Városi tanácsi határozattal Szatmárnémeti védőszentjeivé választották csütörtökön Szent Konstantin és Ilona császárokat. A döntést némi vita előzte meg, Maskulik Csaba, a testület RMDSZ-frakciójának vezetője ugyanis kifogásokkal élt a Máramarosi és Szatmári Ortodox Püspökség javaslata alapján kidolgozott határozat-tervezet kapcsán.
2013. december 19., 20:212013. december 19., 20:21
Mint Maskulik Csaba (képünkön) kifejtette: a 215-ös helyi közigazgatási törvény nem ad felhatalmazást a városi önkormányzatoknak arra, hogy védőszentté nyilvánítsanak valakit. Érvelése szerint a határozat diszkriminatív is ugyanakkor, az alkotmány 29. cikkelye ugyanis kimondja: senkire sem erőltethető rá olyasmi, ami ellentmond meggyőződésének, hozzátéve, hogy a városban jelentős számban élnek katolikusok, akik az említett két szentet nem ünneplik, a szintén népes református közösségről nem is beszélve, akik egyáltalán nem ismernek el szenteket. Elmondta továbbá, hogy ha már városvédőkről van szó, talán nem ártott volna megfontolni annak lehetőségét, hogy olyat válasszanak, akinek köze is van a városhoz, rámutatva, hogy 2011-ben például boldoggá avatták Scheffler János vértanú püspököt, aki talán méltóbb lehetett volna a státusra.
Maskulik Csaba úgy vélte továbbá, hogy a védőszentté nyilvánítás bújtatott politikai fogás is egyben, a császárokhoz kötődő május 21-i ünnep ugyanis közvetlenül az általában nyár elején szervezett választások előtt van, így esélyt ad arra, hogy az ortodox ünnepen, némi támogatás fejében a jelöltek kampányoljanak. A tervezetet végül az RMDSZ-frakció ellenszavazatai mellett elfogadták.
A helyi védőszentek sorában nem a császárok az elsők, amint arról már beszámoltunk, nyár elején Szatmár megyének is lett védőszentje Keresztelő Szent János személyében. Erről a megyei önkormányzat vezetősége határozott.
Antiszemita és rasszista jelszavakat festettek az egyik aradi zsidó temető sírköveire, néhányat közülük meg is rongáltak aradi és borosjenői illetőségi fiatalok, akiket őrizetbe vett a rendőrség.
Egy feltételezhetően a Maros folyóba esett férfit keresnek Maroshévízen – közölte szerdán a katasztrófavédelem.
Tricentenáriumát ünnepelte a kolozsvári piarista (egykori jezsuita) templom május 13-án, kedden délután.
Csütörtökön elkezdődnek az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építési munkálatai – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet, amelynek egyik alapítójával, Bálint Dáviddal beszéltünk.
Június 2. és 19. között több vonat menetrendje, illetve pályája módosul a Székelyföldön, valamint a Bánságban és a Partiumban a vasúti infrastruktúrán végzett javítási, felújítási munkálatok miatt.
Az európai útra való szavazásra buzdít a megalapításának 444. évfordulóját ünneplő kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
A schengeni övezet tagja lett január 1-jétől Románia, és hétfőtől ez már a vasúti menetrendben is látszik: először a Békéscsaba és Nagyszalonta között járó vonatoknál szűnik meg a határállomási ellenőrzés, így a vonatok menetideje rövidebbé válik.
Ezen a héten a megszokottnál sokkal hidegebb lesz országszerte, jövő héten azonban ismét felmelegedik az idő, a nappali hőmérsékleti csúcsértékek 20–23 Celsius-fokig emelkednek majd – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Mintegy 20 centiméteres hóréteg fedi az éppen a virágzás elején álló nárciszokat a Radnai-havasok 1600 méteres magasságában található nárciszmezőn, miután a hétvégén lehavazott a régióban.
szóljon hozzá!