Az egyetlen kivétel a strandrádió koronavírusra vonatkozó figyelmeztetése, amit a román mellett angolul is lejátszanak. Azonban az akvaparkhoz hasonlóan a városi közterület-fenntartó vállalat (ADP) által működtetett állatkert reklámszpotját már csak románul hallgathatják a látogatók akár többször is a nap folyamán.

Abszurd módon egyébként, ugyanis az állatkertben háromnyelvű – román, magyar, angol – minden egyes felirat, és a szintén az ADP kezelésében lévő Rulikowski köztemető bejáratánál is többnyelvű felirat hirdeti, hogy hová érkeztünk.

Vezetője válogatja

„Nagyon sok esetben egy-egy intézményvezetőn múlik, hogy van-e kétnyelvű felirat. Annak a függvénye, hogy az illető intézményvezető mennyire érzi át ennek a fontosságát” – jelentette ki a Krónikának Zatykó Gyula, Ilie Bolojan polgármester magyarügyekért felelős tanácsosa, amikor a kétnyelvűsítés logikájáról kérdeztük. Elmondta, a polgármesteri hivatalban erre nincs központi stratégia, ezért lenne fontos, hogy minden igazgató magáénak érezze a többnyelvűség kérdését.

– mondta Zatykó Gyula arra utalva, hogy a helyzet akkor sem volt „rózsásabb”, amikor magyar, RMDSZ-es alpolgármestere volt a városnak.

Hozzátette, amióta a városházán dolgozik, bizonyos igazgatókkal jól együtt tud működni a többnyelvűség kérdésében, míg másokkal még „kívánnivalót hagy maga után” a közös munka. Jó példaként a Nagyvárad és a régió turizmusáért felelős egyesületet (APTOR) említette, melynek elmondása szerint minden egyes rendezvényén megvalósul a kétnyelvűség.

Zatykó Gyula szerint az akvapark kommunikációjára eddig nem érkezett panasz, ezért utána fog nézni a dolognak.

„Minden, ami plusz, segít, a másiknak attól nem lesz kevesebb. Ezért sem értem, hogy miért megy ilyen nehezen a kétnyelvűség biztosítása” – fogalmazott a polgármesteri tanácsos, aki szerint ha nem is nagy számban, de magyarországi turisták is akadnak az élményfürdő látogatói között.

„Mivel nagyon sürgősen kellett helyrehozni a hibát, ebben az esetben egyenesen a polgármester úrnak szóltam, máskor igyekszem együttműködni azokkal az igazgatókkal, akikhez a különböző ügyek tartoznak” – magyarázta Zatykó Gyula.

– hangsúlyozta a polgármesteri tanácsos, aki szerint bár a problémát ismeri, jelzi is, a megoldás többnyire az igazgatók jóindulatán múlik. „Az eredmény inkább azon múlik, hogy az illető mennyire érti meg, hogy a kétnyelvűség Nagyváradon egy fontos és törvényes kérdés kell hogy legyen” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, egy alpolgármesternek más az eszköztára, igazgatóságok tartoznak a keze alá, magyarul is tudó személyeket alkalmazhat. Ugyanis a váradi városházán aránytalanul kevés a magyar alkalmazott.

– utalt a korábbi RMDSZ-es vezetésre Zatykó Gyula, aki szerint a magyar alkalmazottak aránya szintén olyan kérdés, melyet, amint lehetőség adódik rá, orvosolni kell. „Nem elég, hogy magyar alpolgármester legyen, olyan alpolgármester kell, aki ezt a kérdést rendezni is szeretné” – tette hozzá.

„Ezt kevesen csinálták meg. Aki megtette, megérdemli, hogy kalapot emeljenek előtte” – mondta Zatykó.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az utóbbi időszakban a közlekedési vállalatnál elkezdtek „megfeledkezni” a kétnyelvűségről. Az autóbuszok és villamosok ajtaja mellé fölragasztott, a fel- és leszállás irányát jelző új matricák kizárólag román nyelvűek, és a koronavírus-járvány kapcsán kötelező maszkviselésre figyelmeztető plakátok is. Igaz, a járművek padlóján virító, távolságtartásra figyelmeztető matricákon magyarul is szerepel a felirat.

Nagyváradon a 2011-es népszámlálás adatai szerint 23,7 százalékos a magyarság aránya.