A támogatás teljes összegének a fele, azaz 25 milliárd forint ( 70 millió euró ) jut Székelyföldnek
Fotó: Bíró Blanka
A nyáron három hónap alatt négyszer volt román–magyar külügyminiszteri találkozó a budapesti kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjáról, és valahogy sikerült elmagyarázni, hogy a projekt mindkét ország számára előnyös.
2018. november 19., 20:182018. november 19., 20:18
2018. november 19., 22:202018. november 19., 22:20
Riadalmat keltett Bukarestben, hogy nemcsak ígéret, de meg is valósul a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztő programja, végül mégis sikerült meggyőzni a román politikusokat, hogy a támogatás a forrást nyújtó és a befogadó ország számára is előnyös, így zöld jelzést kapott.
Kozma Mónika, az erdélyi programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezetője hétfőn Sepsiszentgyörgyön a Tamás Sándor megyei tanácselnökkel és Antal Árpád polgármesterrel tartott sajtótájékoztatón elmondta, a nyáron három hónap alatt négyszer volt román–magyar külügyminiszteri találkozó ebben a témában, és sikerült elmagyarázni, hogy a projekt mindkét ország számára előnyös.
„Most már adataink vannak arra, hogy mind a két ország nyert a projektből, hiszen a Mezőségen 22 millió lejt ítéltek oda mezőgazdaságban tevékenykedő magán- és jogi személyeknek, kis- és közepes vállalkozásoknak, ennek pedig 4 millió lej volt az áfatartalma, ami a román államnál maradt. A támogatottak többsége mezőgazdasági eszközt vásárolt, 143 traktort, amiből 103-at Szászrégenben gyártottak” – részletezte Kozma Mónika.
Felidézte, több politikai támadás érte a programot:
Bár két európai uniós direktíva is lehetővé teszi, hogy a magyar kormány Romániában ítéljen oda támogatást, a jelentős ellenszél miatt egy bukaresti ügyvédi irodát is megbíztak, hogy vizsgálja meg ennek a jogi hátterét. Azt a jelentést kapták, hogy minden törvényes, ám előrevetítették, számolniuk kell azzal, hogy feljelentést tesznek az alapítvány ellen a romániai versenytanácsnál – részletezte Kozma Mónika.
A mezőségi program során a földtulajdon-viszonyok rendezésére 1500 lej támogatást nyújtottak parcellánként legtöbb tíz hektárra. Ezt azért tartották fontosnak, hogy a gazdák bebiztosítsák magukat, ha például az EU-s támogatások feltételrendszere változik, ám mindössze hetvenen pályáztak erre, és a november 30-i határidőig csak hárman tudták lezárni. „Önhibájukon kívül nem tudták rendezni a tulajdonviszonyt: Maros megyében fél évig nem volt prefektus, nem volt elég földmérő. Óriási csalódás volt, hogy nem sikerült áttörni ezt a falat, továbbra is nagy kihívás Romániában a tulajdonjog rendezése” – mondta Kozma Mónika, így Kolozs és Beszterce megyében erre már nem írtak ki pályázatot. Ott októberben megnyitották a felhívásokat, és 490 pályázatot nyújtottak be a két megyéből a mezőgazdaságban tevékenykedő magán- és jogi személyek, valamint a kis- és közepes vállalkozások. Ezeknél még nem történt meg az elbírálás.
Jövőre székelyföldi programmal folytatódik a gazdaságélénkítő stratégia.
Kozma Mónika elmondta, első lépésben a nagyberuházásokat támogatják, a mezőgazdaságra összpontosítva, a feldolgozóiparra, élelmiszergyártásra. De például a könnyűipar fejlesztésére is figyelnek, azt szeretnék elérni, hogy több területen integrátor jellegű beruházás valósuljon meg, melyek a beszállítóik, tehát a kisebb gazdák boldogulását is segítik. Az év vége előtt ezt már közzéteszik, tavasszal már körvonalazódhat, hogy milyen jellegű beruházások jöhetnek létre, és akkor állítják össze a kiírást a kisebb összegű támogatásokra. Könnyű pályázati módra készülnek – már most „sok híresztelés” kering, ám Kozma Mónika arra kéri a székelyföldi vállalkozókat, hogy kövessék az alapítvány munkáját, kiírásait.
Antal Árpád (balra) sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a program történelmi lehetőség arra, hogy újjáépüljön a száz év alatt elhiteltelenített közösségi együttműködés
Fotó: Bíró Blanka
– szögezte le Antal Árpád.
Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint ez a program történelmi lehetőség arra, hogy újjáépüljön a száz év alatt elhiteltelenített közösségi együttműködés, a hit, hogy érdemes itthon maradni. „Ha Bukarestben Rareș Bogdan műsorvezető visít, azt jelzi, hogy ez egy nagyon jó program. Bukarestnek azt kell látnia, hogy az áfa és a személyi jövedelemadó révén a támogatás 40 százalékát megkapja – tapsolnia kellene, hogy helyette a magyar állam segíti egy általuk szegénynek nevezett régió felemelkedését, másrészt a mintaprogramot kiterjeszthetné a leszakadt régióira” – fogalmazta meg Antal Árpád.
Székelyföldön fel vagyunk készülve, hogy kulturális-gazdasági erőteret alakítsunk ki – jelentette ki Tamás Sándor a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Hozzátette, a tulajdonviszony rendezését is „át kell gyúrni, mert ezek a földek-erdők be voltak telekkönyvezve nagyapáink nevére”.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Bár az alapélelmiszerek ára egyelőre nem nő – legalábbis nem az árrés megemelése miatt –, számos területen hozott drágulásokat az év második fele. A legnagyobb áremelkedés a villamosenergia esetében lesz.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium ma közvitára bocsátott egy jogszabálytervezetet, amely szerint szigorú, teljesítményalapú feltételekhez kötik az európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokon dolgozó közalkalmazottak bérpótlékát.
Lesújtó képet vázolt fel Alexandru Nazare pénzügyminiszter a román gazdaság helyzetéről.
Ismét egy aszályos nyárra kell számítani, ami nagyon megnehezíti a gazdák dolgát. Miközben a Kárpátokon túli területeken – ha lassan is, de – bővülnek az öntözhető mezőgazdasági területek, Erdély egyelőre kimaradt a román állami irrigációs beruházásokból.
Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.
Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.
szóljon hozzá!