Jelenleg 35 Bákó megyei faluban működteti a szövetség a magyar oktatási programot, és falvanként 15 és 100 között mozog azoknak a gyerekeknek a száma, akik bekapcsolódnak. „Ez a szám növekedni látszik: míg tavaly 1800 tanítványt számoltunk – óvodástól egyetemistákig –, addig idénre 1950-en vannak olyanok, akik rendszeresen járnak a magyar oktatási programokra.

Egyébként a magyar oktatási program része az étkeztetés is valamennyi helyszínen: az állami, román nyelvű iskolából a magyar házakba érkeznek a gyerekek, ahol meleg ebédet kapnak. A magyar óvónőket és tanítókat hat Bákó megyei településre keresik jelenleg, és augusztus közepéig jelentkezhetnek, de „minél előbb jelentkeznek, annál jobb” – hívta fel a figyelmet az oktatási koordinátor.

„Ha vizsgára készülsz és már ismered az állami oktatási rendszert előnyeivel és hátrányaival együtt, gondolkodj el, gyere, próbálj ki valami mást is! Ha mindig is tanító szerettél volna lenni és még egy kevés kell az okleveledhez, akkor is ideális megoldás: bennünket főleg a pedagóguslélek érdekel, nem annyira a végzettséged!” – írta a közösségi oldalon posztolt felhívásában Hegyeli Attila.

Amint a programkoordinátor a Krónikának elmagyarázta,

A pedagógusokat a MCSSZ alkalmazza, a jelentkezőkkel egyéves szerződést kötnek: szeptember 1-től szeptember 1-ig, amit aztán természetesen örömmel meghosszabbítanak, hogyha mindenki egyetért ezzel a következő év végén.

Különben a program úgy működik, hogy mondjuk 12-kor elengedik az iskolából a nulladikosokat, ők elmennek a Magyar Házba, és majd amikor az első, második, harmadik, negyedik osztályosokat is elengedik a tanintézetből, akkor az elemistáknak közösen tartják a foglalkozást a Magyar Házban. Amire ők végeznek, arra már az 5-8 osztályosok is végeznek a suliban, így aztán kettőkor ők érkeznek.

A pedagógusokat toborzó felhívásban az is szerepel, hogy „ha hiszel abban, hogy az értékeket át kell menteni a jövőnek, akkor ez neked szól! A jó szándék önmagában kevés lesz, a személyes varázsod az, amivel meg tudod fogni a gyereket, a közösséget” – olvasható a toborzó szövegben. A szövetség munkatársai rámutatnak, a jelentkezőnek kell tudnia csapatban dolgozni, gondolkodni és együttműködni, jó, ha empatikus és kreatív és van humora.

Hegyeli Attila korábban a Krónikának rámutatott, a magyarok számának növekedése

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 1990 októberében alakult Sepsiszentgyörgyön. Alapszabályzata szerint a szervezet célja a közösség képviselete és érdekeinek védelme. Tevékenysége ezért az identitástudat és az összetartozás erősítése, az örökölt nyelvi, kulturális, művészeti és tudományos ismeretek elsajátítása.

korábban írtuk

Otthon, a Csángóföldön is lehet érvényesülni magyarként – Gál Alina, a Bákó megyei Gajcsána új, fiatal polgármestere terveiről

Gál Alina, a Bákó megyei Gajcsána első magyar, RMDSZ-színekben megválasztott polgármestere mindössze 28 éves. Bukarestben és Londonban tanult, de hazament szülőföldjére, amelyért tenni akar.