EU-tábor: górcső alatt a fiatal munkanélküliek

Elmondta, a frissen elindított Ifjúsági Garanciaprogram célja, hogy a huszonöt évnél fiatalabb munkanélküliek három hónapon belül kapjanak munka- vagy továbbtanulási lehetőséget, illetve ajánlatot szakmai gyakorlatra.

„Személyre szabott rendszerről van szó, tehát fizikai és virtuális hálózatépítésről beszélünk. Erdély minden megyéje benne lesz a rendszerben, Brassó mellett Gyulafehérváron, Déván és Nagybányán alakítanak ki regionális központot. Érdemes figyelni ezt a lehetőséget, Romániának ötszáz millió eurós költségvetése van, hogy a következő hét évben ezt a programot működtesse, sok-sok ezer magyar fiatal kaphat személyre szabott szakmai tanácsadást és lehetőséget a pályakezdésre” – tájékoztatott az EP-képviselő.

Sógor Csaba európai parlamenti képviselő előadásában azt emelte ki, hogy a közösségi boldogságot mérő skálán Dánia a listavezető, majd következik Norvégia, Finnország és Hollandia. „A gazdasági versenyképességet mérő skálán ezek az országok szintén vezető helyen állnak. Ez azt jelenti, hogy a közösségi boldogság és egy ország versenyképessége szoros összefüggésben áll. Tehát a boldogság mögött fenntartható fejlődés kell legyen” – hangsúlyozta a politikus.

Talpas Botond, az Igen, tessék! mozgalom elnöke egy másik előadáson egy felmérést mutatott be, mely szerint minél magasabb az erdélyi magyar fiatalok végzettsége, annál inkább tudatosak a vásárolt termékek eredetét illetően. Elmondta, a Kolozsváron tanuló diákok több mint 70 százaléka vásárláskor figyel arra, hogy honnan származik a termék.

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális Munka Intézetével együttműködésben készülő tanulmányból kiderül: ez a tudatosság hangsúlyosan érvényes azokra, akik munkát vállalnak (82,3 százalék és mesteri képzésben vesznek részt (81,8 százalék). Elmondta, az Igen, tessék! mozgalom időszakosan rendezvényekkel és kampányokkal hívják fel a közösség figyelmét a tudatos anyanyelvhasználatra, illetve gazdasági hálózatba szervezik azokat a cégeket, amelyek magyarul is fogadják ügyfeleiket.

A 11. EU-tábor romániai többnyelvűségről és nyelvi jogokról szervezett kerekasztalán Markó Attila parlamenti képviselő kijelentette: nem elég állandóan azt követelni, hogy adják meg a közigazgatási nyelvi jogokat, azokkal élni is kell. Markó a román politikai élet óriási problémájának nevezte, hogy nincsen egy önálló, szélsőséges román párt. „Ha létezne ilyen, könynyű lenne elszigetelni, azonban a pártokon belül nehéz a szélsőséget kezelni” – nyilatkozta a képviselő.

Szilágyi István, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának tanácsosa szerint az anyanyelvhasználat terén hiányzik a párbeszéd a felek között. A párbeszéd egyik gátja épp a nyelvi meg nem értés, ami gyakran a kedvező hozzáállású románokat is elriasztja – vélekedett Szilágyi. Az etnikumközi témákkal foglalkozó Maghiaromânia blog szerkesztője kifejtette, a párbeszédnek bizonyos román nyelvű sajtóorgánumok kedvezőtlen hozzáállása is sokat árt.

A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) „Hogyan tovább, Európa?” jelmondat alatt zajló rendezvénye szombaton este Funkorporation-koncerttel ért véget.