Fotó: Biró István
A holokauszt kolozsvári áldozatainak állítottak emlékművet kedd délután a Postakertben (Parcul Ion Luca Caragiale). A műalkotás arra emlékeztet, hogy a 70 évvel ezelőtt, 1944 májusában elkezdődött deportálások során a kincses városból több mint 16 ezer zsidót küldtek haláltáborokba az akkori hatóságok.
Az emlékünnepségen Balázs Edit a holokauszt túlélőjeként elmondta, teljes egészében csupán három kolozsvári család élte túl a haláltábort, az övé az egyik. Ezt csak a szerencsének köszönhetik, mutatott rá a 48 éve az Egyesült Államokban élő asszony.
Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter beszédében kifejtette, hogy a holokauszt kapcsán az olyan alapvető emberi értékekről kell elgondolkodni, mint az emberi méltóság, szolidaritás, az egyéni és kollektív felelősség. Mint részletezte, ha 70 évvel ezelőtt elég erős lett volna a szolidaritás, nem kerülhetett volna sor a deportálásokra. Mondandója illusztrálásához a zsidóüldözés ellen felszólaló Márton Áron római katolikus püspököt és Járosi Andor evangélikus lelkészt említette példaként.
Kelemen Hunor arra is felhívta a figyelmet, hogy megálljt kell parancsolni az Európában újra megerősödő szélsőségeknek. Az RMDSZ-elnök az EP-választások eredményeire utalva kijelentette, hogy nem szabad helyet engedni azoknak, akik embereket különböztetnek meg faji, nyelvi vagy vallási alapon. Úgy vélte, a többség mindig felelős a kisebbségért, a 18 ezer Kolozsvár környéki zsidó halálba küldéséért is kollektív a felelősség.
Emil Boc polgármester, aki Schwartz Róberttel, a kolozsvári zsidó hitközség elnökével közösen leplezte le az emlékművet, rámutatott: ez intő jel, hogy a 70 évvel ezelőtt történtekhez hasonló szörnyűségek soha ne fordulhassanak elő. A gondolatot folytatva Schwartz Róbert arra hívta fel a figyelmet, hogy a tegnap leleplezett emlékmű legfontosabb üzenete: nincs helye az egymás elleni gyűlöletnek.
A postakerti emlékmű Löwith Egon zsidó származású, erdélyi magyar szobrászművész tervei alapján, a zsidó hitközséggel együttműködve készült, a munkálatokat a kolozsvári polgármesteri hivatal finanszírozta. A műalkotás vázlatának kiegészítését Kolozsi Tibor szobrászművészre bízták, akinek az emlékmű hátnézetét kellett megterveznie. Lapunknak kifejtette: stílusát tekintve absztrakt, konstruktivista kompozícióról beszélhetünk, mely erőltetett menetre emlékeztet.
A kolozsvári önkormányzat az emlékmű felavatása kapcsán kiadott közleményében rámutatott, hogy a kolozsvári zsidó közösség olyan neves személyiségeket adott a kincses városnak, mint Mátyás Mátyás, a gyerekkórház alapítója, Janovics Jenő filmrendező, Paneth Farkas érdemes asztalitenisz-edző vagy Löwith Egon, az emlékmű megálmodója.
A zsidó deportálásokra emlékezve kedden a kolozsvári pályaudvaron is emléktáblát helyeztek el. Az ünnepségen Dan Şova közlekedésügyi miniszter elmondta, hogy 1944. május 25. és június 9. között innen hat szerelvény indult Auschwitzba, a szamosújvári gettó lakóival együtt összesen 18 ezer személyt küldtek haláltáborba a kolozsvári állomásról.
Ezeknek csupán egynegyede tért haza, mutatott rá a tárcavezető, hozzátéve, hogy az Elie Wiesel-intézettel együttműködve az évforduló alkalmából 11 észak-erdélyi város pályaudvarán helyeznek el hasonló emléktáblákat. Ezek arra emlékeztetnek, hogy 1944 május–júniusában összesen 131 639 észak-erdélyi zsidót küldtek haláltáborokba az akkori hatóságok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet, amelynek egyik alapítójával, Bálint Dáviddal beszéltünk.
Június 2. és 19. között több vonat menetrendje, illetve pályája módosul a Székelyföldön, valamint a Bánságban és a Partiumban a vasúti infrastruktúrán végzett javítási, felújítási munkálatok miatt.
Az európai útra való szavazásra buzdít a megalapításának 444. évfordulóját ünneplő kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
A schengeni övezet tagja lett január 1-jétől Románia, és hétfőtől ez már a vasúti menetrendben is látszik: először a Békéscsaba és Nagyszalonta között járó vonatoknál szűnik meg a határállomási ellenőrzés, így a vonatok menetideje rövidebbé válik.
Ezen a héten a megszokottnál sokkal hidegebb lesz országszerte, jövő héten azonban ismét felmelegedik az idő, a nappali hőmérsékleti csúcsértékek 20–23 Celsius-fokig emelkednek majd – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Mintegy 20 centiméteres hóréteg fedi az éppen a virágzás elején álló nárciszokat a Radnai-havasok 1600 méteres magasságában található nárciszmezőn, miután a hétvégén lehavazott a régióban.
Kolozsváron tilos lesz a dohányzás a parkokban, megállókban és sportlétesítményekben – a helyi tanács megszavazta az új rendeletet.
Aláírták hétfőn Bukarestben a kolozsvári körgyűrű második szakaszának megépítésére vonatkozó szerződést.
Fagyponthoz közelített a hőmérséklet hétfőn hajnalban egész Hargita megyében, három meteorológiai állomáson megdőlt a napi hidegrekord.
Kimenekítették a hegyimentők és a határrendészek a Máramarosi-havasok egyik szakadékában rekedt három ukrán állampolgárt – számolt be vasárnap este a Máramaros megyei Salvamont vezetője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!