Gazdaságélénkítés ellenszélben – nehéz mindenkivel elfogadtatni a magyar kormány erdélyi programját

A támogatás teljes összegének a fele, azaz 25 milliárd forint ( 70 millió euró ) jut Székelyföldnek •  Fotó: Bíró Blanka

A támogatás teljes összegének a fele, azaz 25 milliárd forint ( 70 millió euró ) jut Székelyföldnek

Fotó: Bíró Blanka

A nyáron három hónap alatt négyszer volt román–magyar külügyminiszteri találkozó a budapesti kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjáról, és valahogy sikerült elmagyarázni, hogy a projekt mindkét ország számára előnyös.

Bíró Blanka

2018. november 19., 20:182018. november 19., 20:18

2018. november 19., 22:202018. november 19., 22:20

Riadalmat keltett Bukarestben, hogy nemcsak ígéret, de meg is valósul a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztő programja, végül mégis sikerült meggyőzni a román politikusokat, hogy a támogatás a forrást nyújtó és a befogadó ország számára is előnyös, így zöld jelzést kapott.

Kozma Mónika, az erdélyi programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezetője hétfőn Sepsiszentgyörgyön a Tamás Sándor megyei tanácselnökkel és Antal Árpád polgármesterrel tartott sajtótájékoztatón elmondta, a nyáron három hónap alatt négyszer volt román–magyar külügyminiszteri találkozó ebben a témában, és sikerült elmagyarázni, hogy a projekt mindkét ország számára előnyös.

A maros-mezőségi program volt a teszt, hogy ezt végig lehet vinni – ott 495 támogatási szerződést zártak le, az elszámolás is befejeződött.

„Most már adataink vannak arra, hogy mind a két ország nyert a projektből, hiszen a Mezőségen 22 millió lejt ítéltek oda mezőgazdaságban tevékenykedő magán- és jogi személyeknek, kis- és közepes vállalkozásoknak, ennek pedig 4 millió lej volt az áfatartalma, ami a román államnál maradt. A támogatottak többsége mezőgazdasági eszközt vásárolt, 143 traktort, amiből 103-at Szászrégenben gyártottak” – részletezte Kozma Mónika.

Felidézte, több politikai támadás érte a programot:

Maros megyében „felhördültek”, hogy diszkriminálják a románokat, ám a kiírás nem tartalmaz olyan kitételt, miszerint csak magyar anyanyelvűek pályázhatnak – igaz, hogy csak magyar nyelven lehet pályázni, de ez egyfajta szűrő.

Bár két európai uniós direktíva is lehetővé teszi, hogy a magyar kormány Romániában ítéljen oda támogatást, a jelentős ellenszél miatt egy bukaresti ügyvédi irodát is megbíztak, hogy vizsgálja meg ennek a jogi hátterét. Azt a jelentést kapták, hogy minden törvényes, ám előrevetítették, számolniuk kell azzal, hogy feljelentést tesznek az alapítvány ellen a romániai versenytanácsnál – részletezte Kozma Mónika.

A telekelés elbukott a romániai bürokráciában

A mezőségi program során a földtulajdon-viszonyok rendezésére 1500 lej támogatást nyújtottak parcellánként legtöbb tíz hektárra. Ezt azért tartották fontosnak, hogy a gazdák bebiztosítsák magukat, ha például az EU-s támogatások feltételrendszere változik, ám mindössze hetvenen pályáztak erre, és a november 30-i határidőig csak hárman tudták lezárni. „Önhibájukon kívül nem tudták rendezni a tulajdonviszonyt: Maros megyében fél évig nem volt prefektus, nem volt elég földmérő. Óriási csalódás volt, hogy nem sikerült áttörni ezt a falat, továbbra is nagy kihívás Romániában a tulajdonjog rendezése” – mondta Kozma Mónika, így Kolozs és Beszterce megyében erre már nem írtak ki pályázatot. Ott októberben megnyitották a felhívásokat, és 490 pályázatot nyújtottak be a két megyéből a mezőgazdaságban tevékenykedő magán- és jogi személyek, valamint a kis- és közepes vállalkozások. Ezeknél még nem történt meg az elbírálás.

