Fotó: Krónika
Bár az elõzetes megállapodások szerint Biró Rozália szerezhette volna meg a többséget, hisz az RMDSZ hét szavazata mellett a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) négy-négy voksára is számíthatott, az utóbbi alakulat két tanácsosa nem teljesítette a vezetõség utasítását, és Grozára voksolt. A testület tegnap immár harmadik alkalommal ült össze azzal a céllal, hogy megválassza az ideiglenes polgármestert, miután Petru Filip eddigi elöljáró EP-képviselõi mandátumot szerzett. Az ülést vezetõ PNL-s Petru Lezeunek nehezen sikerült uralnia a helyzetet, a két óra alatt számtalan személyeskedõ megjegyezést kapott társaitól. Egyértelmû volt, hogy melyik párt szurkolótábora hol foglal helyet, hiszen színházban is ritkán hallani annyi tapsot, mint amennyivel a tanácsosokat jutalmazták egy-egy elmés megjegyzés után. Még a napirend elfogadása elõtt kitört a vita, ugyanis egyik tanácsos azt kifogásolta, hogy a sajtóban megjelent hirdetéssel ellentétben – ahol csak a polgármester-választás szerepelt napirendi pontként – a december 6-án lemondott PSD-s tanácsos utódjának, Ioan Judeának a mandátumát is érvényesíteni kellett. Végül Judea letette az esküt, és a testület kiegészült. Delorean Gyula RMDSZ-es tanácsos javaslatára öttagú bizottság felügyelte a polgármester-választás menetét. Hiába állt azonban össze, hiába vizsgálták meg kívül-belül az urnát, kisebb botrányba fulladt a szavazás. Botrányos szavazás Pásztor Sándor RMDSZ-es tanácsos közölte, hogy õ nem akar a díszteremben szavazni, ki is ment onnan, és példáját több RMDSZ-es, PNL-s és PSD-s társa is követte. Amire õk visszatértek, a bent maradt PD-s tanácsosok felbontották az urnát, és mivel ez törvénytelen, érvényteleníteni kellett a szavazást. A testület azonban egy újabb rendkívüli ülés összehívása mellett döntött, amire Petru Lezeu lemondása miatt új ülésvezetõt választottak. A szünet után fordult a kocka. A PSD-s tanácsosok ingadozása akkor lett egyértelmû, amikor a PD a körükben népszerûtlen Silvia Suciut javasolta ülésvezetõnek. Másodjára már simán ment minden, és Suciu, illetve Ioan Mintaº támogatása révén Mihai Groza 14 vokssal elnyerte a tisztséget. „Valamennyi nagyváradi ideiglenes polgármestere leszek, etnikai hovatartozástól függetlenül\" – jelentette ki az újdonsült városvezetõ, és megköszönte a két PSD-s tanácstagnak, hogy a „különbözõ érdekcsoportok nyomásgyakorlása ellenére lelkiismeretük szerint szavaztak\". Biró Rozália ugyanakkor elismerte, hogy alulmaradt a versenyben. „Tejesen természetes, hogy alávessük magunkat a tanácsosok akaratának. Az a fontos, hogy továbbra is a nagyváradiak érdekében dolgozzunk\" – mondta az alpolgármester. Kizárják õket? „Nem árulhatom el, hogy kire szavaztam, a szavazás titkos. De elmondhatom, hogy nyomást gyakoroltak rám, és Mihai Bar elnök úr megfenyegetett, hogy kizárnak a pártból\" – nyilatkozta a pártja utasításának ellenszegülõ Silvia Suciu. Az ülésen jelen lévõ PSD-elnöknél ugyanis több kizárási dokumentum is volt, amelyeket meg is mutatott az újságíróknak. Ioan Mintaº az RMDSZ-esek jelenlétében szavazott az ellenfélre. „Azt mondtam nekik, az egyezség arról szólt, hogy 15-en leszünk, akik Biró Rozáliát támogatjuk. 13-an voltunk, így úgy véltem, hogy mentesültem a pártbeli kötelességek alól, és saját lelkiismeretem szerint szavaztam\" – mondta. