni a helyi döntésekbe, hogy ne mások mondják meg, mi a jó nekünk. „2024-ben is győzzön a szabadság, győzzön a testvériség, győzzön az egyenlőség, és legfőképpen: győzzenek a magyarok!” – hangoztatta az alpolgármester, a szövetség idei kampányszlogenének számító felhívással zárva szavait. Különben a színpadról elhangzó díszbeszédek közben a Főtéren felállított ministandoknál az RMDSZ munkatársai zavartalanul gyűjtötték a támogató aláírásokat az idei választásokra.

Az országgyűlési képviselő – megtisztelőnek nevezve, hogy történelmi helyen, Kolozsvár Főterén, Mátyás király szobra mellett, a Szent Mihály templom árnyékában ünnepelheti március 15-ét – arról beszélt, hogy a magyarok akkor tudtak fejlődni, előre lépni, akkor tudtak jó szomszédi viszonyokat kiépíteni, amikor maguk dönthettek a saját sorsukról. „Mert ne legyen kétségünk, amelyik asztalnál nem ülünk ott, amelyik döntéshozó fórumon nem szólhatunk hozzá, ott ugyanúgy fognak dönteni rólunk is, csak éppen nélkülünk. Legyen ez akár Brüsszelben, Budapesten vagy akár Bukarestben, vagy Kolozsváron” – jelentette ki az anyaországi politikus.

Nacsa Lőrinc a fontos döntések évének nevezte az ideit a romániai magyarok szempontjából is, amely évtizedre meghatározhatja a magyar közösség helyét és erejét. „Ha nem tesszük meg, amit meg kell tenni, nem a pártokat és nem a politikusokat büntetjük, hanem saját magunkat. Négy választás előtt állva ki kell mondani, hogy ez most a cselekvés ideje. A cselekvésé és az összefogásé, ami oda vezethet, hogy győznek a magyarok” – hangoztatta a KDNP honatyája.

Szerinte ugyanakkor együtt kell fellépni azok ellen, akik azt gondolják, hogy a magyaroknak nincs itt a helye, továbbá az olyanokkal szemben, akiket zavar, ha magyar nyelven is írja a Deák Ferenc utcai zászlókon: „Minden magyar ünnepe”. Felszólalt Szabó Csorba Zsuzsanna Emese, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) elnöke is, a programot pedig a Kolozsvári Magyar Gyerekkórus műsora színesítette.

Ezzel ugyanakkor nem ért véget a kincses városi megemlékezés-ünneplés: a hagyományoknak megfelelően megkoszorúzták Petőfi Sándor egykori szálláshelyét, a Biasini Szállót is. Ünnepi műsornak adott otthont kora este a Diákművelődési Ház Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának szervezésében, amelyen fellépett a Tokos Zenekar és a Bekecs Néptáncszínház, vendégelőadóként pedig Vajas Evelin és Marosán Csaba. A nap egyik „fénypontja” volt ugyanakkor, hogy este díszkivilágítást kapott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából a kolozsvári Diákművelődési Ház homlokzata, amely piros-fehér-zöld színben is pompázik.

korábban írtuk

Március 15.: Funar gutaütést kap a kolozsvári piros-fehér-zöld színpompától, Szijjártó Váradon és Szentgyörgyön ünnepel

Rendhagyó módon piros-fehér-zöld díszkivilágítással és ünnepi utcai dekorációval készülnek a március 15-i nemzeti ünnepre Kolozsváron. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter részt vesz a nagyváradi és sepsiszentgyörgyi ünnepségen.