Csak az idő száguld az Erdélyt Moldvával összekötő autópálya nyárádmenti rajza felett

Évtizedek óta téma az országban, hogy az „ősromán” régió, Moldva nem rendelkezik autópályával. Az első valamirevaló lépést 2007-ben tették ez irányban a hatóságok, amikor előtanulmányokat rendeltek egy olyan sztráda megvalósításáról, amely összekötné a térséget a papíron akkor (a Bechtel-időszakban) már vastagabb vonalakkal meghúzott észak-erdélyi (A3-as) autópályával. Ez lenne a Keleti-Kárpátokat a Gyergyói-medencénél átszelő, Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő (és a Moldovai Köztársaság határáig vezető) A8-as sztráda.

Két évvel később (2009) tényleges megvalósíthatósági tanulmányt is rendeltek, majd három évre rá (2012) az aszfaltcsíkot európai közlekedési folyosó részévé előléptetve próbáltak lendíteni az A8-as ügyén. Hogy aztán újabb évek elteltével (2014) a korábbi megvalósíthatósági tanulmány frissítéséért kiírt versenytárgyalással üssék el az időt.

Aztán jött 2018, a román centenáriumi ünnepségek éve, amikor a civil nyomás a csúcsára hágott, és ennek eredményeképpen, néhány héttel december elseje előtt, a bukaresti parlament törvényt fogadott el az Erdélyt Moldvával összekötő, az egyesülés sztrádájának is nevezett projekt megvalósításáról.

Az uniós, állami és privát források felhasználását egyaránt kilátásba helyező jogszabály természetesen inkább érzelmi, mint gyakorlati kötelezettségvállalás volt. 2020-ban a pályaépítés mögött felsorakozó civilek, egyesületek már arra panaszkodtak, hogy míg évekkel azelőtt a Kárpátokon túliak közül mindannyian az Ungheni–Jászvásár–Marosvásárhely-autópálya megépítéséért lelkesedtek, azóta „belülről szabotálják” az ügyet, és egyre többen a papíron megjelent A7-es, Bákó és Brassó közötti sztrádát részesítik előnyben. No meg a bukovinaiak és észak-moldvaiak inkább a Szatmárnémeti–Nagybánya–Dés–Beszterce–Dornavátra–Szucsáva gyorsforgalmi út projektjét karolnák fel.

Aztán jött a pandémia, és a sok rosszban a jó: az Európai Unió óriási összegeket ajánlott fel a tagországoknak arra, hogy országos helyreállítási tervek révén fellendítsék megzuhant gazdaságukat.

Románia – szigorú feltételek teljesítése mellett – összesen 7,7 milliárd eurót hívhat le a közlekedési-szállítási infrastruktúra fejlesztésére az Európai Unió által „láttamozott” PNRR révén. Az összegből 2,7 milliárd eurót fordíthat az ország az A1, A3, A7 és A8 jelzésű sztrádák bővítésére, illetve megépítésére.

Az A8-asnak dobott „mentőöv” a nyugati végen található Marosvásárhely–Nyárádszereda-, illetve a Leghin-Târgu Neamț-szakasz megépítésére vonatkozik. Utóbbi közelebb állt a megvalósításhoz: a 29 kilométeres résznek már megvolt a nyertese, és augusztus elsején sokan azért imádkoztak, hogy a határidő lejárta előtti utolsó napon se érkezzen óvás. De nem így lett: a román UMB által megnyert versenykiírás eredményét megfellebbezte a szintén román Danlin. Arra hivatkozva, hogy utóbbi szerint a győztes a megengedett 80 százaléknál alább ment (77%), amikor alullicitálta a hatóságok által becsült értéket: a 2 milliárd lejesre taksált munkálatokat 1,54 milliárdért vállalná.

Megjegyzendő, hogy a Danlin korábban más sztrádaszakasz esetében is hasonló érvekkel óvott, miután alulmaradt, és a hatóságok végül elutasították a fellebbezést. Ugyanakkor a hercehurca további késést eredményez.

