Bárányok és gidák az anyaállatokkal a csegezi legelőn
Fotó: Orbán Orsolya
Hatszáz fős juh- és kecskeállományával a csegezi Szilágyi Dezső Aranyosszék elismert állattartó gazdája, akivel a Székelykő tövében húzódó legelőn beszélgettünk. Videós riportunkban a bárány- és gidaértékesítéssel is foglalkozó termelőt arról faggattuk, hogy a tavalyi mélypont után idén tavasszal miként talált magára a juhászat.
2025. április 16., 07:522025. április 16., 07:52
2025. április 16., 08:092025. április 16., 08:09
A Kolozs megyei Várfalva község legkisebb, másrészt legszebb fekvésű falujában, Csegezben – „ugrásnyira” a Székelykőtől –, meredek domboldalakon kapaszkodunk a hegyi legelőre, a bárányokhoz és gidákhoz Szilágyi Dezső terepjárójában. Hideg, száraz idő van, így a jármű gond nélkül halad a mezei utakon, de vendéglátóm szerint esős időben olyan terepviszonyok alakulnak ki, mintha a gépkocsi jeges úton haladna.
A tavaszi hidegek megviselték a jószágot: nehezen nőnek a bárányok és a kecskegidák, pedig éjszaka zárt istállóban vészelték át a kemény mínusz fokokat.
A huszonöt éve főállásban állattartással foglalkozó Szilágyi Dezsőnek volt néhány vargabetű az életében, amíg hazatelepedett szülőfalujába, a 130 lelkes Csegezbe. A nyolcvanas években állategészségügyi mezőgazdasági szakosztályban érettségizett Tordán – ami állatorvos-segédként akkoriban keresett szakmának számított –, de a rendszerváltás mindent felülírt: ő is úgy gondolta, hogy az iparban több babér terem számára. Így szegődött el új szakmájában, hegesztő szakmunkásként az építőiparba – házassága első évében egy évet Tordán is lakott –, de a falutól való távollét nem tartott sokáig, mert gyerekkorától nagyon szerette az állatokat és az állattartást.
Szilágyi Dezső juhosgazda csegezi portáján
Fotó: Orbán Orsolya
Szilágyiék kecskékkel és tehenekkel kezdték a gazdálkodást, és a kezdeti rossz tapasztalatok ellenére sem hagytak fel a mezőgazdasággal, pedig húsz évvel ezelőtt sem lehetett jó pásztort, megfelelő juhászt találni. Emiatt döntöttek úgy, hogy nem fejik a juhokat, így a bárányokat a legelőn, anyatejen nevelik fel, és ősszel egy tételben értékesítik arab exportra. Ma már a nagyobb juhtartó gazdák többsége ezt az utat választja, emiatt tűnt el a piacról – vagy legalábbis nagyon megfogyatkozott – a juhtúró és juhsajt, ami iránt változatlanul van kereslet.
– tárja szét a kezét az aranyosszéki juhos gazda.
Az április eleji hideg időjárás miatt a bárányok és gidák kisebbek a kelleténél
Fotó: Orbán Orsolya
Ahogy kiérünk a nyáj közelébe, a kutyafalka körülveszi a kocsit, mindenik a gazda lábai körül csóválja a farkát, ami nekünk is biztonságot jelent, hogy szabadon mozoghassunk a nyájőrző falka gyűrűjében. A gazda szerint a környéken gyakran felbukkanó farkasok miatt elengedhetetlen a nyájőrző kutyacsapat. Így is megtörtént, hogy az erdő szélén ólálkodó vadak elragadtak egy-egy juhot, de messzire nem jutottak, mert a rájuk támadó juhászkutyáktól megfutamodtak.
Medvetámadásról mostanában nincs hír, de a környéken már többször láttak nagyvadat: valószínűleg a hangos juhászkutyák miatt nem szaglásznak a nagy ragadozók a juhok és kecskék körül. Bő tíz évvel ezelőtt egy medve betört a csegezi akolba, egy kecskét széttépett, de azóta nem volt ,,repeta”, így a gazdák megnyugodtak. Talán az is szerepet játszik a nagyvadak elleni védekezésben, hogy rendszeresen vadásznak vaddisznóra és egyéb kilőhető vadra a környéken, ami elriasztja a Székelykő körül kószáló medvéket.
Lecseng a kis kérődzők vírusos betegsége, a juh- és kecskepestis. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság magyar alelnöke a Krónikának elmondta, hogy egy hónapon belül felszámolják az állatkereskedelemben hozott megszorító intézkedéseket.
A bő egy esztendeje a Szilágyi portán dolgozó Márton Árpád juhász szentmihályi születésű, és több aranyosszéki faluban juhászkodott már, egy időre a csegezi nyáj mellé szegődött el. A teljes ellátásban, a portán kényelmes szállásban és havi bérben részesülő csobán egész nyáron jórészt a gazdával közösen őrzi a 600 állatból álló nyájat. A juhokat nem fejik, és a kecskéket is csak később, amikorra már meggyérül a gidaállomány.
míg meg nem érkezik a szeptemberben vagy októberben értékesített bárányok ára a szebeni farmról, amely évente mintegy húszezer bárányt hizlal az arab országok számára. Az állatkereskedő évek óta megbízható felvásárlónak bizonyult: még tavaly ősszel is, amikor visszaesett a felvásárlási ár az országban megjelent juhpestis miatt.
