Bogdán Szabolcs János október 21-én megválasztott új királyhágómelléki református püspök
Fotó: Facebook/Szilágysági Szó
A lélekmentést, a missziót tekinti hatéves mandátuma fő feladatának Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület új püspöke. Az október 21-én megválasztott egyházi elöljáró – akit december elején iktatnak be tisztségébe – a Krónikának adott interjúban felhívta a figyelmet, hogy az egyén érdekét előtérbe helyező mai fogyasztói társadalom egyik negatív következménye a közösségek meggyengülése. Éppen ezért úgy véli, munkája során „szívtől szívig kell haladni”, hogy megérezzék a távolabb sodródók is: Isten szereti őket, és nagyon fontosak a gyülekezet, a közösség számára is.
2022. november 08., 14:082022. november 08., 14:08
– Fő püspöki célkitűzéseként a lélekmentést nevezte meg, programja szerint mindent ennek kell alárendelni. Miért tartja fontosnak kihangsúlyozni ezt, nem ez volt az egyház fő feladata mindig is?
– Fontos hangsúlyozni a lélekmentést mint az egyház fő feladatát azért, mivel a megszokottság, a rutin könnyen közömbössé tehet, és ez akadályozza a szolgálatban való megújulást. Nem új a célkitűzés, de szükségünk van arra, hogy naponta emlékeztessük magunkat: ez az egyház fő célja, Jézus Krisztus ezt bízta ránk, és ezt semmi mással nem lehet helyettesíteni.
– A fogyasztói társadalomban szocializálódott ember egyre inkább eltávolodik az egyháztól, Nyugaton alig járnak templomba, de mifelénk is inkább csak az idősek. Ilyen körülmények között hogyan képzeli el az említett lélekmentést?
– A világot mindig közel kellett hozni Isten igéjéhez. Ez a kezdetektől fogva igaz, soha nem volt könnyű a keresztyének küldetése, így ma sem az. Az imádkozáson túl ez nagyon sok energiát, kitartó és odaadó szolgálatot igényel.
Ezt leginkább az élet igéjének, Isten szeretetének a hirdetésével és az azt alátámasztó hiteles keresztyén élettel lehet elérni. Szeretni egymást, odafigyelni, időt szánni egymásra! Nemcsak a lelkipásztorok feladata ez, hanem mindenkié, aki Krisztus által Isten gyermekének vallja magát. De azt is tudni kell: a lélekmentést Isten végzi, viszont nekünk is odaadóan tennünk kell a tőle kapott feladatainkat.
– A fiatalok számára hogyan tenné vonzóbbá az egyházi életet? Milyen módszerekkel próbálná elérni őket?
– Kiemelt figyelmet fogunk fordítani a fiatalokra. Nagyon fontos minden olyan munkatársnak a bevonása, aki az ifjak közötti szolgálatra egyfelől tehetséget, másfelől Istentől származó elhívást kapott.
Nem kell nekünk ezen a téren a világgal versenyeznünk. Odafigyelve ifjaink igényeire, szükségeire, nagyon nagy szeretettel kell közel vinni hozzájuk az evangéliumot. A Biblia örök, lényege nem változik az idő múlásával, viszont figyelembe kell vennünk, hogy a fiatalok számára az „üzenetet” érdeklődési körüknek megfelelően kell hirdetnünk. Komolyan kell vennünk kérdéseiket, javaslataikat, gondolataikat és akár a lázadásaikat is. Az a tapasztalatom, hogy a fiatalok nagyon nyitottak, és érdeklődnek Isten iránt. Ezt a lehetőséget kell megragadnunk, kihasználnunk.
A KRE új székháza Nagyváradon
Fotó: Facebook/KRE
– Programjában arra is figyelmeztet, hogy „nem szabad szégyellni az evangéliumot”. Ön szerint mi tartja távol a városon, de akár falvakban élő híveket az evangéliumtól, mik a lelki és közösségi építkezés fő akadályai?
– A mai fogyasztói társadalom, mely mindenek felé az egyén érdekét helyezi, egyik negatív következménye a közösségek meggyengülése. Ez az élet minden területén tetten érhető. Miközben magamat akarom megvalósítani, szinte észrevétlenül, de valóságosan elszakadok másoktól. A koronavírus időszaka erre még jobban rásegített. Viszont nem ez a természetes, Istentől rendelt állapotunk, ő az embert közösségi létre teremtette. Igéjének az örömüzenete, az evangélium is erről szól! A gyülekezeti közösség az a hely, ahol testvérekre lehet találni. Ezt viszont sokan nem tudják, pontosan azért, mert eltávolodtak az egyháztól. Feladatunk, hogy újra felmutassuk az ilyenek számára Isten szeretetét.
Ismét nagy hangsúlyt kell fektetni a családlátogatásra, ami a koronavírus ideje alatt sok helyen elmaradt. Újra kell gondolni a nagyvárosok, a vidék és a szórványok misszióját, hiszen nagyon sokan vannak, akik reformátusnak vallják magukat népszámláláskor, de az egyháznak még csak a nyilvántartásában sem szerepelnek. Nagyon fontos az is, hogy a gyülekezetben, az istentiszteleteken mindenki otthon érezze magát. Az istentiszteleteken kívül a gyülekezet különböző rétegeit megszólító alkalmakra van szükség, amelyek által egyre többen megtalálják helyüket a nagyobb közösségen belül. Nagyon sok jó példa van erre, ezeket kell közkinccsé, közös erőforrássá tenni.
