Gazdaságélénkítés ellenszélben – nehéz mindenkivel elfogadtatni a magyar kormány erdélyi programját

Gazdaságélénkítés ellenszélben – nehéz mindenkivel elfogadtatni a magyar kormány erdélyi programját

A támogatás teljes összegének a fele, azaz 25 milliárd forint ( 70 millió euró ) jut Székelyföldnek

Fotó: Bíró Blanka

A nyáron három hónap alatt négyszer volt román–magyar külügyminiszteri találkozó a budapesti kormány erdélyi gazdaságfejlesztési programjáról, és valahogy sikerült elmagyarázni, hogy a projekt mindkét ország számára előnyös.

Bíró Blanka

2018. november 19., 20:182018. november 19., 20:18

2018. november 19., 22:202018. november 19., 22:20

Riadalmat keltett Bukarestben, hogy nemcsak ígéret, de meg is valósul a magyar kormány erdélyi gazdaságfejlesztő programja, végül mégis sikerült meggyőzni a román politikusokat, hogy a támogatás a forrást nyújtó és a befogadó ország számára is előnyös, így zöld jelzést kapott.

Kozma Mónika, az erdélyi programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezetője hétfőn Sepsiszentgyörgyön a Tamás Sándor megyei tanácselnökkel és Antal Árpád polgármesterrel tartott sajtótájékoztatón elmondta, a nyáron három hónap alatt négyszer volt román–magyar külügyminiszteri találkozó ebben a témában, és sikerült elmagyarázni, hogy a projekt mindkét ország számára előnyös.

A maros-mezőségi program volt a teszt, hogy ezt végig lehet vinni – ott 495 támogatási szerződést zártak le, az elszámolás is befejeződött.

„Most már adataink vannak arra, hogy mind a két ország nyert a projektből, hiszen a Mezőségen 22 millió lejt ítéltek oda mezőgazdaságban tevékenykedő magán- és jogi személyeknek, kis- és közepes vállalkozásoknak, ennek pedig 4 millió lej volt az áfatartalma, ami a román államnál maradt. A támogatottak többsége mezőgazdasági eszközt vásárolt, 143 traktort, amiből 103-at Szászrégenben gyártottak” – részletezte Kozma Mónika.

Felidézte, több politikai támadás érte a programot:

Maros megyében „felhördültek”, hogy diszkriminálják a románokat, ám a kiírás nem tartalmaz olyan kitételt, miszerint csak magyar anyanyelvűek pályázhatnak – igaz, hogy csak magyar nyelven lehet pályázni, de ez egyfajta szűrő.

Bár két európai uniós direktíva is lehetővé teszi, hogy a magyar kormány Romániában ítéljen oda támogatást, a jelentős ellenszél miatt egy bukaresti ügyvédi irodát is megbíztak, hogy vizsgálja meg ennek a jogi hátterét. Azt a jelentést kapták, hogy minden törvényes, ám előrevetítették, számolniuk kell azzal, hogy feljelentést tesznek az alapítvány ellen a romániai versenytanácsnál – részletezte Kozma Mónika.

A telekelés elbukott a romániai bürokráciában

A mezőségi program során a földtulajdon-viszonyok rendezésére 1500 lej támogatást nyújtottak parcellánként legtöbb tíz hektárra. Ezt azért tartották fontosnak, hogy a gazdák bebiztosítsák magukat, ha például az EU-s támogatások feltételrendszere változik, ám mindössze hetvenen pályáztak erre, és a november 30-i határidőig csak hárman tudták lezárni. „Önhibájukon kívül nem tudták rendezni a tulajdonviszonyt: Maros megyében fél évig nem volt prefektus, nem volt elég földmérő. Óriási csalódás volt, hogy nem sikerült áttörni ezt a falat, továbbra is nagy kihívás Romániában a tulajdonjog rendezése” – mondta Kozma Mónika, így Kolozs és Beszterce megyében erre már nem írtak ki pályázatot. Ott októberben megnyitották a felhívásokat, és 490 pályázatot nyújtottak be a két megyéből a mezőgazdaságban tevékenykedő magán- és jogi személyek, valamint a kis- és közepes vállalkozások. Ezeknél még nem történt meg az elbírálás.

Székelyföldön kétlépcsős stratégia 70 millió euróból

Jövőre székelyföldi programmal folytatódik a gazdaságélénkítő stratégia.

A magyar kormány jövő évben 50 milliárd forintot szán külhoni – a teljes Kárpát-medencét érintő – gazdaságfejlesztési programokra. Ennek az összegnek a fele, 25 milliárd forint, azaz mintegy 70 millió euró jut Székelyföldre.

Kozma Mónika elmondta, első lépésben a nagyberuházásokat támogatják, a mezőgazdaságra összpontosítva, a feldolgozóiparra, élelmiszergyártásra. De például a könnyűipar fejlesztésére is figyelnek, azt szeretnék elérni, hogy több területen integrátor jellegű beruházás valósuljon meg, melyek a beszállítóik, tehát a kisebb gazdák boldogulását is segítik. Az év vége előtt ezt már közzéteszik, tavasszal már körvonalazódhat, hogy milyen jellegű beruházások jöhetnek létre, és akkor állítják össze a kiírást a kisebb összegű támogatásokra. Könnyű pályázati módra készülnek – már most „sok híresztelés” kering, ám Kozma Mónika arra kéri a székelyföldi vállalkozókat, hogy kövessék az alapítvány munkáját, kiírásait.

