Eljutott hozzánk ugyanakkor a Kaufland elárusítónője által megfogalmazott nyilatkozat is, továbbá kikértük a fogyasztóvédelmi hivatal ama jegyzőkönyvét is, amely alapján a történtek másnapján bírságot szabtak ki az áruházláncra.

korábban írtuk

Cáfol a Kaufland: manipuláció volt a miccskérős kisvideó

Nem azért nem szolgálták ki a székelyudvarhelyi Kauflandban miccset vásárolni szándékozó férfit, mert románul szólította meg az eladót, hanem azért, mert nyitás előtt próbált vásárolni – tudatta az áruházlánc a belső ellenőrzése előzetes eredményeit.

Aztán a testület ülésén vitáztunk, majd egyhangúlag úgy döntöttünk, hogy nem áll fenn a hátrányos megkülönböztetés esete, sőt azt is megállapítottuk, hogy hamis híreket terjesztettek a videókollázzsal. Elítéltünk bármilyen manipulációt, ami hamis hírek alapján interetnikai feszültségeket generál annál is inkább, mivel a szóban forgó filmet a blogger oldalán egymillióan tekintették meg, nem beszélve a sajtóban keltett visszhangról, a magyarellenes uszításokról.

Valahogy nehezen elfogadható, hogy – legalábbis a közzétett felvételek alapján – az illető eladónő nem tudott annyit románul elmagyarázni, hogy zárva vannak.

Már csak azért is, mert ez a saját érdeke, és versenyképesség kérdése is.

Ezt sajnos most Ukrajnában szeretnék bevezetni, de Románia nem hasonlítja magát északi szomszédjához.

– Az eset kapcsán többen – például a kolozsvári BBTE rektora – azt hangoztatták, hogy valamennyi román állampolgárnak kötelező beszélnie az állam nyelvét. Ezek szerint Romániában nem létezik törvényes alap arra, hogy valakit az állami szférán kívül azért büntessenek meg, mert nem beszél románul?

– Én nem találtam olyan törvényi kitételt, amely alapján elmarasztalhatnának valakit, mert nem beszéli a hivatalos nyelvet. Személyes véleményem szerint

Jogilag nem állja meg a helyét a bírság, a fogyasztóvédelmi törvény hivatkozott 9. cikkelye ugyanis nem vonatkozik ilyen esetekre. Ez a törvénycikkely a kereskedők magatartására vonatkozik ugyan, de olyan értelemben, hogy köteles a reklámnak, az előírásnak megfelelő árut eladni, és nem verheti át a vásárlót. Tehát erre a magatartásra vonatkozik, nem pedig arra, hogy milyen nyelven beszél a kereskedő a vevővel, vagy hogy káromkodik-e vele.

mert a regionális igazgatója azt nyilatkozta: azért bírságoltak, mert másnap két munkatársukat ugyanott nem szolgálták ki, mert román nyelven kértek ételt. Olyan nem létezik, mint ami a jegyzőkönyvben szerepel, miszerint az eladó nehézkesen fejezte ki magát románul.

Arról nem beszélve, hogy mindkét fogyasztóvédelmi dolgozó magyar nemzetiségű. Hogy engedheti meg magának az állami hivatal, hogy az interneten közzétett felvétel alapján azt állítsa: az előző nap szolgálatban lévő eladó nem beszélt románul, amikor helyszíni kiszállása során nem kért felvételeket, nyilatkozatot az érintettektől? Holott a törvény mindezt kötelezettségként írja elő a büntetést kiszabó hivatalos szervezeteknek. Sajnos a fogyasztóvédelemnek nem ez az első hasonló megnyilvánulása, ami

Ettől az incidenstől túlmenően mindenkit arra bátorítok, hogy olyan szinten próbálja elsajátítani a román nyelvet, amely biztosítja számára a kommunikációt, a versenyképességet, hiszen ez a mi érdekünk.

– Mindazonáltal a CNCD korábban azért rótt ki bírságot Csíkszereda polgármesterére, mert a megyeszékhely polgármesteri hivatala két álláshirdetésben is kötelező feltételként jelölte meg a magyar nyelv ismeretét.

– Ráduly Róbert polgármesternek is elmondtam, hogy például a portás esetében érthető a magyar nyelv ismeretére vonatkozó elvárás. Viszont magyarázza el nekem valaki, hogy a traktoristának, a festőnek vagy a kertésznek miért kellene feltétlenül magyarul beszélnie?

Minden esetben elemezni kell, hogy a munkaköri leírás alapján kapcsolatba lép-e az emberekkel. Ha pedig ilyen szempontból bizonyos szinten ismernie kell a magyar nyelvet annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az anyanyelv-használatot a helyi közigazgatásban, akkor gond nélkül elvárás lehet a magyarnyelv-ismeret.