Szárnyas halvadász. Európában mintegy kétmillió kormorán él, és évente 300 ezer tonna halat fogyaszt el
Fotó: Farkas Emőd
Felmentést kért az Európai Bizottságtól a kormoránvadászat tilalma alól Petre Daea mezőgazdasági miniszter, aki szerint a kárókatonafélék mérhetetlen károkat okoznak a halászoknak. A tárcavezető lépése azért is ellentmondásos, mert halastavat működtető lánya közvetlen haszonélvezője lenne az intézkedésnek.
2019. július 12., 15:482019. július 12., 15:48
Jelentős mértékben ritkítanának az országban fészkelő kárókatona-populáción a román hatóságok, amelyek ellenben a lakosságra Erdély számos megyéjében egyre nagyobb veszélyt jelentő medveállományhoz nem mernek hozzányúlni. Petre Daea mezőgazdasági miniszter bejelentette, Románia felmentést kért a kormoránvadászat tilalma alól az Európai Bizottságtól, szerinte ugyanis
A kormoránok túlszaporodása ellen már korábban is kikelt tárcavezető a román közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta: az ornitológusok és egyetemi oktatók állításával ellentétben az országban nem 9500, hanem mintegy százezer példányt számlál a kárókatona-állomány, és szerinte az volna az ideális, ha a létszámuk nem haladná meg a néhány ezret. „Nem hagyhatunk védelem nélkül mintegy százezer romániai halászt, akinek a tevékenysége mintegy félmillió emberre bír kihatással. Ennek a madárnak nincs természetes ellensége, így évente 30 ezer tonna halat fal fel nálunk, közben az embereknek más munka után kell nézniük” – panaszolta Petre Daea, hozzátéve: Románia az egyetlen az EU tagállamai közül, amely egyszer sem kért még felmentést a kormoránok kilövésének tilalma alól, miközben 22 tagállam legalább egyszer.
A román mezőgazdasági miniszter emlékeztetett az Európai Parlamentben 2008-ban túlnyomó többséggel megszavazott, az európai „kárókatona-invázió” ellen sürgős intézkedések foganatosítását követelő határozatra.
Ez meghaladja Francia-, Spanyol-, Olasz-, Német-, Cseh- és Magyarország akvakultúra-ágazaton belüli együttes haltermelését. Az EP szerint kimutatható, hogy a madarak tartós károkat okoznak a vízi kultúrákban, számos vadon élő halfaj állományában és az egyes területek növényzetében is. Az uniós képviselők ezért európai szinten összehangolt kárókatonaállomány-kezelési intézkedéseket és tervet követeltek az EB-től, lehetővé téve olyan ellenintézkedések foganatosítását, amelyek nem veszélyeztetik az uniós madárvédelmi irányelvet.
Románia tehát a súlyos károkozást megállapító EP-határozatra hivatkozva kért most engedélyt Brüsszeltől a kormoránok ritkítása érdekében, ami a szárnyasoknak a halállományban és a halgazdálkodásokban okozott pusztítását tekintve akár indokolt is lehet. Petre Daea – aki hónapokkal ezelőtt az Európai Parlamentben is felszólalt a kárókatonák ellen, és nem kis derültséget okozott, amikor megállapította: ezek a madarak annyira elszaporodtak Romániában, hogy medencékben fürdenek – esetében azonban
A bukaresti sajtó a tárcavezető ismétlődő „kormoránozása” nyomán gyanút fogott, és a miniszter által közzétett vagyonérdekeltségek alapján feltárta, hogy Elena Larisa Popescu 650 hektáros víztükröt bérel az Állami Birtokok Ügynökségétől (ADS) a Dâmbovița megyei Crevedián. Az ugyanitt bejegyzett, halkitermelésre szakosodott Piscicultorul Rt. – amelynek a miniszter lánya a főrészvényese – 2012-ben egymillió lejes uniós forráshoz is jutott. Vagyis
Mindazonáltal a kormoránkilövés ügyében az elmúlt hónapokban igen aktív mezőgazdasági miniszter kezdeményezése azért is furcsa, mert a román kormány már egyáltalán nem ilyen hatékony, amikor például a túlszaporodott medveállományról van szó. Miközben az elmúlt években számos erdélyi megyében, különösen pedig a Székelyföldön elszaporodtak a ragadozók okozta károk, sőt az ember ellen elkövetett támadások, a bukaresti hatóságok bürokratikus akadályokat gördítenek a kárigényt támasztó gazdák elé, és csak rendkívül nehezen bocsátanak ki kilövési, áthelyezési engedélyt medvére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!