– Melyek azok a területek, ahol Ön szerint a legsürgősebb beavatkozásra van szükség, mivel készül elkezdeni püspöki megbízatását?
– Mindenekelőtt szeretném alaposan áttekinteni, megismerni egyházkerületünk életének minden területét. Nyilván, esperesként is volt rálátásom az egyház életére, de az új feladatkör új megismerést igényel. Szükségesnek tartom a munkatársakkal való jó együttműködést. Mindenki számára le kell tisztázni a feladatköröket, hogy így a lehető legnagyobb hatékonysággal végezzük a ránk bízottakat. Lényeges a számonkérés is, ami szintén előre viszi az egyházkerület különböző ügyeit.
Az előttünk álló időszak fogja eldönteni, mikor melyik kérdésre kell nagyobb hangsúlyt fektetni. Célom jól megszervezni, megalapozni az előttünk álló hat-éves ciklust.
– Nem csak lelki válság van a világban, hanem gazdasági is. Hogyan fogja felvenni ezzel a versenyt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, van-e anyagi forrás a szűkös lehetőségekkel rendelkező gyülekezetek megsegítésére?
– A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben eddig is odafigyeltek a szerényebb anyagi forrással rendelkező gyülekezetekre. Jól működött a szeretetszolgálat intézménye is, persze nagy anyagi erőfeszítés árán, mégis oda tudtunk figyelni az elesettekre.
A jövőben erre még nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni egyházkerületi szinten is. Viszont meggyőződésem, tapasztalatom az is, hogy az anyagiak is a lelkiekből fakadnak. Ahol a gyülekezet élő lelki közösség, ott anyagi téren sem lesznek gondok, vagy olyan nagy gondok, amelyeket ne lehetne orvosolni.
Fotó: Szilágysági Szó
– Hogyan próbálják majd segíteni az egyedül élő, nélkülöző időseket? Sok kis gyülekezetben ők teszik ki a hívek javát.
– A szeretetszolgálat (diakónia) egyházkerületünk szolgálatának egyik hangsúlyos pontja. A nélkülözőkre való odafigyelés, azok hatékony segítése tulajdonképpen az evangélium megélését jelenti a mindennapokban.
Viszont az intézményes diakónián túl mindegyik gyülekezetnek oda kell figyelnie és segítenie kell az egyedül élő, nélkülöző időseket.
– Egyre nagyobb probléma az egyházak számára a lelkészhiány, egyre kevesebb fiatal választja ezt a pályát. Milyen megoldást lát ennek orvoslására?
– Régebben a lelkipásztori szolgálat sokkal nagyobb elismerést és tiszteletet kapott, mint a jelenben. Ezenkívül a lelkipásztori életforma, amely együtt jár több költözéssel, élettér-változtatással, sokak számára riasztó. De más okokat is lehetne sorolni. Kétségtelen, hogy ki kell dolgoznunk azt az életpályamodellt, amely által a lelkészi szolgálatban a hűséges munka és az életszerűség nincs ellentétben egymással.
Persze ez törékeny állapot, ezért nagyon fontos állandó figyelemmel kísérnünk a folyamatokat. Ebben nekünk is megvan a felelősségünk. Egyre több lelkipásztor odafigyel gyülekezetében azokra az ifjakra, akikben vonzódást lát a lelkészi szolgálat iránt, és biztatja, mentorálja őket e pálya felé. A fiatalokra elsősorban a saját lelkipásztoraik gyakorolnak ebben a vonatkozásban döntő hatást. A hiteles lelkipásztori élet vezet sokakat a teológia irányába. Ezenkívül nagyon fontosak az ifjúsági táboraink is. Sok fiatal kapott elhívást a lelkészi szolgálatra ezekben a táborokban. Amikor a koronavírus miatt elmaradtak ezek az alkalmak, akkor érte el a történelmi mélypontot a teológiára jelentkezők száma.
– A papi hivatás ázsiója Erdélyben még mindig magasabb, mint Magyarországon. Ön szerint mit kell tenni azért, hogy ez így is maradjon?
– Követni kell Jézus parancsát: „...aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok...” (Mt 20,26). Az alázat útja teszi naggyá a lelkipásztorokat. Ez nem egy világi piedesztál, de nincs nagyobb megtiszteltetés ennél, mint amikor valaki Krisztus evangéliumát hirdetheti szavaival és cselekedeteivel egyaránt.
– Miként próbálja majd rendezni az egyházkerület megoldatlan restitúciós ügyeit? Gondolok itt főleg a zilahi Wesselényi-kollégiumra, mely évek óta perek tárgya?
– Püspök elődömhöz hasonlóan én is azért fogok küzdeni, hogy az egyházkerület megoldatlan restitúciós ügyei a számunkra kedvező megoldás irányába haladjanak. A Zilahi Református Wesselényi Kollégium ügyében jelenleg is folyik egy per, amely ugyan késlelteti a visszaszolgáltatást, de bízom abban, hogy az ingatlan hamarosan visszakerül jogos tulajdonosához. Ezentúl elkezdtük az új iskolaépület építését, amely reményeink szerint sok gondot meg fog oldani.
Bogdán Szabolcs Jánost választották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület új püspökévé az egyházkerület pénteki közgyűlésén. A krasznai lelkipásztornak, szilágysomlyói esperesnek 54-49 arányban szavaztak bizalmat az egyházi grémium tagjai.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!