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezetõ elnöke a Krónikának elmondta: jelen kontextusban nem bizonyos, hogy továbbra is megmarad a PNL-vel és a PSD-vel kötött megállapodás. „Nekünk olyan megállapodásokat kell kötnünk, ahol megvan a többség, csak azokkal fogunk partnerségre lépni, akik ezt biztosítani tudják\" – hangsúlyozta. Az ügyvezetõ elnök kijelentette: egy szavazaton múlott, hogy Nagyváradnak nem lett magyar polgármestere, és ez a szavazat meglett volna, ha 2004-ben Orbán Mihály függetlenként nem indul tanácsosi mandátumért. A 2004-es helyhatósági választásokon a második fordulóban dõlt el, hogy ki lesz Nagyvárad polgármestere. Az elsõ fordulóban Petru Filip volt polgármester a szavazatok 47,73, Biró Rozália pedig 20,66 százalékát kapta, így bejutottak a második fordulóba, ahol Filip a voksok 72,42 százalékával lett polgármester. A 2002-es népszámláláskor a 206 614 váradi közül 56 985, a lakosság 27,58 százaléka vallotta magát magyarnak. Krónika 1973 óta nincs magyar polgármester Nagyváradot a polgári közigazgatás 1848-ban történt bevezetése óta irányítja polgármester, a most megválasztott ideiglenes városvezetõ az 50. – közölte a Krónikával Fleisz János. A nagyváradi történész elmondta: a 49 polgármester közül 23 magyar, 26 pedig román nemzetiségû volt. 1848 és 1920 között magyar elöljárók vezették a várost, közülük Lukács György és Sall Ferenc ismertebb, róluk utcát is elneveztek. Bulyovszky József idejében indult fejlõdésnek a város, munkáját a legsikeresebb nagyváradi elöljárónak tartott Rimler Károly folytatta. Polgármestersége idején (1901–1920) fejlõdésnek indult a város, megépültek a legjelentõsebb mûemléképületek (a színház, a városháza, a Fekete Sas-palota stb.), és Nagyvárad az akkori Magyarország negyedik legjelentõsebb városa lett, mondta Fleisz. A trianoni döntéstõl 1940-ig a román nemzetiségûek vették át a hatalmat, akik közül Traian Moºoiu és Aurel Lazãr a legismertebb. Ezután ismét a magyarokon volt a sor, Soós István 1944 márciusáig volt a Körös-parti város polgármestere, majd következett a kommunista hatalomátvétel. „Érdekes, hogy 1945 és 1973 között egyetlen román polgármestere volt Nagyváradnak\" – hangsúlyozta a történész. Mint mondta, 1960 körül fordult meg az etnikai arány a városban, többségbe kerültek a románok, de 1973-ig nem volt jelentõs számbeli különbség a két közösség között. A látványos változás az iparosodással következik be, amikor az utolsó magyar polgármester, Szántó István (1968–1973) vezette a várost, aki Fleisz szerint ma Amerikában él. Pap Melinda
Kolozsváron és Bukarestben is összefogtak az egyetemek, egyetemi oktatók, hogy az európai értékeket képviselő jelölt megválasztására buzdítsák a polgárokat.
Huszonöt új buszsofőrt alkalmazna az aradi helyi tömegközlekedési vállalat (CTP), de alig van jelentkező a júniustól létesítendő állásokra, dacára annak, hogy a cég állja az iskoláztatást.
A puding próbája az evés – hangzik el anyaországi közszereplők vagy egyszerű romániai magyar választópolgárok szájából, akik burkoltan, óvatosan vagy nyíltan az AUR államfőjelöltjével, George Simionnal szimpatizálnak.
Forró víz által okozott másodfokú égési sérülésekkel került be a besztercei megyei sürgősségi kórházba szerdán egy egyéves és 10 hónapos gyermek – tájékoztatott a Beszterce-Naszód megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Tömegszerencsétlenséget került el szerda délután egy balázsfalvi iskolabusz sofőrje, aki az utolsó pillanatban félrehúzott, hogy a vele szembe nagy sebességgel haladó haszonjárművel ne ütközzön frontálisan, egy négyéves gyerek könnyebben megsérült.
Orosz Krisztofer Levente RMDSZ-es alpolgármester a Krónikának elmondta: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de jövőre nagyszabású rendezvénnyel, köztük magyar jellegű eseményekkel is megünneplik a 700. évfordulót.
Egy román-török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda (Miercurea Nirajului) és Sóvárad (Sărățeni) közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) szerdán kiadta a megbízást az észak-erdélyi autópálya (A3) Bisztraterebes és Bihar közötti szakasza kivitelezésének elindítására.
Antiszemita és rasszista jelszavakat festettek az egyik aradi zsidó temető sírköveire, néhányat közülük meg is rongáltak aradi és borosjenői illetőségi fiatalok, akiket őrizetbe vett a rendőrség.
Egy feltételezhetően a Maros folyóba esett férfit keresnek Maroshévízen – közölte szerdán a katasztrófavédelem.