Szatmár megyében 68 orvost érint a minisztériumi rendelet, ezek közül azonban mindössze háromnak nőne valamelyest a fizetése az új szabályzat révén. Mint megtudtuk, mindhárman 10 ezer főnél kevesebbet számláló városokban dolgoznak, ezek a települések pedig frissen kerültek fel a listára.

Vasile Blaga szerint érvényteleníteni kéne az új szabályzatot, és év végéig közösen kidolgozni egy olyan rendszert, mely mindenki számára megfelel. Az orvos szerint a szatmári kamara tagjai e hónap 16-án ülnek össze legközelebb, akkor részletesen megtárgyalják a kérdést, és valószínűleg arról is döntenek, hogy miként viszonyulnak az előnytelen módosításokhoz.

Érdeklődésünkre Blaga kifejtette: szerinte reális volna, ha a kritériumok közé bekerülne a nagyobb városoktól, illetve a járóbeteg-rendelőktől és a legközelebbi sürgősségitől való távolság, és nem ártana figyelembe venni az utak állapotát, valamint azt, hogy a páciensek között milyen arányban vannak az egészségbiztosítással nem rendelkezők.

Kifejtette, mivel az egészségügyi tárca folyamatosan azt nézi, hogy hol tudna spórolni, hasznosnak találná, ha a szóban forgó pótlékokat ezentúl nem az országos egészségbiztosítási alapból, hanem a közigazgatási minisztérium büdzséjéből fizetnék.

„Nem tartották be az ígéretüket”

Az egészségügyi minisztérium a két ünnep között jelentette meg a vidéki orvosok pluszjuttatásait megnyirbáló rendeletét, holott korábban szóban megígérte, hogy ezeket a tavalyi szintjén tartják, mondta el lapunknak Szabó Soós Klára. A Hargita Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke kifejtette, márciusban ő is részt vett a minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár képviselőivel zajló egyeztetéseken, ahol többek között erről a kérdésről is megállapodás született.

„Nem tartották be az ígéretüket, a valóságtól elrugaszkodott egészségpolitikát folytatnak, kockáztatva, hogy nem fogják tudni lefedni az egész ország területét háziorvosi hálózattal, holott a mindenkori kormány kötelessége, hogy egyenlő esélyt biztosítson minden állampolgárnak, hogy hozzáférhessen az alap orvosi szolgáltatásokhoz. Abban a tévhitben élnek, hogy fenyegetőzéssel lehet szakembert fogni és helyben tartani” – fogalmazott a szaktárca intézkedése kapcsán a háziorvos.

Szabó Soós Klára elmondta, Hargita megyében jó a lefedettség, jelenleg 14 háziorvosi praxis betöltetlen, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes kisrégiók orvos nélkül maradtak, inkább arról szól, hogy a szakember a szomszédos településről jár át. A háziorvos hozzátette, beadványban figyelmeztették a minisztériumot és a biztosítót a további megszorítások veszélyeire, ha van rá politikai akarat, a rendeletet vissza lehet vonni vagy módosítani.

„Minden esetben, amikor a rendszeren módosítanak, kérjük a megvalósíthatósági és hatástanulmányokat, támaszszák alá, hogy az jót hoz a biztosítottnak, vagy érdekeltté teszi az egészségügyben dolgozókat. De ilyen tanulmányok általában nem készülnek, sőt az a rossz tapasztalatunk van, hogy szemrebbenés nélkül hazudnak” – jelentette ki a minisztérium intézkedése kapcsán Szabó Soós Klára.

Rossz az üzenet

Eddig sem kényeztették el a vidéki háziorvosokat, emlékeztetett a módosítások kapcsán Kerekes Jenő, az orvoskamara Kovászna megyei elnöke, aki maga is vidéken, Maksán dolgozik háziorvosként. Elmondta, az eddigi rendszer szerint különböző kritériumok alapján határozták meg, hogy a vidéken dolgozó orvosok esetében 10–30 százalék közötti összeggel növelik a fejpénz értékét.