Székelyföldön kétlépcsős stratégia 70 millió euróból

Jövőre székelyföldi programmal folytatódik a gazdaságélénkítő stratégia.

A magyar kormány jövő évben 50 milliárd forintot szán külhoni – a teljes Kárpát-medencét érintő – gazdaságfejlesztési programokra. Ennek az összegnek a fele, 25 milliárd forint, azaz mintegy 70 millió euró jut Székelyföldre.

Kozma Mónika elmondta, első lépésben a nagyberuházásokat támogatják, a mezőgazdaságra összpontosítva, a feldolgozóiparra, élelmiszergyártásra. De például a könnyűipar fejlesztésére is figyelnek, azt szeretnék elérni, hogy több területen integrátor jellegű beruházás valósuljon meg, melyek a beszállítóik, tehát a kisebb gazdák boldogulását is segítik. Az év vége előtt ezt már közzéteszik, tavasszal már körvonalazódhat, hogy milyen jellegű beruházások jöhetnek létre, és akkor állítják össze a kiírást a kisebb összegű támogatásokra. Könnyű pályázati módra készülnek – már most „sok híresztelés” kering, ám Kozma Mónika arra kéri a székelyföldi vállalkozókat, hogy kövessék az alapítvány munkáját, kiírásait.

Antal Árpád (balra) sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a program történelmi lehetőség arra, hogy újjáépüljön a száz év alatt elhiteltelenített közösségi együttműködés •  Fotó: Bíró Blanka Galéria

Antal Árpád (balra) sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a program történelmi lehetőség arra, hogy újjáépüljön a száz év alatt elhiteltelenített közösségi együttműködés

Fotó: Bíró Blanka

Kiküszöbölni a százéves diszkriminációt

Idézet
Száz éve gazdasági diszkrimináció folyik Székelyföld ellen, most pedig eljutottunk oda, hogy a magyar állam támogatásával ezen tudunk javítani, versenyképes lehet a térség, és már nem jelent hátrányt magyarnak lenni”

– szögezte le Antal Árpád.

Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint ez a program történelmi lehetőség arra, hogy újjáépüljön a száz év alatt elhiteltelenített közösségi együttműködés, a hit, hogy érdemes itthon maradni. „Ha Bukarestben Rareș Bogdan műsorvezető visít, azt jelzi, hogy ez egy nagyon jó program. Bukarestnek azt kell látnia, hogy az áfa és a személyi jövedelemadó révén a támogatás 40 százalékát megkapja – tapsolnia kellene, hogy helyette a magyar állam segíti egy általuk szegénynek nevezett régió felemelkedését, másrészt a mintaprogramot kiterjeszthetné a leszakadt régióira” – fogalmazta meg Antal Árpád.

Székelyföldön fel vagyunk készülve, hogy kulturális-gazdasági erőteret alakítsunk ki – jelentette ki Tamás Sándor a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Hozzátette, a tulajdonviszony rendezését is „át kell gyúrni, mert ezek a földek-erdők be voltak telekkönyvezve nagyapáink nevére”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 11., vasárnap

Mennyi arany jut egy emberre a Földön – és mennyi van ebből a romániaiaknál?

A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.

Mennyi arany jut egy emberre a Földön – és mennyi van ebből a romániaiaknál?
2025. május 11., vasárnap

Megéri erdőt telepíteni, pályázatból fedezhető minden költség

Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.

Megéri erdőt telepíteni, pályázatból fedezhető minden költség
2025. május 10., szombat

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?

A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?
2025. május 09., péntek

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése

Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése
2025. május 09., péntek

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket

Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket
2025. május 09., péntek

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint

Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint
2025. május 08., csütörtök

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP
2025. május 08., csütörtök

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint

Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint
2025. május 08., csütörtök

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen

Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen
2025. május 08., csütörtök

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat

Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat