2010. október 22., 09:432010. október 22., 09:43
A főtanfelügyelő azt javasolta a megye pedagógusainak, hogy biztosítsanak teret, adjanak lehetőséget diákjaik számára, hogy az élő történelem segítségével nyerhessenek betekintést az ’56-os eseményekbe, azok személyes vonatkozásaiba.
„1956-ot nekünk pedagógusoknak a szülőkkel közösen kell a gyerekekben tudatosítanunk, szabadságvágyukat felébresztenünk, ahogy azt 1848-cal kapcsolatban tettük és tesszük a történelemórákon, magyarórákon. Az ’56-osok szabadságvágya példaértékű kell hogy legyen számunkra, ennek a piros betűs napnak/időszaknak célja nemcsak a megemlékezés, de az élő történelem meghallgatása azok tolmácsolásában, akik ebben részt vettek, akiknek szabadságvágya feltört egy olyan világban, amely azt elnyomni akarta” – fogalmazott Ferencz Salamon Alpár a pedagógusokhoz intézett felhívásában. Kérdésünkre kifejtette, a történelemórák száma nem teszi lehetővé, hogy méltóképpen megemlékezhessenek az iskolában 56-ról, illetve részletesen feleleveníthessék a korszakot.
„Ahogy a tanintézmények megszervezik a március 15-i, október 6-i megemlékezéseket, ugyanúgy október 23-át is be kell vonni az ünnepek sorába, hiszen a forradalom és szabadságharc eszméjének méltó helye van az oktatásban és a köztudatban egyaránt” – vélekedett. Azt is kifejtette, hiánypótlónak tekinti az 1956-os erdélyi események és következményeik felelevenítésére irányuló kezdeményezést, és azt tervezi, hogy az erdélyi eseményeket megörökítő honlapot, virtuális adatbázist hoznak létre. Ezen a honlapon megtalálhatók lesznek az erdélyi ’56-os elítéltekkel, az események érintettjeivel készült beszélgetések, dokumentumok is. „A tudásnak nem egyedüli helyszíne a tanterem, élővé kell tenni a történelem tanítását is, akár úgy, hogy a volt politikai foglyokkal beszélgethetnek személyesen a diákok” – hívta fel a figyelmet a főtanfelügyelő.
„Mi, közelebb már a százhoz, mint az ötvenhez, azt szeretnénk, hogy ’56 szelleme megmaradjon, akkor is, ha mi eltűnünk, és akadjanak olyan fiatalok, akik tudják még, mit jelentett a forradalom. Értsék meg és adják tovább ’56 szellemiségét, az események jelentőségét” – mondta el kérdésünkre Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének elnöke. Szilágyi, akit a Bolyai Egyetem negyedéves földrajz–geológia szakos hallgatójaként előbb 20, majd 22 évi börtönre ítéltek hazaárulás vádjával, hétévnyi börtönbüntetést töltött le. Mint kifejtette, több ízben is meghívták már iskolákba, hogy megossza a diákokkal élményeit. Tapasztalatai szerint a diákok többsége nem sokat tud ’56-ról, kivéve azokat, akiknek a családjában valaki érintettje, résztvevője volt a forradalomnak. „Azért tartjuk fontosnak ezeket a találkozásokat, mert a történelemoktatás nem fektet kellő hangsúlyt az eseményekre. Szeretnénk, ha a diákok a velünk való találkozások révén ízelítőt kapnának abból, mit is jelentett ’56” – fejtette ki az elnök.
Hasonlóképpen vélekedik az élő történelemóráról Orbán Péter is, a Hargita megyei Volt Politikai Foglyok Szövetségének tagja, a Szoboszlay Aladár óbébi római katolikus plébánosról elnevezett per egyik elítéltje, aki 19 éves volt 1956-ban. „Nyomasztott a kommunista rendszer zsarnoksága, és ez elől próbáltunk menekülni. Szeretném, ha a mai fiatalok is betekintést nyerhetnének abba a korszakba, ha a velünk való találkozás és beszélgetés révén közelebb kerülhetnének mindahhoz, amit 1956 jelentett és jelent” – fejtette ki. A kolozsvári táblabíróság idén májusban rehabilitálta az 1958-as Szoboszlay-per 57 elítéltjét. Az egykori katonai törvényszék által hazaárulással vádolt Szoboszlay Aladárt és további kilenc társát – köztük Orbán Péter édesapját – kivégezték, a többieket börtönbüntetésre ítélték. Orbán Péter hét évet töltött a temesvári, aradi, zsilávai, galaci és marosvásárhelyi börtönökben a rászabott huszonötből.
Középiskolában érdemes lenne többet tanítani ’56-ról
Orbán Zsolt, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium történelemtanára kérdésünkre kifejtette, a tanterv szerint 7. osztályban tanulhatnak a diákok ’56-ról a magyarságtörténet tantárgy keretében. „Talán még nem elég érettek ebben az életkorban a gyerekek, hogy megérthessék a kommunizmust.
Középiskolában lenne érdemes többet tanítani erről, a tananyagban viszont csak a román kommunizmus szerepel. Tanárfüggő, hogy az ’56-os eseményeket miként lehet belevinni az anyagba, de leleményességgel áthidalható a hiány” – fejtette ki Orbán Zsolt. Véleménye szerint abban, hogy a diákok mennyire tájékozottak, sok múlik a családon is. Mint mondta, a mostani általános- és középiskolásoknak talán szerencséjük van ebből a szempontból, hiszen a szüleik, nagyszüleik valamilyen mértékben átélték a kommunizmust, ilyen kontextusban pedig a gyerekek döntő többsége tud már egyet-mást. Ugyanakkor üdvözlendő a kezdeményezés, hiszen a volt elítéltekkel való személyes találkozásnak jóval nagyobb a vonzereje, mint az „egyszerű” történelemórának. „A tapasztalat azt mutatja, hogy a diákok lelkesednek az ilyen beszélgetésekért, rengeteg kérdést tesznek fel, és minél többet meg akarnak tudni a korszakról. A szubjektív beszámoló pedig nemcsak hatásos, hanem megható is, ezen kívül hozzásegíti őket ahhoz, hogy könnyebben, szívesebben tanuljanak” – vélekedett a történelemtanár.
Végre tényleg történik valami a hosszú ideje ígérgetett, ilyen-olyan önkormányzat által több helyszínen is meglebegtetett élményfürdő-építési lázban Máramaros megyében: úgy néz ki, hogy Nagybánya lesz a befutó.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 14 megyéjére.
Az egész magyar nemzet szolidaritását szeretném kifejezni itt Parajdon, az itt élők mindenben számíthatnak ránk – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Parajdon, a bánya bejáratánál tartott sajtótájékoztatón.
A székelyföldi, az erdélyi magyarság segítése természetes a magyar kormány számára, így táborokat, közösségi programokat is támogat – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Az imát nem elmagyarázni, hanem imádkozni kell, a csíksomlyói Szűz Mária pedig arra kéri híveit: tanítsák meg gyermekeiket is imára kulcsolt kézzel élni, mert az imádság a remény kapuja, mondta szentbeszédében a csíksomlyói búcsú szónoka, György Alfréd.
Az Ökumenikus Segélyszervezet másfél tonnás tartós élelmiszerből álló segélyszállítmányt juttat el az árvíz sújtotta Kovászna megyei Nagyborosnyóra – közölte a segélyszervezet az MTI-vel közleményben szombaton.
Másodfokú (narancssárga jelzésű) hőségriasztást adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat Bánságra, Erdélyi nyugati részére és Olténia délnyugati térségeire.
Bogdan Ivan gazdasági miniszter péntek este arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy Mircea Fechet környezetvédelmi miniszterrel, Tánczos Barna pénzügyminiszterrel és Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkárral együtt terepszemlét tartott Parajdon.
Megkezdte pénteken négynapos székelyföldi látogatását a magyar államfő. Sulyok Tamás Gyimesfelsőlokon kosárlabdázott is az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum diákjaival.