Például figyelembe vették a legközelebbi sürgősségi ügyelettől való távolságot, hogy van-e vezetékes víz a településen, gázzal vagy fával fűtenek a rendelőben. Kerekes Jenő szerint a juttatás eddig sem volt nagy összeg, átlag 200 lejes pluszbevételt jelentett az orvosnak. Nagyobb juttatást, például akár 100 százalékos fejpénz-növelést a hátrányos helyzetű, elszigetelt településeken, többek között a Duna-deltában dolgozó orvosok kaphattak, de ebben a helyzetben kevesen vannak, Kovászna megyében például egyetlen település, Kommandó háziorvosa.

Most, hogy a feltételrendszert szigorították, kevesebben lesznek jogosultak a pluszjuttatásokra, magyarázta az orvos. „Ennek a rendeletnek rossz az üzenete. Eddig is az volt a politika, hogy állj meg a saját lábadon, és ha nem tetszik, állj tovább. Nem arra törekednek, hogy ösztönözzék az orvosokat, hogy vidéken vállaljanak munkát, hanem épp ellenkezőleg” – ecsetelte Kerekes Jenő.

Hozzátette, a háziorvos szakma általában nem vonzó, vidékre pedig egyáltalán nem akarnak menni az értelmiségi fiatalok, így az új szabályozással fennáll a veszély, hogy utánpótlás nélkül maradnak a falusi rendelők.

„Negatív ösztönzés” tapasztalható

Paul Şerban, a Vidéki Háziorvosok Egyesületének elnöke a Mediafax hírügynökségnek kijelentette: amennyiben a szaktárca nem módosítja rendeletét, egyre több háziorvos hagyhatja ott vidéki rendelőjét. Rámutatott: az épületek általában a helyi önkormányzatok tulajdonában vannak, és az orvosok többnyire bért fizetnek a használatukért. Ráadásul, emlékeztetett, a szaktárca arra kötelezte a háziorvosokat, hogy újítsák fel az ingatlanokat, ahhoz, hogy azok megfeleljenek az előírásoknak.

Eddig a több mint 4500 romániai vidéki háziorvos közül 3340 részesült a 10 és 30 százalék közötti pluszjuttatásban, mutatott rá Paul Şerban. Mint hozzátette, az új rendelet értelmében ezek több mint fele elveszíti jogosultságát, míg a továbbra is pluszpénzben részesülők csak a felét kapják majd meg az eddigi összegnek.

„Ahelyett, hogy szorgalmaznák, hogy az orvosok vállalják a vidéki munkát, egyfajta »negatív ösztönzés« tapasztalható, melynek következtében ezek otthagyják a vidéket, és beköltöznek a városba, vagy emigrálnak. A hatóságok arra játszanak, hogy nincs más finanszírozási forrásunk, mint az egészségbiztosítóval kötött szerződés, így kénytelenek vagyunk elfogadni, amit kínálnak” – idézi a Mediafax a Vidéki Háziorvosok Egyesületének elnökét. Şerban kifejtette, a szervezet azt szorgalmazza, hogy a szaktárca vonja vissza rendeletét, és az érintettekkel közösen dolgozza ki az új rendszert.

Ezzel szemben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár képviselői azt állítják, hogy az új szabályozás célja növelni a vidéki háziorvosok juttatásait. Rámutatnak, az új rendelet a munkakörülményeket veszi alapul, ezek függvényében alakul át a pontozás, például a Duna-deltában tevékenykedő szakemberek 200 százalékos pluszjuttatásban részesülnek majd az eddigi 100 helyett.

A háziorvosok képviselői cáfolatukban rámutatnak: a pontszám a legtöbb szakember számára nem teljesíthető, a 200 százalékos pluszjuttatásban például három orvos részesül majd, ugyanis ennyi szakember dolgozik még a Duna-deltában.