Gál Alina a Bákó megyei Gajcsána frissen megválasztott polgármestere
Fotó: Gál Alina gyűjteménye
Gál Alina, a Bákó megyei Gajcsána első magyar, RMDSZ-színekben megválasztott polgármestere mindössze 28 éves. Bukarestben és Londonban tanult, de hazament szülőföldjére, amelyért tenni akar. Lelkesen, tettre készen áll elébe a polgármesteri teendőknek – amelyekből nem lesz kevés, ugyanis a négy falut összefogó községben sok kívánnivalót hagy maga után az infrastruktúra. Gál Alina a Krónikának adott interjúban kifejtette, az ő példája más csángó fiatalok számára is azt mutatja: igenis lehetséges magyarként érvényesülni a Csángóföldön.
2024. június 11., 18:472024. június 11., 18:47
– Először is gratulálunk a vasárnapi helyhatósági választásokon elért szép eredményéhez: személyében első ízben lett magyar polgármestere a Bákó megyei Gajcsána községnek, amelyhez négy falu tartozik (38,16 százalékkal nyert, Gajcsána községnek 2467 lakosa van, akik közül 286-an vallották magukat magyarnak – szerk. megj.) Mi volt a legfontosabb mozgatórugója annak, hogy elinduljon az elöljárói tisztségért?
– Az volt, hogy úgy láttam, nem fejlődik egyáltalán a községem. A Gajcsána községközponthoz tartozó magyarfalusi vagyok. Sokáig el voltam menve a szülőfalumból: Bukarestben végeztem a közgazdasági egyetemet, aztán Londonban mesteriztem.
Az infrastruktúra borzasztóan nézett ki, az utak ugyanolyanok, mint tizenöt évvel ezelőtt. Mi a Moldvai Csángómagyarok Szövetségénél rengeteg projekten dolgoztunk, és beleláttam, hogy mennyiféle finanszírozási lehetőség létezik. Láttam, hogy ugyan vannak lehetőségek, de mégsem fejlődik a falu és ez ne menjen így tovább. Azt mondtam, hogy jó, hogyha esetleg képes lennék vezetni a községet, megpróbálom, hiszen a Szövetségnél van már tapasztalatom a pályázasok, fejlesztések terén. Vannak a kollégák, akik ott állnak mellettem és segítenek, így azt mondtam, jó, hogyha van a segítség, akarat, akkor miért ne próbáljam ki. És hogyha a községbeliek úgy érzik, hogy képes vagyok rá, hogy meg szeretnének választani, akkor induljak.
Gál Alina: „talán példakép lehet a többi csángó fiatal számára, hogy otthon is lehetséges, meg hogy magyar vonalon is lehetséges ezt elérni”
Fotó: Gál Alina gyűjteménye
– Nagyon fiatalon, mindössze 28 évesen lett polgármester, a legfiatalabb polgármesterek közé tartozik. Csángóként a magyar nyelvet használta gyerekkorában a családban és iskolai tanulmányai folyamán?
– 1995-ben születtem, október 29-én leszek 29 éves. Az általános iskola románul van a falunkban, viszont voltak magyar órák, meg iskolán kívüli magyar nyelvű oktatás is, úgyhogy részt vettem mindegyik magyar oktatási formában.
Tulajdonképpen nem is külön nyelv, csak dialektus. Aztán Bukarestben közgazdasági egyetemet végeztem, Londonban pedig marketing, global marketing szakon mesteriztem.
– És a londoni tanulmányok végeztével úgy döntött, hazajön, Bákó megyébe. Nagyon sokan nem jönnek haza, e tekintetben szokatlannak számít az esete a szülőföldjén?
– Igen, sokan nem jönnek haza külföldről. Amikor a tanulmányaimat elvégeztem Londonban, 2020 nyarán felhívtak a Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől, hívtak, felajánlottak egy munkahelyet. Akkor azt mondtam, hogy miért ne jöjjek haza? Hiszen szeretnék tenni a csángóságért, a Szövetség keretében ugyanis nagyon sok csángó faluval foglalkozunk. Úgyhogy visszajöttem.
Gál Alina (előtérben balról) polgármesterként a csángóságért szeretne tevékenykedni
Fotó: Gál Alina gyűjteménye
– Ez az elhivatottság üdvözlendő mindenképpen. És ha most frissen megválasztott polgármesterként a jövőképet nézi, mik lesznek az első megvalósítandó lépések Gajcsána közégben?
