2010. október 15., 09:142010. október 15., 09:14
Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester a Krónika megkeresésére elmondta, szívügyének tekinti a kezdeményezést, és felajánlotta, hogy támogatni fogja az emlékműállítást. Mint mondta, korábban az önkormányzat is tervbe vette, hogy emlékhelyet alakít ki a Szoboszlay-per tíz vértanújának tiszteletére – erről az elöljárónak konkrét elképzelései is vannak. „Azt szeretném, hogy ezt az emlékművet az ’56-os emléktéren, a Gloria Victis-emlékmű szomszédságában állítsuk fel. Azt szerettük volna, ha az elítéltek kivégzésének 50. évfordulója alkalmával, azaz 2008-ban már kivitelezzük a tervünket, ezt akkor sajnos nem tudtuk megoldani. Természetesen örülök a kezdeményezésnek, és támogatni fogom az emlékműállítást” – hangsúlyozta a csíkszeredai elöljáró.
Amint arról korábban beszámoltunk, hároméves pereskedés után a kolozsvári táblabíróság idén májusban felmentette az 1958-as Szoboszlay-per 57 elítéltjét. Az egykori katonai törvényszék által hazaárulással vádolt Szoboszlay Aladárt és további kilenc társát még az év szeptember elsején kivégezték, a többieket börtönbüntetésre ítélték. Az 57 személy közül ma már csak hárman élnek: Ferencz Ervin, Orbán Péter és Orbán Etelka. A hozzátartozók a mai napig sem szereztek tudomást szeretteik holttestének a hollétéről. A csíkszeredai Orbán Péter és nővére, Etelka annak idején börtönbüntetéssel megúszta, ám apjukat kivégezték. Orbán Péter hét évet töltött a temesvári, aradi, zsilávai, galaci és marosvásárhelyi börtönökben a rászabott huszonötből. Kegyelemben részesült, de polgári jogait a mai napig sem kapta vissza. Testvére, Etelka öt év után szabadult. A ma Csíkcsomortánon élő nőt azért ítélte el a katonai törvényszék, mert nem tett feljelentést apja és bátyja ellen.
Október 23-án kopjafát állítanak az erdővidéki politikai elítéltek emlékére Baróton, a Petőfi utcában – tudtuk meg Benkő Emőke helyi pedagógustól, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi szervezetének alelnökétől. Mint mondta, a kopjafára három réztábla kerül, melyekre a 48 erdővidéki politikai elítélt nevét írják rá. A kopjafaállítást a Bardoc-Miklósvárszéki Történelmi Vitézi Rend kezdeményezte.
Szoboszlay Aladár 1925-ben született Temesvár-Mehalán, Kolozsváron érettségizett, majd 1948-ban szintén Temesváron szentelték pappá. Négy évig a közeli Pécskán szolgált, majd káplánként visszakerült a Béga-parti városba. Itt kezdte el 1956 végén megírni a Confederatio című művét, amelyben kifejtette nézeteit egy Arad központú, közös román–magyar konföderáció létrehozásáról. Ennek megvalósítására már ’55-ben társakat keresett és talált. Legfőbb segítője Reusz Klára és Alexandru Fântânaru aradi román ügyvéd lett. Azt tervezték, hogy a magyar forradalommal egy időben Romániában is forradalmat robbantsanak ki. Fântânaru felvette a kapcsolatot a Fogaras környékén bujkáló kommunistaellenes román partizánokkal, valamint a mozgalomba sikerült beszerveznie egy páncélos ezredest, akinek az lett volna a feladata, hogy egységeit Caracalból a fővárosba vezesse, és megszállja a stratégiailag legfontosabb épületeket, amihez felfegyverzett székely katonák is csatlakoztak volna.
Szoboszlaynak több csíki embert is sikerült bevonni a szervezkedésbe, így a mozgalom egyik központja hamarosan Csíkszereda lett. Az államhatalom viszonylag hamar tudomást szerzett a szervezkedésről. Egy Iosif álnevű besúgó jelentette fel a szervezkedőket, aki maga is beépült a mozgalomba. Ezek után a Szekuritáté emberei letartóztatták a konspiráció résztvevőit, majd a Kolozsváron sorra kerülő, Szoboszlay-perként ismert eljárásban 57 személyt ítéltek el. Közülük 11-et golyó általi halálra, a többieket pedig átlagosan 17 esztendő szabadságvesztésre. A 11 halálraítéltből végül 10-et végeztek ki, köztük Szoboszlayt Aladárt is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.
Az egész magyar nemzet szolidaritását szeretném kifejezni itt Parajdon, az itt élők mindenben számíthatnak ránk – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Parajdon, a bánya bejáratánál tartott sajtótájékoztatón.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
Látogatottsági adatok