Gyásszal, böjttel és három istentisztelettel emlékeznek a Kolozs megyei Szék községben Szent Bertalan-napkor az 1717-es tatárdúlásra. Ilyenkor népviseletbe öltöznek a székiek, és nemcsak a reformátusok, hanem az egész falu megtartja a vész lejárta után tett fogadalmat. Az idei megemlékezésen a település bejáratánál kaput is avattak a hagyományőrzés és a világ felé való nyitás jelképeként.
2006. augusztus 25., 00:002006. augusztus 25., 00:00
Széken mindenkinek ünnep a Szent Bertalan-nap „Közösen emlékezünk, nemcsak a reformátusok. Ezt a napot minden idevalósinak meg kell tartania, gyásszal, böjttel, ahogy nagyapáink és dédapáink is megtartották” – mondja a széki Szent Bertalan-napról az idén hetvenedik életévét betöltő Szabó Sára néni, aki népviseletben hallgatja a református templom udvarán az 1717-es tatárdúlás történetét. Az 1241-ben épült templom zsúfolásig telve, buzgó széki atyafi a bejáratnál kazettás magnót tart ölében, azzal rögzíti a lelkész szavait. A Kolozs megyei községben 289 éve emlékeznek arra a gyászos Szent Bertalan-napra, amikor a betörő tatárok feldúlták és kifosztották a települést, a református templomot, elrabolták az úrasztali edényeket, a megtizedelt lakosságot pedig Máramarosra hurcolták. Sára néni elmondta, a székiek gondosan készültek a község legnagyobb ünnepére: ezen a napon mindenki népviseletet öltött; a gyászt és reményt sugalló fekete-piros rakott szoknya és kötény híven őrzi a település történetét meghatározó szomorú esemény emlékét. Szabó Sára néni, mint mondja, kislány korában vett részt először a megemlékező ünnepségen. „Akkoriban sokkal többen jöttek, de most is többen lennének, ha Szent Bertalan-napja a hétvégére esett volna” – véli. Ám azért hozzáteszi: a fiatalság számára már nem olyan fontos az emlékezés. Erre viszont rácáfolnak a széki népviseletbe öltöztetett tíz év körüli kislányok és kisfiúk, akik nem hiányoznak az egybegyűltek köréből. A kilencéves Székely Anna csak fél füllel figyel a lelkész megemlékező beszédére. „Tudom, mire emlékezünk Szent Bertalan-napkor, a pap bácsi többször is elmondta, hogy a tatárjárás emlékét eleveníti fel most mindenki. Otthon is sokszor beszélünk erről” – mondja. Sallai János polgármester arról beszél, hogy a Szent Bertalan-napi megemlékezés minden székinek egyformán fontos. Mint kifejti: talán az idősebbek, akik a háborúban is megfordultak, jobban átérzik, mit jelentett ez a csapás a településnek. A tatárjárás után tett fogadalmat, miszerint három istentisztelettel és böjttel engesztelik ki Istent, aki a tatárokat a bűnös lakosságra küldte, csütörtökön is hűen megtartották Széken: Márton János bonchidai lelkész tartotta az első istentiszteletet, Sándor László helyi tiszteletes memoriálét olvasott fel, végül Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. „Emlékezni fontos, mert egy maroknyi ember hittel és szorgos munkával képes volt felépíteni a lerombolt települést, és átmentette a hagyományt a jelenkornak” – hangzott el megannyiszor az ünnepi beszédeken. A település bejáratához állított széki kapu, amelyet most avattak fel, ugyancsak ezt a gondolatot hivatott jelképezni. A község polgármestere elmondta, a helyi tanács egyik tagja, Kocsis Ferenc fafaragó ötlete alapján készült el a kapu, amelyben hagyományos széki motívumokat örökített meg a mester. A polgármester szerint a kaput a hagyományápolás mellett a világ felé nyitás jelképeként állították. „A kommunizmus éveiben bezárultak a közösségek, mert a túléléshez szükség volt a hagyományok ápolására, megőrzésére. Most, a 21. század elején azonban ki kell nyitni ezeket a bezárt kapukat, hogy mások túlélését is segíthessük hagyományainkkal, példaértékű életünkkel. Szék legyen nyitott kapu a világra” – hangsúlyozta az avatóünnepségen Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter. Szerinte nem a tétlen, hanem a tevékeny reménykedés lehet csak a széki közösség jövője. „A széki kapu két színének – a feketének és a pirosnak – egyszerre kell a hagyományokhoz való ragaszkodásunkat és a jövőbe vetett reményünket jelentenie” – összegezte Borbély. A miniszter biztosította a helybeliket, hogy van remény arra, hogy jobb utakkal, ivóvízhálózattal, modern sportteremmel fogadhassák a rendíthetetlen hitükből és hagyományaikból erőt merítő látogatókat. A politikusok és közéleti személyiségek köszöntői után a baróti TransylMania zenekar koncertjét követhették végig a résztvevők.
Mészárlás Szent Bertalan napján Szent Bertalan napja kiemelkedő nap a Kolozs megyei Szék életében. A tatárok 1717. augusztus 24-én, azaz Szent Bertalan napján támadták meg az 1291 óta létező, akkor városi rangú települést. Feldúlták a házakat, kirabolták a templomot, a kájoni gát felé menekülő tömegből pedig mintegy hatszáz embert lemészároltak. Akiket életben hagytak, azokat váltságdíj reményében Máramarosba hurcolták, innen nagyon kevesen tértek vissza. Akiket nem pusztítottak el a tatárok, azokat a pestis tizedelte meg; a szemtanúk szerint 1717-ben alig száz lélek maradt a településen. Szék maroknyi közössége ekkor fogadalmat tett: a település fennmaradásáért és a szörnyű mészárlásra való emlékezésképpen minden évben, Szent Bertalan napján szigorú böjttel és háromszori istentisztelettel adóznak az elhurcolt ősök emlékének. A falu védőszentjének napján 1758 óta rendszeres megemlékezést tartanak, melyen ma már nemcsak a helybéliek, hanem politikusok, illetve közéleti személyiségek is részt vesznek.
Előkerült a második széki áldozat holtteste Megtalálták Szegedi János, a vasárnap esti, budapesti vihar ötödik áldozatának holttestét csütörtökön a Dunán horgonyzó A38-as állóhajónál; a széki férfi földi maradványait négy napja keresték. A holttestet a csónakban találták meg, amely a szórakozóhelyként működő hajót rögzítő horgony kötelébe akadt bele. A nyolcszemélyes, motorral felszerelt csónakból vasárnap több személy esett a vízbe, köztük Szegedi János és felesége, Szegedi Vígh Zsuzsanna, akinek holttestét hétfőn délután találták meg. A vihar harmadik erdélyi áldozata, a krasznai Kiss Lajos életét egy kidőlt fa oltotta ki. Kertész Melinda, Farkas István
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mircea Fechet ideiglenes környezetvédelmi miniszter hétfőn Facebook-bejegyzésben beszélt a parajdi helyzetről, „a legsötétebb forgatókönyvet” is bemutatva, amelyet a belföldi és nemzetközi szakértők eddig mérlegeltek.
Az ünnepi hétvégén az Ökumenikus Segélyszervezet adományszámlájára érkezett felajánlások összege meghaladta a 250 millió forintot (mintegy 620 ezer euró) – tájékoztatta a segélyszervezet hétfőn közleményben az MTI-t.
Súlyos motoros balesethez sietett Nagyenyedről Csombordra egy SMURD-mentőkocsi, de mivel áthaladt a leeresztett sorompók között egy vasúti átjárón, a közlekedési rendőrség 120 napra bevonta a sofőr jogosítványát.
Miután felmérte a parajdi bányakatasztrófa után kialakult helyzetet, a hazai és külföldi szakemberekből álló bizottság két gát építését javasolta a Korond-patak vízsebességének csökkentésére.
Egy 18 és egy 20 éves fiatalembert keresnek a Szatmár és Máramaros megyei katonai tűzoltók és búvárok a józsefházi bányatóban – tájékoztatott vasárnap délután a Szatmár megyei katasztrófavédelem.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Az egész magyar nemzet szolidaritását szeretném kifejezni itt Parajdon, az itt élők mindenben számíthatnak ránk – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Parajdon, a bánya bejáratánál tartott sajtótájékoztatón.