– Nagyon sok probléma van otthon, községben. Az első lenne a vízhálózat kiépítése. Egyetlenegy forrás van a községben, amihez ugye négy falu tartozik. Úgy van, hogy a mi falunk dombon áll. És mivel a forrás lent van valahol, nem elég a víz, a nyomás sem elég. Mindenféleképpen kellene egy külön forrás Magyarfalunak, és az kellene, hogy a másik forrás megmaradjon Gajcsána községnek.
Sokat kell kerülni, a meglévő út olyan rossz, hogy alig lehet használni. A főúton kívül a mezőgazdasági utakat is karban kellene tartani, hogy ne használjak annyit, ne koptassák az emberek a mezőgazdasági gépekkel.
– Az iskolák terén is lenne javítani, fejleszteni való?
– Persze, nagyon is. A községben található iskolákat fel kell szerelni, karbantartani. Például nincsenek digitalizálva egyáltalán. Egyetlenegy okostábla van, azt is a Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől kapták. És akkor ezen kívül van nagyon sok kisebb-nagyobb probléma. A polgármesteri hivatal sincsen digitalizálva egyáltalán, nem lehet online adókat fizetni, nem lehet kártyával fizetni. És ezek is fontos dolgok.
– Feltehetően egészségügyi ellátás tekintetében is kellene fejleszteni a községben.
– Működik orvosi rendelő ugyan, de csak a községközpontban. Úgyhogy azt is ki kellene gondolni, hogy hátha hetente mindegyik faluba kimenne, mert az öregek nem tudnak eljutni oda, messze van. Buszjárat sem nagyon van, csak az iskolai busz, amely a gyerekeket viszi. Ugyan van a környéken két járat Bákó fele, de az nem kanyarodik a község felé, úgyhogy nem jó, tulajdonképpen nincsen a falvakból összeköttetés a községközponttal. Szóval lesz mit tenni, bőven.
Gál Alina: „Én is féltem attól, hogy ha magyar párttal indulok, vagy hogy csángó vagyok, nem lesz-e hátrány a választáson, de a közösség nyitott volt”
Fotó: Gál Alina gyűjteménye
– Visszatérve kicsit a választásokra, hogyan érzékeli, minek köszönhetően nyerte meg a közösség bizalmát? Talán annak, hogy ilyen őszinte, lelkes, fiatal, tettre kész?
– Igen, azt hiszem. Úgy gondolom, számított, fiatal vagyok, és más vízióval jöttem, mint a többiek. Másféle kampányt csináltam. Az emberek azt látták, hogy arra törekedtem, hogy bemutassam, mit tudtam elérni eddig a Csángómagyar Szövetségen belül a pályázások útján.
Én jöttem konkrét példákkal, hogy mutassam meg: igen, vannak valódi lehetőségek, amelyekkel fejleszteni lehetne a községet. Meg azt is érzékelték, hogy van energiám.
– És az, hogy csángó, vagyis magyar, a román többség szemében nem keltett visszatetszést?
– Talán valamennyire igen, lehetett ezt érezni valamelyest.
Eddig ugyanis tőlünk a faluból nem volt soha egy polgármester sem, jelöltek voltak, de soha nem választották meg őket.
– És miként látja, ki lesz a fő támogató erő a munkájában, aki esetleg problémás ügyekben tanácsot ad, vagy akire támaszkodhat – akár helyi szinten, akár az RMDSZ vonalán?
– Helyileg mindenféleképpen a Bákó megyei RMDSZ-elnök lesz az, aki mellettem áll, Pogár László. Ő bátorított, hogy induljak el ebbe az irányba, ő kért meg, hogy gondoljam át, nem akarnék-e polgármester lenni. De az RMDSZ-es csapatra is számíthatok, Tánczos Barna és Kelemen Hunor is nagyon támogatott. Személyesen kijöttek bátorítani, és amióta sikerült, azóta is bátorítanak. Mellettem állnak, úgy érzem.
Pogár László, a Bákó megyei RMDSZ elnöke, Gál Alina és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök
Fotó: Gál Alina gyűjteménye
– A Moldvai Csángómagyarok Szövetségénél végzett négyéves munkája meg a mostani helyzet körvonalazódása nyomán hogyan látja, most, hogy polgármester lett, ez identitáserősítő tényező-e a csángóság számára?
Az egész csángóság nagyon örült, rengetegen írtak, hogy nagyon örültek nekem. És talán példakép lehet a többi csángó fiatal számára, hogy otthon is lehetséges, meg hogy magyar vonalon is lehetséges ezt elérni.
Első ízben választottak magyar polgármestert a Bákó megyei Gajcsána községben (románul: Găiceana). A polgármester egy fiatal magyar lány, az RMDSZ-színekben induló Gál Alina.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.
Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.
A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.
Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.
Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.
A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.
Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.
A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.
Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!