Galéria

Antal Árpád (balra) sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a program történelmi lehetőség arra, hogy újjáépüljön a száz év alatt elhiteltelenített közösségi együttműködés

Fotó: Bíró Blanka

Kiküszöbölni a százéves diszkriminációt

Idézet
Száz éve gazdasági diszkrimináció folyik Székelyföld ellen, most pedig eljutottunk oda, hogy a magyar állam támogatásával ezen tudunk javítani, versenyképes lehet a térség, és már nem jelent hátrányt magyarnak lenni”

– szögezte le Antal Árpád.

Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint ez a program történelmi lehetőség arra, hogy újjáépüljön a száz év alatt elhiteltelenített közösségi együttműködés, a hit, hogy érdemes itthon maradni. „Ha Bukarestben Rareș Bogdan műsorvezető visít, azt jelzi, hogy ez egy nagyon jó program. Bukarestnek azt kell látnia, hogy az áfa és a személyi jövedelemadó révén a támogatás 40 százalékát megkapja – tapsolnia kellene, hogy helyette a magyar állam segíti egy általuk szegénynek nevezett régió felemelkedését, másrészt a mintaprogramot kiterjeszthetné a leszakadt régióira” – fogalmazta meg Antal Árpád.

Székelyföldön fel vagyunk készülve, hogy kulturális-gazdasági erőteret alakítsunk ki – jelentette ki Tamás Sándor a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Hozzátette, a tulajdonviszony rendezését is „át kell gyúrni, mert ezek a földek-erdők be voltak telekkönyvezve nagyapáink nevére”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 20., csütörtök

Él és virul, rekord profitot termel a romániai bankszektor

A romániai bankszektor a tavalyi évben 13,5 milliárd lej (2,7 milliárd euró) nyereséget ért el, 34,3 százalékkal többet, mint 2022-ben – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett éves jelentéséből.

Él és virul, rekord profitot termel a romániai bankszektor
2024. június 19., szerda

Román kézbe kerül egy osztrák holding hazai bankja

Román tulajdonba került a Porsche Bank Románia – adta hírül szerdán az Economedia.ro gazdasági hírportál.

Román kézbe kerül egy osztrák holding hazai bankja
2024. június 19., szerda

Brüsszeli ejnye-bejnye: Bukarest nem hozott hatékony hiánycsökkentő intézkedéseket az elmúlt négy évben

Románia az elmúlt évek egyensúlyhiányai után is túlzott mértékű makrogazdasági egyensúlyhiánnyal küzd a folyó fizetési mérleggel kapcsolatos sebezhetősége és főként a magas és növekvő költségvetési deficit miatt – állapította meg az Európai Bizottság.

Brüsszeli ejnye-bejnye: Bukarest nem hozott hatékony hiánycsökkentő intézkedéseket az elmúlt négy évben
2024. június 18., kedd

Csapnivaló az adóbeszedés mértéke Romániában, az ország az uniós rangsor végén kullog

Nagyon nem működik az adók behajtása Romániában: az ország a GDP-arányos adóbeszedés tekintetében az utolsó előtti helyen áll az EU-ban.

Csapnivaló az adóbeszedés mértéke Romániában, az ország az uniós rangsor végén kullog
2024. június 18., kedd

Csepp a vízerőműben: elkezdettnek nyilvánították a tarnicai óriásberuházás megvalósítását

Két ajánlat érkezett a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, ezzel a román hatóságok elkezdettnek nyilvánították az energetikai óriásberuházás megvalósítási folyamatát.

Csepp a vízerőműben: elkezdettnek nyilvánították a tarnicai óriásberuházás megvalósítását
2024. június 18., kedd

A romániaiak többsége az összes betétdíjas italcsomagolást visszaváltja, de sokan elégedetlenek a rendszer működésével

A Reveal Marketing Research felmérésének kedden közzétett adatai szerint a romániaiak 70 százaléka valamennyi SGR-jelzéssel ellátott italcsomagolást visszavált, 19 százalékuk pedig csak egy részét.

A romániaiak többsége az összes betétdíjas italcsomagolást visszaváltja, de sokan elégedetlenek a rendszer működésével
2024. június 18., kedd

A sodródó tengeri aknákra hivatkozva hátráltatná a gázkitermelés elindítását a Neptun Deep lelőhelyen a Greenpeace

Öngyilkosságnak tartja a Greenpeace Románia a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező kitermelésének beindítását egy háborús övezet közelében a sodródó tengeri aknákkal kapcsolatos kockázatelemzés és a kockázatcsökkentő intézkedések előkészítése nélkül.

A sodródó tengeri aknákra hivatkozva hátráltatná a gázkitermelés elindítását a Neptun Deep lelőhelyen a Greenpeace
2024. június 17., hétfő

A villanyórák leolvasására kiírt licitek esetleges manipulálása miatt vizsgálódik a Versenytanács

A Versenytanács vizsgálatot indított a romániai villamos fogyasztásmérők leolvasására kiírt közbeszerzési eljárások esetleges manipulálása miatt.

A villanyórák leolvasására kiírt licitek esetleges manipulálása miatt vizsgálódik a Versenytanács
2024. június 14., péntek

Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk

Több ezer kilogrammnyi paradicsom kerül a szemétbe Dél-Romániában: a gazdák arra panaszkodnak, hogy a minisztériumi Tomata-program sokakat ösztönzött a paradicsomtermesztésre, most pedig nincsen hasznuk munkájukból.

Bőséges a paradicsomtermés, így sok tonna hazai zöldség kerül a szemétbe, annyira alacsony a felvásárlási áruk
2024. június 14., péntek

Közel 15 százalékkal nőtt tavaly óta az átlagbér, sok a fiatal munkanélküli

Idén áprilisban márciushoz képest 32 lejjel (0,6 százalékkal) 5217 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Közel 15 százalékkal nőtt tavaly óta az átlagbér, sok a fiatal munkanélküli