Kézműves- és könyvvásár, múzeumok sétánya, tematikus sátrak és számos gyermekfoglalkozás várja a magyarnapozókat a Farkas utcában
Fotó: Pászka Róbert/Kolozsvári Magyar Napok
A Farkas utca kézműves vására megkerülhetetlen igazodási pont Kolozsváron a magyar napok idején. A mintegy 110 kiállító kézműves-kistermelőre sok ezer vásárló jut, és a kínálattól, valamint a szerencsétől is függ, hogy ki milyen vásárfiával tér haza. Videós összeállításunkban ízelítőt nyújtunk a vásári hangulatból.
2024. augusztus 23., 10:022024. augusztus 23., 10:02
2024. augusztus 24., 14:312024. augusztus 24., 14:31
A Kolozsvári Magyar Napok keretében immár hosszú évek óta megszervezett kézműves és termelői vásár az egyik jellegzetes arca lett a kincses városbeli magyar rendezvénysorozatnak a Farkas utcában. Minden elképzelhető kézműves termék ott sorakozik a frissen felújított történelmi utca teljes hosszában a Belső-Torda (Egyetem) utcától a református templomig.
Felsorolni is nehéz, hányféle kézműves termékkel piacol az idei 108 kiállító, aki május végéig jelezhette részvételi szándékát a kolozsvári eseményre. Délelőtt még visszafogott a forgalom, nyugodtabban lehet bóklászni, nézelődni, de délután négy órától estig folyamatos embertömeg hömpölyög a Farkas utcában, a magyarnapozók koncertek előtt vagy között nem hagyhatják ki a vásáros utca hangulatát sem.
Szénási Szidónia férjével kézműves porcelántermékeket készít szászfenesi műhelyükben, ők a kolozsvári kézműves vásár felelősei. Az Erdélyi Kézműves Céh által szervezett vásárnak már Erdély-szerte hírneve van, így sokan jelentkeznek, a szűrés is alaposabb, mint más vásárok esetében. A szervezők arra törekednek, hogy a kiállítók valóban kézműves termékekkel rukkoljanak elő.
Széki varottasok. Balla Ferenc és Sára kitartanak a mezőségi falu hagyományai mellett
Fotó: Oláh-Badi Levente
Szénási Szidónia a Krónikának elmondta, Kolozsváron a legmagasabbak a bérleti árak, de a magyar napok keretében arra törekedtek, hogy azokat a kézművesek zsebéhez és lehetőségéhez igazítsák. Ugyanakkor sokan a kulturális-közéleti fesztivál egyedi hangulata miatt jönnek a kincses város vásáros utcájába, még akkor is, ha anyagilag annyira nem éri meg a forgalom.
,,A vásárlók között kétféle ember van: aki értékeli a kézművességet, és elfogadja a termék magasabb árát, vagy azt mondja, hogy ezt jóval olcsóbban megveszi a Pepcóból. Mondjuk, ez nem igaz, mert ilyen termékeket ott nem talál” – magyarázza a vásár gondnoka.
Nehéz eldöntenünk, hova térjünk be, kivel álljunk szóba, hiszen a Farkas utcai vásárban a bőség zavarában szenved az ember. Végül egy székelyföldi kosárfonó család sátránál kezdjük az érdeklődést, a Székelykeresztúr melletti Betfalváról érkeztek fonott kosarakkal.
Egyre több olyan hölgyet látok, aki takaros kis kosárral jár piacra, ahogyan eleink tették, így Dodóék áruja is szépen fogy, ezt a gazda is megerősíti. A nemzedékek sora óta apáról fiúra szálló mesterséget ők már nem adják tovább, mert három gyerekük mással foglalkozik, de a Székelyföldön maradt fiuk egyéb foglalatossága mellett még besegít szülei munkájába.
Dodó Sándor betfalvi kosárfonó. Hosszú nemzedékek óta viszi tovább a család az ősi mesterséget
Fotó: Oláh-Badi Levente
Következő megállónk Ferencz Zsolt marosvásárhelyi bőrdíszműves sátra, ahol táskák, bőrszandálok, nadrágszíjak, övek, és sok más apró termék várja a vásárlókat. Az 1980-as években gépészmérnöknek tanult férfi a rendszerváltás után váltott, és azóta folytatja, fejleszti, tökéletesíti autodidakta módon tanult új szakmáját. Újabban egyedi darabokat készít rendelésre – például pénztárcát díszített monogrammal –, számos egyedi minta elkészítését vállalja.
