A gyáravató alkalmával a vállalat mérnökei szervezett csoportokban vezették körbe a látogatókat a keverőüzem számítógép-vezérlésű részlegein, ahol a takarmány-alapanyagnak – a különböző gabonaféléknek – a tárolókból (silókból) történő elszállításától, őrlésétől a keveréséig, pelletálásáig és a végtermék tárolásáig minden automatizált rendszerben történik. Sőt még az üzemi vásárlók kiszolgálására is elektronikus rendszerben kerül sor, önkiszolgálás formájában.

Laczkó Dénes, az UBM Feed Romania Kft. nevű kerelőszentpáli keverőüzem ügyvezető igazgatója a Krónikának elmondta, a beruházók olyan új, forradalmasított technológiával látták el a takarmánygyárat, hogy a személyzetet nem volt hová elküldeni tapasztalatcserére sem Magyarországon, sem máshova. „Mindenki jóval az átadás előtt került az üzembe, így az építkezés és a gépi berendezések beszerelése során megbarátkozhattak az új technológiával, miközben kijártunk a magyarországi UBM Csoport üzemeibe. Ezek együttes tapasztalatával vághattunk neki az új gyár beüzemeléséhez” – magyarázza az igazgató, akinek nem kis fejtörést okozott a megfelelő személyzet kiválasztása, hiszen egy ilyen üzem működtetése elsősorban tapasztalt szakembereket kíván, akik szervizeléshez és a különböző technológiai hibák elhárításához egyaránt értenek.

Laczkó szerint szerencsés helyzetben vannak, hiszen

Voltak, akik jó nevű magyarországi üzemekből tértek haza Erdélybe, hogy a kerelőszentpáli csapat tagjaivá váljanak. A 35 fősre tervezett alkalmazottgárdából egyelőre 20 szakemberük van, de a június elsejétől gőzerővel beinduló termeléshez folyamatosan alkalmaznak újabb munkaerőt.

Import helyett hazai gyártás

A romániai takarmánypiac éves szükséglete mintegy 2,7 millió tonna táptakarmány baromfi, sertés, kérődzők és nyulak számára. Ennek kilencven százalékát több száz hazai takarmánykeverő üzem állítja elő, és mintegy 10 százalékát importálják, zömében Magyarországról.

Tulajdonképpen így született meg az üzem létrehozásának ötlete is. Az East Csoport az UBM magyarországi üzemeiből látta el folyamatosan táptakarmányokkal a csirkeneveléssel foglalkozó Maros megyei Oprea Avicom üzemet, mígnem a három üzleti szereplő egy napon közös asztalhoz ült, és elhatározta, hogy többé nem szállítják 400 kilométeres távolságról a takarmányt, hanem helyben állítják elő. Erre már van precedens Romániában, hiszen a nagy csirkenevelő és disznóhizlaló telepek belső rendszerben működtetik takarmánykeverő üzemeiket. Az új UBM-vállalkozás azonban túl akart lépni ezen a gyakorlaton, és olyan független takarmánygyárat hozott létre, amely nem egy-két üzemet szolgál ki, hanem a kistermelőktől, a báránynevelő farmoktól a húscsirke- és tojótyúktelepekig, illetve a sertésfarmokig valamennyi vállalkozó számára megfelelő minőségű takarmányt kínál.

A június elejéig tartó időszakban a piacra kerülő valamennyi takarmányukból elkezdték már a gyártást, amit alaposan tesztelnek, hogy az áru minden szempontból megfeleljen a maguk által támasztott szigorú minőségi követelményeknek. Az igen precíz technológiával működő gyártósoron ezt lényegesen könnyebb megvalósítani, mint egy kisüzemben.

A minőségi alapanyag a „titkos összetevő”

A takarmánygyártásban nagy titkok és titkos összetevők nincsenek – magyarázza mosolyogva a kerelőszentpáli szakember, aki így reagál a sokak által – így az általunk is – felvetett kérdésre, hogy mennyire állat- és fogyasztóbarát receptek alapján dolgoznak. „Gyakorlatilag az állatok genetikai sajátosságai szerint, szakemberek összeállította receptek alapján folyik a gyártás. Az Európai Unióban mindenhol gabonát, fehérjehordozókat, vitaminokat és ásványi anyagokat kevernek a takarmányba. Minden állatfaj esetében ki van számolva, hogy mennyi a szükséges és elegendő – a semmivel sem több és kevesebb – energia-, fehérje- vagy rostigény. A különböző keverőüzemek közötti különbség abból áll, miként szabályozzák az összetevők arányát” – fogalmaz Laczkó Dénes. Az üzem ügyvezető igazgatója szerint

A többi matematika, a keverést szabályozó számítógépes programok precíz beállítása, hiszen a különböző vitaminokból és ásványi anyagokból történő adagolást a gyártási technológia részeként működő elektronikus mérlegek 20 gramm pontossággal tudják kezelni – több száz tonna takarmánykeverék esetében is.

Egyébként a takarmánykeverés receptek alapján történik. A magyarországi anyavállalati „köldökzsinórnak” köszönhetően a legjobb és legkorszerűbb receptekhez jutnak hozzá, amit az UBM kutatómérnökei fejlesztettek ki, illetve újítanak, fejlesztenek folyamatosan. Laczkó szerint

amire különösen nagy hangsúlyt fektetnek.

Beszállítók és vásárlók is lehetnek a kisgazdák

A kerelőszentpáli üzem társtulajdonosa, az East Csoport jövőre 40 ezer tonna gabona folyamatos tárolására alkalmas telepet épít a keverőüzem szomszédságában. Ez alkalmas lesz arra, hogy a környék kisebb gabonatermelőitől is átvegye az eladásra szánt gabonájukat. A gabonasiló lesz a gyár fő beszállítója. Amíg viszont az új telephely felépül, az anyavállalatok látják el a termeléshez szükséges, egységes minőségű gabonával a kerelőszentpáli üzemet.

A Maros megyei cég nemcsak beszállítóként igyekszik megszólítani a környék közepes és kisebb gazdáit, hanem a háztáji állattartók és a kisüzemi állattartó gazdaságok irányába is nyit zsákolt takarmányaival. Piaci felméréseik szerint 80 százalékban a nagyüzemeket látják majd el táptakarmánnyal, és mintegy húsz százalékban a kisgazdákat. A kerelőszentpáli üzemmel ugyanakkor minden környékbeli termelő nyer, hiszen az importtakarmányokhoz képest mintegy tíz százalékkal olcsóbban jutnak majd hozzá az állati táplálékhoz. Az ultramodern technológiának köszönhetően pedig a kerelőszentpáli tápok nemcsak olcsóbbak, hanem a külföldieknél és a hazaiaknál jobb minőségűek is lesznek.