„Nekünk minden olyan kérdéssel foglalkozni kell, ami érinti az erdélyi magyarságot, függetlenül attól, hogy ennek van vagy nincs etnikai jellege” – mondta Csoma Botond.

Toró T. Tibor szerint nincs olyan szervezet Erdélyben, amely azt mondaná, hogy az etnikai politizálásra nincs szükség. Emlékeztetett: Felvidéken és Erdélyben is voltak vegyes pártok, de kis létszámúak voltak. „Nem látok én sem olyan szervezetet, erőt, amely ebből az állapotból ki akarná mozdítani az erdélyi magyarokat” – mondta. Szerinte inkább arról kellene vitázni, hogy az erdélyi magyar etnikai tömb egységes-e, hogyan lehet egyben tartani, alternatívát biztosítani a másként gondolkodók számára.

Ha vannak is hangsúlyeltolódások, az alapkeret nem változott, és kisebbségi helyzetben elvárni, hogy intézmények, az ezek közötti viszonyok ugyanúgy működjenek, mint Nyugat-Európában, naivitás – mondta.

„Az etnikai politizálás keretét az adja meg, hogy egy közösségnek adjunk egy jövőképet, és olyan feltételeket teremtsünk, hogy az újratermelődése az identitásnak biztosítva legyen” – fogalmazott. Aláhúzta: meg kell találni az intézményes keretét az erdélyi magyar politikai szervezetek közötti együttműködésnek, mert az RMDSZ jelenleg monopóliumra törekszik, és minimális a párbeszéd.

Csoma Botond szerint ez túlzó állítás, mivel Zakariás Zoltán EMSZ-elnök RMDSZ-listán jutott be a bukaresti parlamentbe, és a két szervezet között együttműködési megállapodás van.

– mondta. Aláhúzta: a közvéleménykutatások szerint az erdélyi magyar közösség többsége – 87 százaléka –az RMDSZ-t támogatja, egyedül ez a párt képes elérni az öt százalékos bejutási küszöböt, és az a feladata, hogy a román állam felé képviselje az erdélyi magyar közösséget.

Felidézte: Romániában számtalan esetben lojalitási teszt elé állítják az erdélyi magyar közösséget, létezik egy olyan elvárás, miszerint az erdélyi magyaroknak ugyanúgy ünnepelniük kellene december elsején Erdély Romániával való egyesülését, mint a románoknak. Erre kell összpontosítani, és a pártpolitikai vitákat háttérben kell szorítani - mondta Csoma, aki szerint ez a román-magyar viszony szempontjából releváns kérdés, amelyet nem sikerült rendezni.

Az erdélyi magyarság képviselete kapcsán Toró T. Tibor kifejtette:

Rámutatott: e téren az RMDSZ és az EMSZ politikája is „deficites”. A felvidéki magyarság választási kudarcai kapcsán Toró elmondta: le kell vonni a tanulságokat, hogy Erdélyben ez ne ismétlődhessen meg. Csoma Botond szerint Szlovákiában a politikai megosztottság vezetett a jelenlegi helyzethez. Az RMDSZ politikusa a moderátor azon kérdésére, hogy az RMDSZ-nek a Kárpátokon túl kapott nagyszámú szavazattal sikerült-e áttörnie az etnikai gátat, kifejtette: a szövetség június 9-én 580 ezer voksot kapott, 20 éve a legtöbbet, bár a demográfiai folyamatok nem neki kedveznek. Mint mondta, a szövetség mindig kapott szavazatot Románia déli részén, és Erdélyben is sokszor sikerült áttörni az etnikai törésvonalakat.

korábban írtuk

Csigaként a szeretkező vagy harcoló elefántok között: geopolitikai kérdésekről beszéltek Tusványoson magyar, román politikusok

Fajsúlyos témákat érintő előadásokkal indult a 33. Tusványos szerdai napja, Háború és béke címmel aktuális geopolitikai kérdésekről beszélgettek romániai és magyarországi politikusok a párbeszéd fontosságát hangsúlyozva.