Ami igazán nem jön jól, hiszen a tervezésre hat hónapot, a kivitelezésre pedig 24-et szánnak – ami elméletileg megvalósítható 2026 végéig, ám az első kapavágásig még több, időigényes folyamaton át kell esnie a projektnek, így gyakorlatilag már most minden perc számít.

Hát még a Marosvásárhely–Nyárádszereda-vonalon, amely esetében még első körben sem hirdettek győztest. Pedig az A8-as első (akárcsak a harmadik, Leghin-Târgu Neamț-) szakasza esetében még tavaly decemberben jóváhagyta a bukaresti kormány a műszaki-gazdasági mutatókat. A kormányszóvivő akkori közlése szerint a sztráda Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti, 22 kilométeres szakaszának megépítése 3,6 milliárd lejbe kerül, és 30 hónapot fog tartani. Ugyanakkor a kivitelezőnek kell megépítenie az A3-as, vagyis az észak-erdélyi autópályához való csatlakozást megteremtő, 2,4 kilométeres bekötőutat is.

Aztán áprilisban kiderült, nyolc – román, magyar, török, olasz, osztrák vállalkozások által alkotott – cégcsoport is megépítené a nyárádmenti szakaszt.

A közbeszerzési eljárás szerint július 25-ig kellett volna győztest hirdetni, ám a közútkezelő hatóságnak (CNAIR) nem sikerült döntenie, ezért kitolták a határidőt, mégpedig szeptember 7-ig. Ezzel együtt remélik, hogy még augusztus folyamán győztest hirdetnek.

A késlekedés megdöbbentő, főleg annak tudatában, hogy a Vásárhely–Nyárádszereda-szakasz maradt le a leginkább abból a 18 sztrádaszakaszból, amelyet az országos helyreállítási terv révén finanszíroznak. Pedig a romániai közlekedési nagyberuházásokat figyelő Pro Infrastruktúra Egyesület még tavaly májusban figyelmeztetett: a mintegy 440 kilométernyi „PNRR-sztrádából” már akkor csupán mintegy 270 kilométer esetében volt reális esély arra, hogy határidőre megépüljön, További 96 kilométernyi tervezett sztráda esetében igencsak kétséges volt, hogy elkészülhet a feltételekben leszögezett 2026-os határidőig, a fennmaradó 72 kilométernyi aszfaltcsík megvalósítási esélye pedig a nullához közelített.

A civil szakemberek már 2022-ben úgy látták, hogy a legkisebb esély az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as sztráda tervbe vett szakaszainak megépítésére van esély 2026-ig, itt ugyanis már a liciteket is egyéves késéssel írták ki.

A Pro Infrastruktúra Egyesület azt is jelezte, hogy a PNRR-ben nemcsak az az elvárás, hogy 2026-ig elkészüljenek a felsorolt autópálya-szakaszok: szintén kitétel, hogy 2023-ig valamennyi szerződés alá legyen írva, a munkálatoknak pedig legalább 50 százalékban el kell készülniük 2024 végéig. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a civilek folyamatosan vészharangot kongatnak, és rengeteg uniós pénz elvesztésétől tartanak.

Eurómilliárdok harca a román tehetetlenséggel: kicsúszhat a határidőből a sztrádatervek jelentős hányada

Az Európai Unió által finanszírozott országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt 438 kilométernyi új romániai autópályából csupán mintegy 270 kilométer esetében van reális esély arra, hogy határidőre megépüljön.

Egyébként az A8-as két érintett szakasza közötti rész, a Nyárádszereda–Leghin közötti 160 kilométer is „körvonalazódik”: a hírek szerint a nehéz hegyi útvonal megtervezéséért és megépítéséért kiírandó versenytárgyalást év végéig meghirdethetik.

Az Erdélyt Nyárádszeredától a tervek szerint Szováta–Borzont–Ditró–Gyergyótölgyes-útvonalon elhagyó aszfaltcsíkot természetesen nagy várakozások előzik meg az érintett településeken, ugyanakkor egyes helyeken elégedetlenséget, szélmalomharcot is szült.

Nyárádszeredában nagy problémák adódtak a tervezett nyomvonallal, amely kettévágná a bekecsalji kisvárost, ráadásul néhány lakóház az építkezés áldozatául esne.

