A mostani intézkedést a városháza azzal magyarázza, hogy a házakat illegálisan építették fel olyan romák, akik más településekről érkeztek. A hivatal két évvel ezelőtt jelentette be, hogy „megtisztítja” az erdélyi város tereit a „törvénytelenül kisajátítóktól”. Az intézkedések következtében csak az elmúlt évben több mint 150 családnak kellett új otthon után néznie. Cătălin Cherecheş polgármester kijelentette: senki sem építhet engedély nélkül házat, kalyibát, sátrat sem a város szélén, sem a város közepén. „Egy civilizált várost szeretnénk, és ennek érdekében meg kell lépnünk ezeket a lépéseket. Nem tolerálhatjuk tovább a törvénytelenséget, illetve nem legitimálhatjuk ezeket az áldatlan körülményeket azzal, hogy továbbra is karba tett kézzel szemléljük ezt a jelenséget” – nyilatkozta a polgármester. Az elöljárót az is zavarja, hogy a beköltözők lovas szekerekkel közlekednek a város központjában. A helyi rendőrség vezetője, Gheorghe Perian arról számolt be, hogy a lerombolt 15 házban 22 felnőtt és 5 gyermek lakott. A városháza nem biztosít nekik lakást, arra kérték őket, hogy menjenek vissza oda, ahonnan jöttek. A rendőrség naponta ellenőrzi a város szélén élőket, hogy megállítsa a törvénytelen építkezéseket és az „illegális térfoglalást”.  Cherecheşt egyébként az elmúlt években is számos bírálat érte a helyi roma közösséggel kapcsolatos intézkedései miatt. Az elöljárót hazai és nemzetközi civil szervezetek is többször rasszizmussal és diszkriminációval vádolták, a CNCD, majd a legfelsőbb bíróság pedig hatezer lejes bírság kifizetésére kötelezte az elöljárót a városvezetőség által felépíttetett fal miatt, amely a romák lakta városrészt választja el az egyik forgalmas műúttól. Nagy felháborodást váltott ki az is, hogy a polgármester 2012-ben több roma családot ideiglenesen a Cuprom rézfeldolgozó üzem évek óta használaton kívüli, korábban kémiai laboratóriumként működő, „halálgyárnak” is nevezett épületébe költöztetett.