Kiss Rajmund szerint a háborús tárgyalások azért is nehezek, mert egy fenntartható békét kell kötni
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
Érdekes és elgondolkodtató előadást tartott pénteken Kolozsváron az orosz–ukrán háború diplomáciai, gazdasági és politikai összefüggéseiről Kiss Rajmund diplomáciai szakértő, egykori diplomata, távol-keleti országokat megjárt nagykövet, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Diplomáciai Műhelyének vezetője.
2022. október 23., 18:562022. október 23., 18:56
A Harvard Egyetemen és Oxfordban tanult előadó – aki diplomataként megjárta Szingapúrt, Indonéziát, Malajziát és a Fülöp-szigeteket is – tanulságos, frappáns, az ukrán–orosz háború témájának komolysága ellenére humorral is átszőtt bemutatót tartott, mely sok kérdést is maga után vont. Kiss Rajmund a béketárgyalások kérdésköre mentén építette fel a Mathias Corvinus Collegium rendezvénysorozata keretében tartott bemutatóját, hangsúlyozva: ha az ukrán és az orosz fél tárgyalóasztalhoz ül, nem feltétlenül jelenti azt – bármelyik fél részéről –, hogy nemzeti érdekek sérülnek vagy érvényesülnek. Leszögezte, az aktuális háború kapcsán egy pillanatra sem szabad felednünk, hogy „mind a két fél hazudik”. „Hazudik az ukrán és hazudik az orosz is. Háborúban egyébként ez nem új” – fejtette ki a szakértő Kolozsváron, ahol kisebb tömeg volt kíváncsi az értekezésre. Hozzátette, ez az első olyan háború, amelyben egy bárki által telefonnal felvett jelenet körbejárhatja a világot, és sokszor nagyon nehéz kiszűrni, hogy ezek fals információk-e.
Kiss Rajmund kiemelte, hogy az emberi veszteségen túl a háború gazdaságra és szociális szférára gyakorolt hatásait sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Mert ha nincs rendben a gazdaság, az hosszú távon ugyanúgy emberéleteket fog követelni, így bár az elsődleges prioritás az emberéletek védelme, illetve a tűzszünet, a gazdasági érdekeknek is prioritást kell élvezniük. Kiemelte, hogy a háború kezdete óta tulajdonképpen megszűnt létezni az ukrán gazdaság, „az ország a Nyugat köldökzsinórján él”.
„Ezt a háborút, mint sértett fel, Ukrajna már szinte a kirobbanás előtt, de utána azonnal megnyerte” – vélekedett. Meglátása szerint a reputációveszteség hosszú távon több kárt okozhat Oroszországnak, mint amennyit valaha is nyert a földgázon, kőolajon. Másfelől bizalom nélkül nehéz tárgyalóasztalhoz ülni.
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
A béketárgyalások kapcsán az előadó kiemelte, hogy az egyik legnehezebb dolog azzal tárgyalni, akit a legjobban gyűlöl az ember, és rengeteg feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy sikeres legyen egy tárgyalás: alkalmazkodni is kell, rugalmasnak lenni, lehetőségeket felajánlani – hiszen „mind szeretjük, ha több opcióból választhatunk”.
A szakértő emlékeztetett, hogy márciusban Isztanbulban a felek még meg tudtak egyezni öt pontban, de azóta változott a helyzet, rá egy-két hónapra már az ukrán félnek nem felelt meg a 2014-es állapot visszaállítása sem, azaz „evés közben jött meg az étvágy”. Kiemelte, hogy Ukrajnában lassan akkora haderő van, mint egész Európában, és ettől az ukrán elnök elhitte, hogy megnyerheti a háborút, és azóta nem kompromisszumképes. „Ezzel nem támadom az ukrán elnököt: ez tény” – szögezte le.
Kiemelte, hogy a béketárgyalás azért is nehéz, mert egy fenntartható békét kell kötni. Hangsúlyozta, hogy ez épp Kolozsváron biztos nem kell magyarázni (utalva a trianoni szerződésre), hiszen egy rossz békeszerződés megágyaz a következő konfliktusnak. A tárgyalások során szükség van közvetítőkre, megbízható harmadikra – ez lehet több személy, illetve ország is. Kiss Rajmund megjegyezte, hogy ő személy szerint tavasszal Emmanuel Macronban reménykedett, de a francia államfő háttérbe vonult, így szerinte ma már Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan az egyetlen, aki próbálja betölteni ezt a szerepet, és párhuzamosan tárgyal mindkét féllel.
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
Kiss Rajmund elmondta, hogy a múltban akármilyen válság volt, például az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a hidegháború idején, állandóan 20-30 diplomata egyeztetett, ám ebben a háborúban hetek teltek-múltak el úgy, hogy látszólag nem történt diplomáciai jellegű kommunikáció (persze titkos tárgyalások lehettek). „Nemzetközi patthelyzet alakult ki, amely diplomáciai szempontból talán még hidegebb, mint maga a hidegháború” – tette hozzá az előadó, kifejtve, hogy Ukrajna és a Nyugat egyik nagy sikere, hogy még a Szovjetuniónál is jobban elszigetelte Oroszországot. Meglátása szerint a két fél kinyilatkoztatásai, reakciói egymás irányába nem túl diplomatikusak.
Zárásként a volt diplomata megismételte, hogy a béketárgyalások sikere nagyon sok tényezőn múlik: kommunikáció kell hozzá, kreativitás, nyitás arra, hogy kölcsönösen jó megoldások szülessenek. Jelenleg nem azt látjuk, hogy erre, ezen az úton haladna az ukrán–orosz konfliktus, de ez bármikor változhat. „Megegyezésre látok esélyt, de hát itt nem a békát kell lenyelnie mind a két félnek, hanem ahogy az angol mondja: »a töltényt kell elharapnia« (bite the bullett – azaz nagy áldozatot hoznia). Csak azt szeretném, ha ez nem lenne aránytalan az egyik félnél sem, mert az akkor vissza fog csapni. Ne legyen egy nagy győztes, mint a világháborúban” – vélekedett kolozsvári előadásában a szakértő.
Az előadás része az MCC több erdélyi városban zajló nyilvános eseményeinek. Kiss Rajmunddal Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is találkozhatnak az érdeklődők.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!