Egyre „népszerűbb” a betegszabadság a munkavállalók körében

Bíró Blanka 2019. október 27., 07:47

Több oka is lehet annak, hogy évről évre nő a munkavállalók által betegség miatt kikért szabadnapok száma. Szakemberek szerint az alkalmazottak ma már a legenyhébb megfázás esetén is betegszabadságot kérnek.

Megorrolnak a náthára. Sok esetben egy sima megfázás otthon tartja a munkavállalókat Fotó: Veres Nándor

Néhány év alatt 88 százalékkal nőtt a betegszabadságos napok száma. Az adatokat az Avocatnet.ro portál összesítette az Országos Egészségbiztosítási Pénztár éves jelentései alapján. Ebből kiderül, hogy

2018-ban a romániai alkalmazottak összesen 37,3 millió napot töltöttek betegszabadságon.

Ez – összehasonlítva a 2011-es adatokkal, amikor 19,8 millió „kényszerpihenőnapot” jegyeztek – 88 százalékos növekedést mutat. A lapunk által megszólaltatott háziorvos szerint a növekedés valóban jelentős; az alkalmazottak ma már a legenyhébb megfázás esetén is kérik a betegszabadságot, arra hivatkozva, hogy az jár nekik.

Elemzők szerint az alkalmazottak száma nem növekedett hasonló arányban. Ha a betegszabadságok számát visszaosztjuk egy alkalmazottra, hasonló mértékű növekedés látszik, hiszen miközben nyolc évvel ezelőtt egy munkavállaló átlag évi négy napot volt betegszabadságon, tavaly már közel hét napig nem dolgoztak betegség miatt. A legtöbb szabadságot időleges munkaképtelenség megállapítása miatt vették ki, a többi esetben szülési vagy gyereknevelési szabadságon volt az alkalmazott.

Kisebb betegség esetén már nem dolgozunk?

A háziorvosok a gyakorlatban tapasztalják, hogy az alkalmazottak egyre gyakrabban kérnek betegszabadságot. Seres Lucia, a Kovászna megyei háziorvosok szövetségének elnöke lapunknak elmondta, évekkel ezelőtt még előfordult, hogy tavasszal-ősszel a városon dolgozók hazamentek falura, hogy a mezőgazdasági munkálatokban segítsenek, és ezért betegszabadságot kértek, ám jelenleg ez már nem jellemző. Viszont egy ideje az alkalmazottak a kisebb, tulajdonképpen „lábon elviselhető” betegségek idején sem szívesen mennek dolgozni.

Régebben egy kisebb megfázással, hűléssel még elmentek munkába, ma már a többség ilyen esetben kéri a betegszabadságot. Sőt követeli, arra hivatkozva, hogy joga van hozzá”

– mondta a háziorvos. Hozzátette, ha valaki kettőt tüsszent, még nem kell ágyban maradnia, de ha a beteg arra hivatkozik, nem érzi úgy magát, hogy el tudná végezni a munkahelyén a feladatait, az orvos nem tagadhatja meg tőle a betegszabadságot. Seres Lucia arra is kitért,

sok esetben a kollégák szorgalmazzák: ha valaki meghűlt, ne menjen munkába, attól tartva, hogy őket is megfertőzi.

A betegek ma már sokkal érzékenyebbek, másrészt nem is annyira motiváltak, hogy dolgozzanak, tehát a lábon hordható kisebb betegségekkel is inkább otthon maradnak – állapította meg Seres Lucia.

Nem ellenőrizhető

Tíz évvel ezelőtt Cseke Attila akkori egészségügyi miniszter kezdeményezett egy minisztériumi rendeletet, amely lehetővé tette, hogy a betegszabadságon levő alkalmazottakat otthonukban ellenőrizzék, abban bízva, hogy ezzel megszüntetik a visszaéléseket, és csökkentik a költségeket. Ám a rendeletet a gyakorlatban akkor sem tudták kivitelezni, amikor érvényben volt. Azóta az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította és visszavonták – mondta el megkeresésünkre Dragoș Tatu, a Kovászna megyei egészségbiztosítási pénztár elnöke. Kifejtette, nem minden esetben indokolt, hogy a beteg otthon tartózkodjék, amiért keresőképtelenné vált. Ha valaki eltöri a karját, és nem tud dolgozni, attól még nyugodtan sétálhat, nem kell a négy fal között ülnie – részletezte az igazgató. Rámutatott,

időszakosan ellenőrzik a betegszabadságok jogosságát, ám kirívó rendellenességekre nem bukkantak.

Általában az alkalmazottak fordulnak panasszal a munkafelügyelőséghez, ha a munkaadó nem tudja vagy nem akarja kifizetni a betegszabadság idejére járó juttatást – mondta el megkeresésünkre Ördög Lajos. A Kovászna megyei munkafelügyelőség vezetője rámutatott, ilyen esetekben kivizsgálják a panaszt, és felszólítják az alkalmazót, hogy törlesszen. Ha ezután sem teszi meg, már megbírságolhatják. Ördög Lajos rámutatott, a rendszer úgy működik, hogy a munkaadó meghitelezi az államot, és kifizeti a „betegjuttatást”, majd utólag kapja vissza a pénzét az egészségbiztosítási pénztártól. Éppen ezért a munkaadónak érdeke, hogy ne legyenek visszaélések, hangsúlyozta a főfelügyelő. Ugyanakkor ellenőrizni nehéz, a munkaadó csak abban az esetben teheti ezt meg, ha előzőleg a munkaszerződésben, vagy az alkalmazott által is elfogadott belső rendszabályzatba befoglalták ezt.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat