Dacian Cioloș
Fotó: Pinti Attila
Dacian Cioloș volt román technokrata miniszterelnök szerint el kell kerülni a kulturális, és még inkább a gazdasági enklávék kialakulását Romániában.
2019. január 20., 15:272019. január 20., 15:27
2019. január 20., 15:282019. január 20., 15:28
A politikus azt követően nyilatkozott erről a Pressone.ro portálnak, hogy szombaton a román-magyar viszonyról rendezett, nyilvánosan meg nem hirdetett kolozsvári vitán vett részt. Kijelentette: a román–magyar viszonyról voltak már beszélgetések a romániai közéletben, de ezek mindig csak a problémák megállapításáig jutottak, ahonnan a politikai alkuk vették át a helyüket. Az exkormányfő megjegyezte: elképzelhető, hogy köttettek őszinte alkuk is, de a legtöbbnek a parlamenti többség kialakítása volt a célja.
Cioloș szerint a magyarok közül is sokan elismerik, hogy a kisebbségek védelmét szolgáló törvényi keret Romániában az egyik legkiterjedtebb az Európai Unióban, de ezt vagy alkalmazzák vagy nem. Sajnálatosnak tartotta azonban, hogy nem sikerült túllépni a történelmi vitákon és az identitás kérdésén. Elismerte, hogy ezek nagyon fontosak, de szerinte ezeket külön kell tárgyalni, és nem együtt azokkal a kérdésekkel, amelyekre közös megoldást kell találni. Úgy vélte: e különválasztás nélkül fennáll a helyben forgás kockázata, és megtörténhet, hogy minden választási ciklusban ugyanazok a témák kerülnek elő.
A riporter kérdésére a politikus kifejtette: a székelyföldi románokat és magyarokat egyaránt sújtó problémák megoldásával lehet elkerülni, hogy az euroszkepticizmus teret nyerjen a térségben. Ezek között említette az infrastruktúra fejlesztését, a jól fizető munkahelyek teremtését, az oktatáshoz való hozzáférést, a falusi lakosság elszigetelődésének, elszegényedésének a kezelését. Úgy vélte: ezek a problémák az ország más térségeit is ugyanúgy sújtják, ezért szorgalmazni kellene, hogy a magyar polgármesterek együttműködjenek a román polgármesterekkel a hasonló nehézségek leküzdésében. „Kerüljük el, hogy kulturális, de még inkább a gazdasági, fejlettségi okokból enklávék alakuljanak ki” – jelentette ki a volt vidékfejlesztési uniós biztos.
Dacian Cioloș úgy vélte: a nemzeti kérdés rendre akkor jön elő, amikor valakinek az a célja, hogy hullámokat verjen a politikában. „Ha egy kis feszültségre van szükség, azonnal előkerül a megfelelő téma, és ez sem a magyar kisebbségnek, sem a mindenkori román kormánynak nem érdeke Magyarországgal fenntartott kapcsolatában. A szomszédos Magyarországgal ugyanis erős partnerségre lenne szükség, nem efféle vitákra” – fogalmazott Cioloș. A politikus hozzátette: mindez része pártja programjának, mert úgy gondolják, hogy ezt a kérdést sem elkerülni, sem külön tárgyalni nem lehet. Ezért a kisebbségi kérdést Románia különböző régiói kiegyensúlyozott fejlődésének a kérdésébe szeretnék beágyazni. Úgy vélte: Moldva, Dobrudzsa vagy Dél-Románia sajátos gondjainak ugyanaz a forrása: hiányzik az infrastruktúra, nincsenek befektetések, és ezek a gondok mindenütt a közösségek elszigetelődéséhez vezetnek, legyenek azok románok vagy magyarok.
Dacian Cioloș korábbi mezőgazdasági EU-biztos és technokrata kormányfő tavaly decemberben jelentette be a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) bírósági bejegyzését az után, hogy az általa alapított Románia Együtt Mozgalom pártbejegyzési kérelmét különböző alperesek hónapok óta hátráltatták. Pénteken Marius Oprea történész a nyilvánossághoz fordult, jelezvén, hogy a PLUS-t bejegyző személyek a Securitate kommunista politikai rendőrséghez köthetők. A Pressone.ro portál által közölt interjúban Cioloș elmondta: nem tudott arról, hogy pártot bejegyző támogatói egyikének az apja a Securitate őrnagya volt. A körülménynek azonban nem tulajdonított jelentőséget, mert szerinte az illető nem kíván politizálni. Azt is elismerte, hogy a húsz éve meghalt édesapja a bukaresti belügyminisztérium szolgálatában állt, a testvére pedig a belügyi hírszerzés alkalmazottja. Úgy vélte azonban, hogy ezeknek a kötődéseknek nincsen jelentősége a politikai pályafutásában.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Több mint 45 millió lej adósságot halmoztak fel a be nem fizetett helyi adók és illetékek révén az aradiak, akik közül minden ötödik tartozik a városkasszának – derül a gazdasági-pénzügyi osztály kimutatásából.
Az Európai Ügyészség (EPPO) csütörtökre virradóra őrizetbe vette Temesváron Dumitru Andreșoit, Románia legnagyobb juhtenyésztőjét, akit „a csobánok királyának” is neveznek.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte, de helyzetét a lelkésznek is „meggyónta”, és úgy próbált egyensúlyozni, hogy a politikai rendőrséget se haragítsa magára, de Tőkés ellenállását is segítse.
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány november 1-jén zenés sétát tart a Házsongárdi temetőben, amelynek keretében a kolozsvári sírkertben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékezik.
Idén is elindította Ne éhezzen senki! elnevezésű kampányát a Solidaris Egyesület, amely Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyváradon igyekszik segíteni a rászorulókon.
Elindította téli szezonját a WizzAir, a légitársaság közlése szerint új külföldi célpontokra lehet utazni Kolozsvárról is.
A második világháborúból származó, működőképes tüzérségi bombát találtak a Bihar megyei Váradszentmárton községhez tartozó Váradcsehi faluban, a csatornahálózaton végzett munkálatok során.
szóljon hozzá!