A helyiek éveken keresztül küzdöttek, tiltakoztak, tárgyaltak, új útvonalat ajánlottak, amely elkerülné a települést. Tavaly ősszel még csak részsikerekről számoltak be, miközben a hatóságok képviselői azzal vigasztalták őket: örüljenek, hogy lehajtót kapnak, mely fellendíti a helyi gazdaságot. Tóth Sándor polgármester szerint az első, Vásárhely felől érkező szakasz még éppen csak eléri Szeredát. „A gondok innentől arrafelé vannak, de még van idő és remény azt helyrehozni. Minden esetre mi nem hagyjuk magunkat” – jelentette ki korábban a Krónikának a kisváros elöljárója, aki szerint egyébként ipari parkot szeretnének létrehozni a sztráda szomszédságában.

Közelebb az első kapavágáshoz – Alakulgat az A8-as pálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának sorsa

Egy apró, de fontos lépéssel közelebb került kedden délben a megvalósításhoz az A8-as, Erdélyt Moldvával összekötő majdani autópálya. A Maros megyei Környezetvédelmi Ügynökség az útügyi hatóságokkal egyeztetett a dokumentáció összeállítása kapcsán.

Panaszok fogalmazódtak meg Dózsa György, azaz Lukafalva községben is. Pedig az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya első, Maros megyei szakasza kilenc falut ment meg az ott elhaladó nehézgépjármű-forgalomtól az Alsó-Nyárádmentén, hiszen az érintett települések főutcáin alig van ház, amely ne repedezett volna meg a teherautók dübörgésétől. Azonban – amint arról beszámoltunk – üröm az örömben, hogy a sztráda tervezői és építői semmibe vették a gazdák törvényes jogait.

„Egészen másként nézett ki a nyolc-tíz évvel ezelőtt ismertetett terv, mint a mostani. Eredetileg az A3-as végére egy csomópontot terveztek, amiből végül nem lett semmi. Most kitalálták, hogy az észak-erdélyi autópályát egy két és fél kilométeres úttal kötik össze a majdani moldvai, A8-as sztrádával, ami a községünk területén fog elhaladni. Holott amikor a jóváhagyásunkat kérték, nem erről volt szó.

– sorolta korábban lapunknak a helyi igényekre fittyet hányó tervezés okozta gondokat Iszlai Tibor polgármester.

Ugyanakkor nem elég, hogy az autópálya a legtöbb földet kettévágja, jelentősen csökkentve az értékét: a CNAIR „pofátlanul” alacsony összeget kínált az elvett ingatlanokért, és azt sem fizette ki, sőt a kivitelező a papíron szereplő területeknél is nagyobbat kanyarított le. A helyiek azt sem értették, hogy lehet az, hogy a községbelieknek tízszer kevesebb pénzt kínáltak fel a földjeikért, mint a szomszédos nyárádtőieknek.

Nem csak hoz, visz is a várva várt autópálya

Az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya első, Maros megyei szakasza kilenc falut ment meg az ott elhaladó nehézgépjármű-forgalomtól az Alsó-Nyárádmentén.

Amint arról beszámoltunk, a Marosvásárhelyt Nyárádszeredával összekötő sztrádaszakasz öt község – Dózsa György, Nyárádkarácson, Ákosfalva, Backamadaras és Nyárádgálfalva –, valamint két város, Nyárádtő és Nyárádszereda területén halad végig.

Az ákosfalvi fel- és lehajtósáv révén a pálya nem is annyira a Vásárhelyről Nyárádszeredába utazni kívánó gépkocsisofőröknek könnyít az életén, sokkal inkább az Alsó-Nyárádmente lakói szusszanhatnak fel, miután a jelenleg Nyárádtő–Ákosfalva-útvonalon áthaladó nehézgépjármű-forgalom átkerül a sztrádára.

A keskeny, helyenként kanyargós, megfelelő alap nélküli jelenlegi út ugyanis teljesen alkalmatlan a megyeszékhelyet elkerülő teherforgalom lebonyolítására. A főút mentén minden faluban házak tucatjai repedeztek meg vagy mentek szinte teljesen tönkre az elmúlt húsz-harminc évben.