A Krónika kérdésére, miként kommentálja, hogy Klaus Johannis államfő megtámadja az alkotmánybíróságon – az RMDSZ által is megszavazott – költségvetési törvényt, Kelemen rávágta: sehogy. „Nem kommentálom, mert ehhez az elnöknek alkotmányos joga van. Én is megtámadtam volna, ha ad absurdum idén én lennék az államfő. Nincs ezzel semmi probléma, semmi rendkívüli” – utalt az RMDSZ vezetője az idén ősszel rendezendő államfőválasztásra, amelyen Johannis újrázni készül. Kelemen Hunor közölte, a büdzsét tulajdonképpen 2018-ban kellett volna elfogadni, ezzel azonban elkésett a kormány három hónappal. Felvetésünkre, hogy a költségvetés kihirdetésének késlekedése károkat okoz az ország gazdasága számára, az RMDSZ-elnök elismerte, a kormány és az államfő közötti vita mindenkinek sokba kerül: az önkormányzatoknak, az egészségügyi és opktatási rendszernek, késnek a beruházások. Elmondta, a kormány jelentősen elkésett a költségvetés parlamenti beterjesztésével, amit tavaly novemberben kellett volna megtennie.

Semjén: bizalmi az RMDSZ-szel ápolt viszonyunk

A meghívottak közül először Emil Boc, Kolozsvár polgármestere lépett mikrofonhoz, aki nem köszöntötte ugyan magyarul a kongresszus résztvevőit, eleresztett azonban egy szakállas anekdotát az Erzsi iránt 30 éve változatlan szerelmet tápláló székely legényről, Pistiről. Miközben felidézi, mi mindent sikerült megvalósítania 15 évvel ezelőtti megválasztása óta (vagy ahogy az elöljáró fogalmazott: miként sikerült „megváltoztatnia a kincses város sorsát”), enyhén odaszúr a kormány költségvetését a parlamentben megszavazó RMDSZ-nek, miszerint Kolozsvárnak már a tavalyi büdzséből is egy sportcsarnok árával jutott kevesebb, az idei pedig ugyancsak érvágást jelent Erdély szellemi és kulturális fővárosának.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntőjében leszögezte: a kongresszust beharangozó, a szövetség és az anyaországi kormánypártok közötti kiegyezésről szóló újságcikkek állításához képest szoros és teljes bizalmi együttműködés van az RMDSZ, valamint Magyarország kormánya és a Fidesz között. A küldöttek által tapssal honorált kijelentését a kereszténydemokrata politikus azzal folytatta: „ha ne adj isten” egyszer az RMDSZ meggyengülne, akkor a bukaresti parlamentbe, az erdélyi önkormányzatok élére nem másik magyar párt kerülne, hanem senki, ezáltal véget érne a hatékony magyar érdekképviselet. „Ezért semmi nem fogadható el, ami gyengíti az RMDSZ-t” – ismételte meg a 2017-es zilahi kongresszuson is hangoztatott alapvetést a nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes.

Mihai Fifor képviselte az RMDSZ-szel parlamenti együttműködést folytató kormányzó román Szociáldemokrata Pártot (PSD). Az alakulat országos tanácsának elnöke azzal kezdte, hogy kimentette főnökét, Liviu Dragneát, akit megfogalmazása szerint „sajnos” Madridba szólított a baloldali pártkötelesség, Viorica Dăncilă miniszterelnökkel ugyanis részt vesz az európai szocialisták szintén kétnapos pártkongresszusán a spanyol fővárosban. A volt védelmi miniszter igazán magvas gondolatok, mélyenszántó üzenetek megfogalmazása helyett a román ellenzéki pártok bírálatát tartotta fontosnak. És természetesen dicsérte az RMDSZ szavatartását, megbízhatóságát, a PSD-vel ápolt politikai együttműködés folytatására biztatva a magyar alakulatot.

Laurențiu Ștefan elnöki tanácsadó olvasta fel Klaus Johannis üzenetét, amelyben az államfő méltatta az RMDSZ szerepvállalását Románia demokratizálásában és euroatlanti integrációjában. A jobboldali elnök úgy vélekedett: a bukaresti szociálliberális kormány ma a jogállamiságot veszélyezteti, ezért Johannis felkérte az RMDSZ-t, ne engedjenek meg visszalépéseket az ország európai útján.

Az RMDSZ-szel kialakított szövetségi viszonyt méltatta Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is. Előrebocsátotta ugyanakkor: az MPP addig partner, amíg az együttműködés nem önös politikai érdekeket vagy hatalomvágyat szolgál, hanem kizárólag az erdélyi magyar nemzeti közösség javára történik. Érdekes egyébként, hogy a harmadik magyar alakulat, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) nem képviselője nincs jelen az RMDSZ-kongresszuson. Az ennek okát firtató kérdésre Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta: nem tudja, hogy küldtek-e meghívót az EMNP-nek a nagygyűlésre. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az MPP-vel kölcsönösen meg szokták tisztelni jelenklétükkel egymás kongresszusát. 

Közel másfélezer résztvevő, „számottevő” költségek

A kincses városi BT Arénában zajló nagygyűlés munkálatainak megkezdődése előtti sajtóeligazításon Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök elmondta, 984 mandátummal rendelkező küldött igazolta vissza jelenlétét, több mint kétszáz meghívott érkezett a rendezvényre, amelyről ugyanakkor több mint 140 újságíró tudósít. Lapunknak a kétnapos politikai fórum költségvonzatát firtató kérdésére a kongresszusi biztosi teendőket ellátó ügyvezető elnök úgy válaszolt, hogy „számottevő”, ám pontos számot csak a jövő hét elején tud adni. Porcsalmi Bálint hozzátette: mivel a szervezés megfelel a kongresszus mottójának – Szövetség a jövőben –, és mivel Kolozsvárt rendezik, ezért a költségei is megemelkedtek a két évvel ezelőtt Zilahon rendezett fórumhoz képest. (A pontos adatok megérkeztéig eláruljuk, hogy csak a multifunkcionális sportcsarnok kétnapos bérlése 50 ezer lejre rúg).