Márton Árpád csobán és Szilágyi Dezső juhos gazda
Fotó: Orbán Orsolya
Szilágyi Dezső szerint idén tavasszal ismét húsz lej körüli élősúly-kilogrammonkénti árat kínálnak a bárányért, ami húsvét után csökkenni fog, de jó jelnek tartja, hogy újra érdeklődés mutatkozik a felvásárlók részéről. „A húsvéti báránypiac évek óta jól alakul, főleg, ha kitolódik az ünnep, így a vágóállatok szépen kifejlődnek. Ez idén sajnos nem így történt, mert az elmúlt két hétnyi hideg időszak nagyon visszafogta a bárányok és a gidák fejlődését, a kelleténél jó pár kilóval kisebbek” – magyarázza vendéglátóm, aki egy ,,falatka” kecskegidát mutat, amelyik nem akar mellőlünk tágítani. Szilágyiék húsvétra ezekből szoktak eladni – a gazda tavaly ötvenet értékesített a környéken –, és abban reménykednek, hogy nagyhéten, nagypéntekig még gyarapodnak pár kilót a meleg időjárás hatására.
A legelői bóklászás után visszatérünk a csegezi portára, ahol a tágas állatudvarban a nemrég ellett kecskék maradtak a gidákkal, de van itt ló, baromfi és disznó is. A tehénistálló üres – a két borjas tehenet átvitték Torockóra egy ismerős szarvasmarhatartó csordájába, hogy ott húzzák ki a nyarat, és ősszel hazahozzák, mert a faluban már nincs marhacsorda.
Délutánra ér haza tordai munkahelyéről vendéglátónk felesége, és a gyógyszerek forgalmazásával foglalkozó 29 éves fia is, aki az apja mellett kezdte el a gazdálkodást – most is van 150 törzskönyvezett juha –, de úgy gondolta, egy főállás nagyobb anyagi biztonságot jelent.
A Szilágyi család 200 hektár legelőt bérel Csegezben a községi önkormányzattól
Fotó: Orbán Orsolya
,,Ez az életmód csak annak éri meg, aki nagyon szereti az állatokat. Sokat dolgoztam gyárban, de ez a szabadság semmivel nem cserélhető fel. Nem túl nagy a haszon benne, de jobban megéri, mintha napi nyolc-tíz órán át dolgoznék alkalmazottként” – mondja búcsúzóul az 58 éves csegezi férfi. Közben telefonon hívják: az ismerősei érdeklődnek, hogy lesz-e gida húsvétra. Azt mondja, hogy aki egyszer megkóstolta a gidahúst, az biztosan máskor is vásárolni fog tőle.
A birkák télen-nyáron kedvelik a legelőt, nehéz őket bezárva tartani
Fotó: Orbán Orsolya
Az év Szatmár megyei állattenyésztője címet elnyert ombodi Balogh gazdacsalád bő harminc éve alapozta meg tejtermelő szarvasmarhafarmját. Videóriportunkban az egyre nagyobb kihívás elé néző tejtermelés nehézségeit és fejlesztési lehetőségeit járjuk körül.
Sándorhomoki krumplit és számos zöldségfélét termeszt a Diószegi házaspár, amelynek tagjai bő tíz évvel ezelőtt fiatal értelmiségiekként úgy döntöttek, a városi kényelem helyett egy Szatmár megyei falusi portára költöznek, hogy gazdálkodásból éljenek meg.
Két magyarországi gépjármű ütközött össze csütörtök délután a tornyai határátkelő közelében, Arad megyében. A balesetben életét vesztette egy 76 éves magyarországi illetőségű féri, női utasa könnyebb sérüléseket szenvedett.
Az eredetileg háromévesre tervezett munka kezdete után hét és fél évvel elkészülhet végre egy vasúti alagút a IV-es számú páneurópai közlekedési folyosó Arad megyei szakaszán.
Az átlagosnál melegebb idő várható húsvétra az ország régióinak többségében, még akkor is, ha változékony égboltra és viharokra is kilátás van – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Nagycsütörtökön délelőtt tartották a gyulafehérvári székesegyházban a hagyományos krizmaszentelési szentmisét, amelyen közel száz pap és számos zarándok vett részt – közölte a közösségi oldalon a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Nem fenyegeti veszély a lakosságot és az infrastruktúrát, a Hunyad megyében található Valea de Pești (magyarul halasvölgyet jelent) gát normál paraméterekkel működik – közölte csütörtökön az Országos Vízügyi Igazgatóság.
Nagyszabású projekt keretében bővítik a közlekedési hálózatot: síneket cserélnek, autóbusz- és villamosjáratokat terjesztenek ki a külvárosokban, új villamosmegállókat telepítenek, és ötven fölé akarják emelni az új, energiahatékony villamosflotta számát.
Egy 40 kilogrammos óriási harcsát fogott a Maroson egy alsókövesi férfi. A dolog szépséghibája, hogy tiltott módszerrel akasztotta horogra az óriási példányt, ráadásul horgásztilalom idején, amiért súlyos pénzbírságot kapott.
Elmenekült az intézkedő rendőrök elől egy motoros szerda délelőtt Aradon. Az egyenruhások üldözőbe vették a motorost, akiről kiderült, hogy nincs jogosítványa.
Csalás gyanújával három Konstanca és Galac megyei fiatalembert vettek őrizetbe a Fehér megyei rendőr-főkapitányság egyenruhásai, ezt megelőzően házkutatást tartottak az elkövetők lakásán Konstanca megyében. A Fehér megye területén is garázdálkodó bűntársu
Az Európai Bizottság hétfői rendelete értelmében megszűnt Arad megyében a kiskérődzők pestisének terjedése ellen hozott élőállat-szállítási tilalom, így a bárány- és kecsketenyésztők értékesíthetik jószágaikat.
szóljon hozzá!