Szárnyas halvadász. Európában mintegy kétmillió kormorán él, és évente 300 ezer tonna halat fogyaszt el
Fotó: Farkas Emőd
Felmentést kért az Európai Bizottságtól a kormoránvadászat tilalma alól Petre Daea mezőgazdasági miniszter, aki szerint a kárókatonafélék mérhetetlen károkat okoznak a halászoknak. A tárcavezető lépése azért is ellentmondásos, mert halastavat működtető lánya közvetlen haszonélvezője lenne az intézkedésnek.
2019. július 12., 15:482019. július 12., 15:48
Jelentős mértékben ritkítanának az országban fészkelő kárókatona-populáción a román hatóságok, amelyek ellenben a lakosságra Erdély számos megyéjében egyre nagyobb veszélyt jelentő medveállományhoz nem mernek hozzányúlni. Petre Daea mezőgazdasági miniszter bejelentette, Románia felmentést kért a kormoránvadászat tilalma alól az Európai Bizottságtól, szerinte ugyanis
A kormoránok túlszaporodása ellen már korábban is kikelt tárcavezető a román közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta: az ornitológusok és egyetemi oktatók állításával ellentétben az országban nem 9500, hanem mintegy százezer példányt számlál a kárókatona-állomány, és szerinte az volna az ideális, ha a létszámuk nem haladná meg a néhány ezret. „Nem hagyhatunk védelem nélkül mintegy százezer romániai halászt, akinek a tevékenysége mintegy félmillió emberre bír kihatással. Ennek a madárnak nincs természetes ellensége, így évente 30 ezer tonna halat fal fel nálunk, közben az embereknek más munka után kell nézniük” – panaszolta Petre Daea, hozzátéve: Románia az egyetlen az EU tagállamai közül, amely egyszer sem kért még felmentést a kormoránok kilövésének tilalma alól, miközben 22 tagállam legalább egyszer.
A román mezőgazdasági miniszter emlékeztetett az Európai Parlamentben 2008-ban túlnyomó többséggel megszavazott, az európai „kárókatona-invázió” ellen sürgős intézkedések foganatosítását követelő határozatra.
Ez meghaladja Francia-, Spanyol-, Olasz-, Német-, Cseh- és Magyarország akvakultúra-ágazaton belüli együttes haltermelését. Az EP szerint kimutatható, hogy a madarak tartós károkat okoznak a vízi kultúrákban, számos vadon élő halfaj állományában és az egyes területek növényzetében is. Az uniós képviselők ezért európai szinten összehangolt kárókatonaállomány-kezelési intézkedéseket és tervet követeltek az EB-től, lehetővé téve olyan ellenintézkedések foganatosítását, amelyek nem veszélyeztetik az uniós madárvédelmi irányelvet.
Románia tehát a súlyos károkozást megállapító EP-határozatra hivatkozva kért most engedélyt Brüsszeltől a kormoránok ritkítása érdekében, ami a szárnyasoknak a halállományban és a halgazdálkodásokban okozott pusztítását tekintve akár indokolt is lehet. Petre Daea – aki hónapokkal ezelőtt az Európai Parlamentben is felszólalt a kárókatonák ellen, és nem kis derültséget okozott, amikor megállapította: ezek a madarak annyira elszaporodtak Romániában, hogy medencékben fürdenek – esetében azonban
A bukaresti sajtó a tárcavezető ismétlődő „kormoránozása” nyomán gyanút fogott, és a miniszter által közzétett vagyonérdekeltségek alapján feltárta, hogy Elena Larisa Popescu 650 hektáros víztükröt bérel az Állami Birtokok Ügynökségétől (ADS) a Dâmbovița megyei Crevedián. Az ugyanitt bejegyzett, halkitermelésre szakosodott Piscicultorul Rt. – amelynek a miniszter lánya a főrészvényese – 2012-ben egymillió lejes uniós forráshoz is jutott. Vagyis
Mindazonáltal a kormoránkilövés ügyében az elmúlt hónapokban igen aktív mezőgazdasági miniszter kezdeményezése azért is furcsa, mert a román kormány már egyáltalán nem ilyen hatékony, amikor például a túlszaporodott medveállományról van szó. Miközben az elmúlt években számos erdélyi megyében, különösen pedig a Székelyföldön elszaporodtak a ragadozók okozta károk, sőt az ember ellen elkövetett támadások, a bukaresti hatóságok bürokratikus akadályokat gördítenek a kárigényt támasztó gazdák elé, és csak rendkívül nehezen bocsátanak ki kilövési, áthelyezési engedélyt medvére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar óvoda, sőt minden magyar intézmény a magyarság megmaradásának a kulcsa, mert itt fejlődnek a magyar gyermekek − mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a partiumi Szalacson, ahol óvodát adtak át.
Több százan vettek részt csütörtökön este azon a békés megmozduláson, amelyet kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek hirdettek meg a hét elején történt, magyarverésbe torkollt szurkolói randalírozással szembeni tiltakozásképp.
Legkevesebb 50 millió eurós beruházás eredményeként 25 kilométeres összefüggő pályarendszert alakítanak ki, víztározó tavat építenek és új húzóberendezéseket telepítenek a borsai síközpontban.
A medvéknek a lakott területektől való távoltartását célzó intézkedéseket sürgetnek Brassóban, ahol a tavaly 330 riasztás érkezett, mert a vadállatok bemerészkedtek a városba.
Több év kihagyás után ismét Kolozsvárra látogat a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakulásának 140. évfordulójára szervezett emlékünnepség záró programjaként lép fel.
Negyedik alkalommal gyűlnek össze a lovaskultúra iránt érdeklődők idén nyáron a Barcasági Magyar Lovasnapon. Az eseményt június 14-15-én rendezik remeg Barcaújfaluban.
Újabb állami kezdeményezés kínál legtöbb tízezer lejes támogatást a polgároknak: a kályhaprogram új, energiatakarékosabb fa-, brikett- vagy pellettüzelésű fűtőkészülék beszerzésére ösztönzi 27 megye csaknem 900 hegyvidéki településének lakosságát.
Bezáratta csütörtök délelőtt a kolozsvári Széchenyi téri (Mihai Viteazul) piacot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Ro-Alert üzenetben figyelmeztette a lakosságot a Szeben megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU), hogy Sellenberk községben megjelent egy anyamedve egy boccsal.
Békés megmozdulást szerveznek a kolozsvári magyar ifjúsági szervezetek a kincses városban, miután kiderült: magyar fiatalokat vertek meg a Kolozsvári U futballcsapatának huligánjai csak azért, mert magyarul beszéltek az utcán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!