Az Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete szervezésében a disznóvágás és a feldolgozás mikéntjét is elsajátíthatták az érdeklődők
Fotó: Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete/Facebook
Sokan részesítik előnyben a Székelyföldön is a házi húskészítményeket, ezért fontos, hogy a fiatalok elsajátítsák az egyre inkább háttérbe szoruló mészáros mesterséget – mondta el a Krónikának Benedek Alpár, az Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesületének elnöke, állattenyésztő mérnök. Az egyesület folytatja Vágólegények elnevezésű, a disznó-, marha-és juhvágásra vonatkozó képzését. Benedek Alpár arra is kitért, az emberek kezdik felismerni, hogy jó visszatérni a hagyományos módszerekhez, hiszen a kereskedelemben kapható élelmiszerek összetétele, milyensége sokszor megkérdőjelezhető.
2023. november 04., 08:582023. november 04., 08:58
A disznó-, marha- és juhvágás szakszerű mikéntjére, valamint a húsból előállított termékek elkészítésére is képezik az érdeklődőket az Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete (UFG) által szervezett, 2021-ben indított program keretében.
Fotó: Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete/Facebook
A nagy népszerűségnek örvendő, Vágólegények elnevezésű képzés – amelynek célja a mészárosszakma megismertetése – egy év kihagyás után folytatódik. Benedek Alpár, az Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesületének elnöke, állattenyésztő mérnök a Krónika megkeresésére elmondta, a hétvégén tartják a képzést az érdeklődőknek a Hargita megyei Kápolnásfaluban, a Vágólegények újratöltve című program keretében a házi szalámi elkészítésének mikéntjét ismerhetik meg az érdeklődők. Amint az esemény felhívásában szerepel,
„Rendezvényünk célja megszólítani a környékbeli érdeklődő fiatalokat, akik fejleszteni szeretnék tudásukat, a résztvevők az oktatás végén gyakorlatba is ültethetik a tanultakat” – áll a felhívásban. Benedek Alpár állattenyésztő mérnök, aki Bukarestben végezte el a mezőgazdasági és állatorvosi egyetem állattenyésztés szakát, elmondta, a Vágólegények programsorozat keretében 2021-ben három rendezvényt szerveztek: külön-külön képzéseken mutatták be a résztvevőknek a sertés, a marha és a juh vágásnak fortélyait.
Elméleti képzést is tartanak a résztvevőknek a Vágólegények elnevezésű képzés keretében
Fotó: Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete/Facebook
„Az idei képzéssel átmegyünk egy kicsit a feldolgozás színterére, a szalámitöltésről szól a hétvégi program. Az érdeklődők száma stabil, hozzávetőleg 40-50 között mozog. A jelentkezők közt vannak kezdő fiatalok, de gyakorló mészárosok is, akik szeretnek jönni a rendezvényeinkre, mert még ők is újat tanulnak” – ecsetelte Benedek Alpár.
„Az nem mondható, hogy kihalófélben van, viszont egyre kevesebb a gyakorló mészáros, aki pedig űzi a szakmát, az az idősebb generációhoz tartozik. Tehát megszűnt az átmenet, a folytonosság, és ezen szeretnénk segíteni, hogy minél több fiatal sajátíthassa el a gyakorlatot” – mondta Benedek Alpár. Kifejtette, minden rendezvényük kétfordulós felépítésű volt, általában az első napon csak az elmélettel foglalkoznak: egy mészárosmester az elméleti tudnivalókat osztja meg az érdeklődőkkel. A második nap szokott lenni a gyakorlaté. Idén kicsit másként lesz, hiszen nem állatot vágnak, hanem a feldolgozásra összpontosítanak, így már első nap neki is fognak: feltöltik a szalámit, majd szombaton fejezik be a folyamatot a füstöléssel, meg a főzéssel.
Fotó: Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete/Facebook
„Mészárosmesterünk Sepsikőröspatakról érkezik, 20 éve gyakorló, tapasztalt szakember, dolgozott profi vágóhidakon és feldolgozásban is, nagy a tudása. Minden rendezvényünknek ő volt a szakmai támogatója, és most is így lesz” – mondta a szervező. Benedek Alpártól azt is megkérdeztük, hogy mivel a disznóvágáshoz és húsfeldolgozáshoz kapcsolódó eljárások, módszerek vidékenként, sőt, olykor településenként és háztartásonként is változóak lehetnek, a képzésen mely településre jellemző eljárásokat tanítanak.
Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a mostani képzésen nyári szalámit készítenek: füstölt, főzött késztermék lesz, azért választották ezt, mert az a tapasztalat, hogy ha valamelyik gazdálkodó arra kényszerül nyáron, hogy levágja az állatot, akkor majd legyen képes feldolgozni. „Ha mondjuk megsérül az állat, kényszervágást kell végezni, és nyáron nehezebb kivitelezni a tartósítást és feldolgozást. Télen viszonylag egyszerűen lehet nyers termékeket, élelmiszereket készíteni belőle, viszont nyáron csak főzött termékeket lehet házilag előállítani. A képzésen azon van a hangsúly, hogy mindent úgy mutatunk be, hogy bárki meg tudja csinálni háztáji gazdaságban, különleges technológia híján is” – mondta Benedek Alpár.
Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Az állattenyésztő mérnök kérdésünkre arról is beszélt, Székelyföldön az a tendencia, hogy általánosan csökken az állattartó gazdák száma, ez maga után vonja azt is, hogy évről évre valamennyivel kevesebb a disznóvágás, de azért vidéken még szinte minden háznál tartanak legalább egy disznót.
„Az emberek kezdik felismerni, hogy jó visszatérni a hagyományos módszerekhez, hiszen a kereskedelemben kapható élelmiszerek összetétele, milyensége sokszor megkérdőjelezhető.
Hozzátette, manapság az is gyakori a vidéken élők esetében, hogy bár nem tartanak állatot, van egy stabil gazdálkodó, akit ismernek, tőlük veszik meg a disznót, majd otthon vágják le és dolgozzák fel.
Fotó: Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesülete/Facebook
A napokban elfogadott új törvény szabályozza a hazai sertéstartást. Az RMDSZ szakemberei által kidolgozott jogszabály bizonyos megkötésekkel továbbra is lehetőséget biztosít arra, hogy a háztáji gazdaságokban is lehessen disznót tartani.
A Máramaros megyei szórványvidék magyarlakta települései képviseltetik magukat a hagyományteremtő szándékkal, első ízben szervezendő koltói böllérversenyen szombaton.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar óvoda, sőt minden magyar intézmény a magyarság megmaradásának a kulcsa, mert itt fejlődnek a magyar gyermekek − mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a partiumi Szalacson, ahol óvodát adtak át.
Több százan vettek részt csütörtökön este azon a békés megmozduláson, amelyet kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek hirdettek meg a hét elején történt, magyarverésbe torkollt szurkolói randalírozással szembeni tiltakozásképp.
Legkevesebb 50 millió eurós beruházás eredményeként 25 kilométeres összefüggő pályarendszert alakítanak ki, víztározó tavat építenek és új húzóberendezéseket telepítenek a borsai síközpontban.
A medvéknek a lakott területektől való távoltartását célzó intézkedéseket sürgetnek Brassóban, ahol a tavaly 330 riasztás érkezett, mert a vadállatok bemerészkedtek a városba.
Több év kihagyás után ismét Kolozsvárra látogat a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakulásának 140. évfordulójára szervezett emlékünnepség záró programjaként lép fel.
Negyedik alkalommal gyűlnek össze a lovaskultúra iránt érdeklődők idén nyáron a Barcasági Magyar Lovasnapon. Az eseményt június 14-15-én rendezik remeg Barcaújfaluban.
Újabb állami kezdeményezés kínál legtöbb tízezer lejes támogatást a polgároknak: a kályhaprogram új, energiatakarékosabb fa-, brikett- vagy pellettüzelésű fűtőkészülék beszerzésére ösztönzi 27 megye csaknem 900 hegyvidéki településének lakosságát.
Bezáratta csütörtök délelőtt a kolozsvári Széchenyi téri (Mihai Viteazul) piacot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a lakosságot a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU), hogy Sellenberk községben megjelent egy anyamedve egy boccsal.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!