Új elöljáróra várva. A KRE élére pénteken választanak új püspököt
Fotó: Facebook/KRE
Az anyagi és lelki válságot tekinti a következő időszak legnagyobb kihívásának a Királyhágómelléki Református Egyházkerület két püspökjelöltje, Bogdán Szabolcs János és Forró László, mindketten a lelki megerősödésre összpontosítanának.
2022. október 20., 18:082022. október 20., 18:08
2022. október 20., 22:032022. október 20., 22:03
Püspökválasztó közgyűlést tartanak pénteken a Partiumot lefedő Királyhágómelléki Református Egyházkerületben (KRE), miután a 13 éve szolgáló Csűry István jelenlegi püspök nyugdíjba vonul. A küldöttek Bogdán Szabolcs János krasznai lelkipásztor, szilágysomlyói esperes és Forró László hegyközkovácsi lelkipásztor, egyházkerületi főjegyző közül választják ki az új egyházi elöljárót.
Az egyházkerületi jelölések szeptemberben történtek, az óvásokat csütörtökig lehetett benyújtani, a püspökön kívül főgondnokot, lelkészi és presbiteri főjegyzőt, jegyzőt, generális direktort, katekétikai előadót választanak, illetve a fegyelmi bizottság és a zsinat tagjait is kijelölik. Az ütemterv szerint az óvásokat november 5-éig fogadják és 15-éig bírálják el, az alakuló közgyűlésre, eskütételre december 9-én kerül sor.
A püspökjelöltek közül Bogdán Szabolcs János 123, Forró László 95 jelölést kapott. A krasznai lelkipásztor a Szilágyságból származik, Zilahon született, majd lelkésszé szentelése után Szilágyszentkirályon és Szilágyborzáson szolgált – áll az egyházkerület lapjában, a Harangszóban megjelent bemutatkozójában.
Bogdán Szabolcs János a Krónikának elmondta, azután döntött úgy, hogy megpályázza a KRE püspöki tisztségét, hogy többen is megkeresték ezzel a kéréssel. „Olyan emberek, akiknek a véleményére adok, akik az egyház életében hangsúlyosak, felkértek, hogy vállaljam. Nem adtam egyből választ, elcsendesedtem, imádkoztam, mert nekem fontos Istennek az útmutatása. Ezután született meg a döntés” – nyilatkozta. Hangsúlyozta, véleménye szerint a püspöki tisztség nem egyszemélyes tisztség, így csapatban gondolkodnak, valamennyi meghirdetett tisztségre vannak jelöltjeik.
– fejtette ki lapunknak az esperes. Mint mondta, amennyiben bizalmat szavaznak neki, az evangéliumra épülő, igeközpontú egyházat szeretne, és a missziót, építkezést is ennek rendelné alá.
Kérdésünkre, hogy szerinte milyen kihívások elé néz a KRE, Bogdán Szabolcs János elmondta: nehéz időszak jön, lelki és anyagi válság van a világban, így lelkileg meg kell erősödni, és meghatározni, mi az egyházi élet alapja. Püspökként hangsúlyt fektetne a misszióra, szeretetszolgálatra, az ifjúsággal, gyerekekkel való foglalkozásra. „Egyfajta lelki löketet szeretnénk adni az egész egyházunknak” – összegzett.
Bogdán Szabolcs János krasznai lelkész, szilágysomlyói esperes
Fotó: Facebook/Szilágysági Szó
Emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban rengeteg építkezés történt az egyházban, amiért hálásak Istennek, de a következő periódus „szegényesebb” lesz, mutatkoznak a válság jelei, éppen ezért a lelki munkára kell összpontosítani és odafigyelni az anyagi gondokkal küzdő gyülekezetekre.
– hívta fel a figyelmet Bogdán Szabolcs János.
A székelyudvarhelyi származású Forró László hegyközkovácsi lelkipásztor, egyházkerületi főjegyző bemutatkozójában hangsúlyozta, hogy 1994-ben önként kérte a KRE-be való bekebelezését, majd 1994–95-ben önkéntes exmittusi szolgálatot teljesített a besztercei szórványhoz tartozó sajószentandrási és sajóudvarhelyi egyházközségekben. Nagyvárad-olaszi segédlelkészként börtönlelkészként is szolgált, majd Zilah-ligeti szolgálata alatt templomot, óvodát tervezett-épített. 1998–2010 között a KRE közigazgatási előadó-tanácsosa volt.
„Ez időszak a belső egységért és a közéleti tisztaságért folytatott kemény harcok időszaka. Tőkés László püspök mellett voltam” – írja. 2001 óta hegyközkovácsi lelkipásztor, szolgálata alatt megújult a templom, a parókia és a művelődési ház, stabil maradt a hívek száma. 2016-ban főjegyzővé választották, a református kórház ügyével bízták meg.
Püspökjelölti indulásáról lapunknak elmondta: a döntés mögött 24, az egyházi vezetőségben eltöltött év húzódik. „Ennyi ideje vagyok benne közigazgatási tanácsosként vagy főjegyzőként. Természetes, hogy a kellő számú jelölést is megkaptam, és úgy döntöttem, hogy ezt a szolgálatot vállalom, az elmúlt 24 évet tudom is kamatoztatni” – jelentette ki Forró László.
Forró László hegyközkovácsi lelkész, egyházkerületi főjegyző
Fotó: Facebook/Bihar Megye
Hozzátette, hogy püspökként a gyülekezetek megerősítését, a reformátusságnak a hitbéli és nemzeti megerősítését, építését tartja fontosnak. Emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban a magyar és részben a román kormány támogatásával számos építkezés történt, van egyfajta anyagi gyarapodás, viszont folyamatos a gyülekezetek vesztesége.
– fogalmazott lapunknak az egyházkerületi főjegyző. Forró László rámutatott: ha van egyfajta megerősödés, akkor a gyülekezetek és az egyházkerület fenntartása is sokkal könnyebben működik majd. „Programszerűen is vállaltam, muszáj létrehoznunk azt a tartalékalapot, ami biztosítja a gyülekezetek működését nehéz, átmeneti időszakban is” – jelentette ki.
Rámutatott, hogy erre vannak példák, a bihari egyházmegye létrehozta az egyéves tartalékalapot. A püspökjelölt szerint ezt minden gyülekezetben végig lehetne vinni, s bár fokozott áldozatvállalás szükséges, amit meg kell értetni a hívekkel, mindenképpen megtérülne.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a két romániai egyházkerület közül a Partium egyházközségeit foglalja magába. Kilenc egyházmegye mintegy 200 ezer református híve tartozik hozzá. A trianoni békeszerződés következtében jött létre 1921. augusztus 16-án Nagyvárad központtal a debreceni központról való leválasztással, tavaly ünnepelte centenáriumát. A rendszerváltás fokozottan érintette, mivel a temesvári hívek és lelkészük voltak a kirobbantói. A demokratikus átrendeződés utáni első püspöke Tőkés László volt, 2009-ig, amikor felfüggesztette utolsó mandátumát, mivel EP-képviselővé választották, utódja Csűry István lett.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
szóljon hozzá!