Azt mondja, a bőr nagyon hálás anyag, jó vele dolgozni.
Változó, hogy mikor miből fogy, tavaly például tarsolyokból adott el a legtöbbet.
Király Erzsébetet régi ismerősként köszöntöm, az országszerte divattá vált levendula-termesztés kapcsán korábban már írtam gazdaságáról. Azóta sok víz lefolyt a Szamoson, és mára az ország minden megyéjében rengeteg levendulatermesztő próbálja értékesíteni feldolgozott termékeit. A harasztosi (Kolozs megye) termelő szerint óriási a konkurencia, másrészt visszaesett a kereslet, így a tíz évvel ezelőtt telepített 50 árnyi levendulaültetvénye jövedelemben ma már jóval kevesebbet ér, mint a ,,nagy bumm” előtt.
Ferencz Zsolt bőrdíszműves. Azt vallja, hogy a minőségi és drága áru is gazdára lel
Fotó: Oláh-Badi Levente
Érdeklődés azonban így is van. Sokan viszik az illatos szárított virágcsokrokat, vagy a ruhásszekrénybe moly ellen akasztható kis levendulazsákocskákat. Erzsébet asszony évente 3-4 vásárba viszi el termékeit, amelyek közül kiemelkedik a Farkas utcai sokadalom. Nyilván azért is, mert aranyosszéki termelőként Kolozsváron ismerik a legtöbben, sokan visszatérnek standjához levendulavízért és olajért is, de a gyógyteát is keresik.
A szabónak tanult családfő el is mereng azon, hogy a falubeli férfiak többségétől eltérően – akik építőipari munkásoknak álltak be hosszú évtizedek óta – ő kitartott a vászon, a varrótű, a szabóolló és a cérna mellett.
Király Erzsébet levendulavilága. Az illatfelhő is ide vonza az érdeklődőket
Fotó: Oláh-Badi Levente
Standjuknál ugyan nincs nagy érdeklődés, de azért időnként itt is akad vásárló, aki a régi széki varrottas minták kedvelőiként – pénztárcájától függően – szívesen vásárol, például hagyományos mintázatú asztalterítőt.
Ma egyre több külföldi érdeklődik az erdélyi hagyományos kézművesség iránt, ami biztató jel. Épp ottjártunk előtt vásárolt tőlük egy Németországban élő erdélyi család.
A Farkas utca vásáros hangulata időnként a mindent elöntő hangos zenebonával keveredik, amikor eladó és vásárló alig érti egymás szavát, azonban a kézműves vásár így is az egyik legkedveltebb helye a magyar napokra kilátogató kolozsváriaknak és a kincses városba érkező vendégeknek egyaránt. Ami jó jel a kézműves mesterségek jövőjében bízó emberek számára.
Három kontinens közel 300 táncosa színesítette az augusztus 20-ai nemzeti ünnep kincses városi programjait. A 26. Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében elkísértük a Heltai Alapítványtól a Főtérig népviseletben felvonuló csoportokat.
A közelmúltban inkább csak óvásokkal akadékoskodó román vállalat építheti meg az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya gyergyószéki szakaszát.
Megkezdi az Ökumenikus Segélyszervezet a parajdi sóbányánál történt katasztrófa károsultjainak segélyezését: egyelőre a víz alá került bánya dolgozóinak és a kilakoltatottaknak folyósítanak egyszeri, félmillió forintos támogatást.
Kolozsvár lehet az első város az országban, ahol a polgármesteri hivatal és alárendelt intézményeinek épületébe a házi kedvencek is bemehetnek.
Az orvoslás speciális szakterülete a belgyógyászat, ami holisztikus megközelítésben látja a beteget. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében a kettős képesítésű dr. Ormos Éva kolozsvári belgyógyásszal és sürgősségi szakorvossal beszélgetünk.
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
szóljon hozzá!