Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke 2009-ben, a temesvári forradalom kitörésének 20. évfordulóján kapta meg az érdemrend lovagi fokozatát Traian Băsescu államfőtől a romániai rendszerváltozás elindításában játszott történelmi szerepéért.

A kitüntetés visszavonására először Victor Ponta miniszterelnök tett javaslatot az elnöki hivatalnál, a kormányfő szerint ugyanis Tőkés megkérdőjelezte Románia egységes és oszthatatlan nemzetállami jellegét, amikor a tusnádfürdői szabadegyetemen júliusban azt javasolta: Magyarország vállaljon védhatalmi szerepet Erdély érdekében. A kezdeményezést a kormányzó balliberális koalíció (USL) politikusai élesen bírálták, egy helytelen fordítás nyomán azzal vádolták az EP-képviselőt, hogy Erdély magyar protektorátus alá helyezését kérte (ami gyarmati viszonyt feltételezne), holott a védhatalmi státus olyan viszony, amelyet korábban Ausztria is gyakorolt az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirol fölött.

Ez azonban nem zavarta a bukaresti politikusokat: miután tisztázódott, hogy az érdemrend visszavonását csak olyanok kezdeményezhetik, akik maguk is az elismerés birtokosai – Ponta tehát nem kérheti –, nyolc kitüntetett szociáldemokrata politikus azonos szövegű beadvánnyal fordult a Cotroceni-palotához. A szeptember közepén megválasztott héttagú becsületbíróságba többnyire kormánypárti politikusok kerültek, ketten közülük a Tőkés-elleni panasz benyújtói. A grémium tagja a Ponta vezette PSD három jelenlegi (Ecaterina Andronescu, Gabriela Firea és Mircea Geoană), valamint egy volt szenátora, Şerban Brădişteanu, továbbá Ionel Haiduc, a Román Akadémia elnöke, Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat korábbi vezetője és Constantin Degeratu tábornok, a hadsereg volt vezérkari főnöke. A becsületbíróság összetétele alapján nyilvánvaló, a PSD nem kívánta a véletlenre bízni a döntéshozatalt.

Tőkés kitüntetése megvonásának élharcosa Corina Creţu szociáldemokrata EP-képviselő, aki az érdemrend kapcsán zajló vita kapcsán módszeresen támadta európai képviselőtársát. Ion Iliescu volt államfői tanácsosa nem is rejtette véka alá: szerinte Tőkés azért nem érdemli meg a román állami kitüntetést, mert „szeparatista, románellenes nyilatkozatokat tesz” külföldön és itthon egyaránt, és az etnikai alapú területi autonómiát szorgalmazza. Nem érdektelen azonban emlékeztetni, milyen botrányokba keveredett az elmúlt időszakban az a politikus, aki legszívesebben büntetné az erdélyi magyarok önrendelkezéért síkra szálló közszereplőket. Corina Creţuról augusztusban kiderült, hogy gyengéd szálak fűzték Colin Powell volt amerikai külügyminiszterhez.

Az Egyesült Államok első afroamerikai külügyminisztere és a politikusnő románcáról internetkalóz lebbentette fel a fátylat: a Guccifer álnéven ügyködő hackernek sikerült feltörnie Powell elektronikus postaládáját, majd Facebook-oldalán közzétette a politikus által az EP-képviselőtől 2010-ben és 2011-ben kapott e-maileket. „Túlságosan szerettelek, sok-sok évig. Te voltál életem szerelme\" – vallotta be 2011. november 11-én a 76 éves, négycsillagos amerikai hadseregtábornoknak a 2007-ben EP-képviselői mandátumot szerzett, 46 éves Creţu. Akit a leleplezés nyomán kémkedéssel is meggyanúsítottak, akárcsak a kilencvenes években Floriana Jucan újságírónőt, aki Svájc bukaresti nagykövetének, Jean-Pierre Vettovagliának a szeretője volt.

A Romániából 1978-ban dezertált Ion Mihai Pacepa tábornok a Powellel folytatott viszony nyilvánosságra kerülése apropóján megkockáztatta: Creţu az orosz titkosszolgálatok kéme, az amerikai diplomácia volt vezetőjével pedig moszkvai megrendelésre fűzte szorosabbra a viszonyát. A román külföldi hírszerzés volt parancsnoka szerint a PSD-s politikus a „szexy titkosügynökök” ama új nemzedékéhez tartozik, amely – testi adottságait kamatoztatva – nemzetközi konferenciákon veti ki hálóját magas rangú politikusokra.

„Powell a jelek szerint belelépett a vonzó szőke, Corina Creţu csapdájába. Bár utóbbi tagadta kettejük kapcsolatát, az erről szóló leleplezés, valamint az, hogy mindez a KGB műve, hitelesnek tűnik” – állította Pacepa a wnd.com portálon közölt publicisztikájában. A disszidens tábornok hozzáteszi: a politikusnő apja Moszkvában tanult, Creţu pedig abban az időszakban volt tanácsos a Cotroceni-palotában, amikor Iliescu ellenségként tekintett az Egyesült Államokra, a román titkosszolgálatok pedig az orosz hírszerzéssel közösen ügyködtek Bukarestben szolgáló amerikai diplomaták beszervezésén. (Ami Harold Nicholson, a CIA romániai parancsnoka esetében sikerült is, emiatt hazája igazságszolgáltatása 1997-ben 23 év börtönbüntetésre ítélte kémkedés miatt).

Sőt Pacepa azt is megkockáztatja: Colin Powell számára a Creţuhoz fűződő viszonya volt a „csontváz a szekrényben”, amely miatt évekkel ezelőtt elutasította az amerikai republikánusok felkérését, hogy legyen az elnökjelöltjük. A volt román kémfőnök azt sugallja: ha nincs a „Creţu-affér”, talán az Egyesült Államok első fekete elnökét nem Barack Obamának hívnák...