Fotó: presidency.ro
Zavaros, homályos, rengeteg kérdést vet fel a kormánynak az altalajvizek kitermeléséről szóló törvénytervezete, mondták a Krónikának az illetékesek. A közvita véget ért, a szakma megfogalmazta észrevételeit, most a végső jogszabályjavaslatra várnak.
2017. szeptember 13., 16:402017. szeptember 13., 16:40
Hasznos és szükséges az altalajvizek kitermelését szabályozó törvény, de csak akkor, ha jól megfogalmazott, ellenkező esetben katasztrofális következményekkel járhat az ásványvíz-, forrás- és asztalivíz-palackozókra nézve – jelentette ki a Krónika megkeresésére Korodi Attila.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét a kormány által közvitára bocsátott jogszabályjavaslat kapcsán kérdeztük, ami hamarosan a döntéshozók elé kerülhet.
Hasonlóképpen vélekedik Balázs Bécsi Zsolt a Tusnád Ásványvíz Rt. vezérigazgatója, az APEMIN ásványvíz-forgalmazók munkáltatói szövetségének tagja, aki szerint a közvitára bocsátott tervezet „több sebből vérzik”.
Hasonló állásponton van különben a többi palackozó üzemeltetője is. Korodi Attila hangsúlyozta, több ízben egyeztetett elsősorban a Hargita megyei palackozókkal, ez alapján alakította ki az RMDSZ az álláspontját.
ezt az Országos Ásványvíz Társaság (SNAM) működtetné, ám a források egy részét jelenleg éppen ez a társaság adja bérbe a magánvállalkozásoknak.
„Nincs az rendben, hogy ez a társaság közvetlenül megkapja a koncessziós jogokat, és a saját töltőüzeméből kikerülő vizet megversenyezteti a hagyományos ásványvízpalackozókkal,
– fogalmazta meg a Hargita megyei parlamenti képviselő.
Fotó: Kristó Róbert
Szerinte a kitermelési jogoknak vissza kell kerülniük az Országos Altalajkincs-ügynökséghez, hogy az állami és a magánvállalatok azonos eséllyel indulhassanak, amikor a koncessziós jogokat kérik.
Az érintetteknek fenntartásaik vannak azzal kapcsolatban is, hogy a tervek szerint az engedélyeztetést az egészségügyi minisztériumra, ezen belül a közegészségügyi hatóságokra bíznák, holott erre az összetett feladatra szakmailag nincsenek felkészülve, ezért ezzel az ágazat működését nehezítenék meg.
hiszen csakis akkor derül majd ki, hogy figyelembe veszik-e a közvitán megfogalmazott észrevételeket.
így minden oldalon tudnak kommunikálni” – fogalmazta meg Korodi, aki arra számít, hogy a tervezet hamarosan nyilvánosságra kerül, hiszen jövő évben lejárnak az Országos Ásványvíz Társasággal tíz évre kötött szerződések, és arra a helyzetre valamilyen választ kell adnia a kormánynak.
Már 2007 óta próbálkoznak a víz altalajkincs-kitermelését szabályozó törvény elfogadásával, azóta a munkáltatók már több ízben is megfogalmazták észrevételeiket – idézte fel a Krónika megkeresésére Balázs Bécsi Zsolt, hozzátéve, legutóbb éppen az augusztus végén lezárult közvitán mondták el, hogy miben látná a szakma a helyzet rendezését.
sok kérdésre nem ad választ. Mint a szakember ecsetelte, a szociálliberális kormány javaslata nem taglalja, hogy mi lesz a sorsa a már létező licenceknek, amelyeket közvetlenül az ügynökségtől váltottak ki, vagy azoknak, melyek még folyamatban vannak.
Fotó: Bartos Lóránt
Olyan eset is van, hogy már tíz éve zajlik az engedélyeztetési folyamat, hiszen a dokumentumoknak minden minisztériumon át kell menniük, egy-egy kormányváltás után pedig gyakran visszakerülnek az altalajkincs-ügynökséghez. A tervezetben szereplő 12 hónapos határidő az engedélyek megújítására, betarthatatlan – szögezte le a vezérigazgató.
Egy másik tisztázatlan kérdésre is ráirányította ugyanakkor a figyelmünket: az asztali vizek esetében csak a mélységi vizeket kell engedélyeztetni, ám azokat, melyeket felszíni vizekből vagy éppen a hálózatból töltik, már nem, így kétféle asztali víz jelenhet meg a piacon.
Ezeket külön törvényben szabályoznák, ami a szakember szerint újabb bonyodalmakat okoz.
Kérdésünkre, hogy mekkora érvágást jelent az eredeti tervezet előírása, miszerint a kitermelési és a kutatási területre kivetett illetéket 34, illetve 67 százalékkal emelik, az érintett úgy vélekedett, a drágítás igazából ott jelenthet gondot, ahol ezek a felületek nagyok, mivel a díjat egy évben egyszer kell kifizetni, és négyzetkilométerre számolják. A zárjegy tervezett bevezetése azonban
emelheti a belföldi ásványvíz árát, és előnyhöz juttatná a külföldről behozott vizeket.
Lévén, hogy a palackozott vizek esetében nincs jövedéki adó, mint az alkoholnál, a szakember szerint a zárjegyre nincs semmi szükség, ezeket a világon sehol nem alkalmazzák.
A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.
Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.
A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.
Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.
Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.
Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.
Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.
Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.
Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
szóljon hozzá!