2010. augusztus 26., 15:202010. augusztus 26., 15:20
A Kovászna megyei szenátor csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette: a Kovászna megyei Green Energy (Zöld Energia) Egyesület támogatását kérte egy olyan törvény kidolgozásában és beterjesztésében, amely megoldást nyújtana az újra felhasználható energia, az energianövények területén levő gondokra. Mint mondta, felvetette ezt a kérdést az RMDSZ szenátusi frakciójában, és törvénytervezetet dolgoznak ki ez ügyben.
„Az energianövényeket termesztik már a megyében és az ország más vidékein, és úgy vélem, ezek használata előnyösebb, mint a fiatal erdők pusztítása. Jobb, ha energianövényeket termesztünk, amelyeket három év múlva be lehet takarítani, majd felhasználni tüzelőanyagként” – magyarázta Albert Álmos.
Vajda Lajos, a Green Energy Egyesület elnöke elmondta, ezen törvény révén lehetne szabályoznák az energiafűz elismerését is, az felkerülne az elismert növények listájára, 50-70 százalékban lehetne támogatni az ültetvények létrehozását, területalapú támogatást lehetne igényelni utána. Mint mondta: így a biomassza felhasználására vonatkozó jogi keretet dolgozzák ki.
Kifejtette: az európai uniós célkitűzések szerint 2020-ra az energiaforrások húsz százalékának újra felhasználható forrásból kell származnia, ilyen energiaforrás a biomassza. Úgy véli: közép és hosszú távon a biomassza mennyiségének növelését új ültetvények révén lehet megvalósítani, olyan területeken, amelyeket nem hasznosítanak más módon a mezőgazdaságban. Hangsúlyozta: az energiafűz ültetése megoldást jelenthet a parlagon hagyott mezőgazdasági területekre, vagy a meg nem művelt mocsaras területekre.
Csak Kovászna megyében körülbelül 12 ezer hektárnyi megműveletlen mezőgazdasági terület van, és körülbelül 1.000-1.500 hektár mocsaras terület, fűzte hozzá.
Az egyesület vezetője szerint az erdőkitermelés, a fafeldolgozó műhelyek által előállított nagy mennyiségű hulladék-faanyag szintén a biomassza kategóriájába tartozik, az ebből nyert masszát pedig fűtő-anyagként lehet hasznosítani hőközpontokban kisebb települések, középületek fűtésére.
A parajdi sóbányát elárasztó Korond-patak elterelési munkálatait végző cég tevékenysége nyomán jelentős mértékben megnőtt a Kis-Küküllő sókoncentrációja – jelentette be Bíró Barna Botond, a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) mérései alapján a Kis-Küküllőből származó vezetékes víz alkalmas az állatok itatására a vészhelyzet alatt álló 16 településen.
Új modellt javasol az Európai Bizottság 2027 után az uniós alapok elosztására, amely a tervezett központosítás révén azzal a kockázattal jár, hogy blokkolja a helyi beruházásokat és átpolitizálja a pénzek elosztását – figyelmeztetett Emil Boc.
„Törékeny egyensúly” jellemzi a vízzel elárasztott sóbányát Parajdon a külföldi szakértők szerint, akik megállapították: kizárólag azután lehet nekilátni a víz kiszivattyúzásának, miután teljesen elterelik a Korond-patakot.
Kizártak az érettségiről egy temesvári diákot, aki az írásbelik második napján matematikából vizsgázott, és a felügyelő tanárok észrevették, hogy fülhallgatót visel.
Románia legnagyobb bitumenemulzió gyárát nyitotta meg a Strabag Szilágy megyében – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Dübörög az autópálya-építés Erdélyben, ám nem mindenhol ugyanúgy pörgő ritmusban, a lassúság pedig végzetes lehet az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv részeként épülő szakaszok anyagi fedezete tekintetében.
Továbbra is jelentős támogatottságnak örvend az erdélyi magyarok körében a Fidesz–KDNP és Orbán Viktor miniszterelnök. A Tisza Párt népszerűsége 1,7, Magyar Péteré 4,9 százalékos egy friss közvélemény-kutatás szerint.
A Kis-Küküllő menti borászat kiemelkedő pincészete Iszlai Jenő vállalkozóé. A marosvásárhelyi borász balavásári birtokán sok turista megfordul, borai hazai és nemzetközi borversenyekről rengeteg arany- és ezüstérmet hoztak haza.
Mátyás királynak tulajdonított, a történészek által több mint 130 évig elvesztettnek hitt dokumentumot találtak meg Besztercén.