Árt a romániai munkaerőpiacnak a tömegesen érkező vendégmunkások áradata

Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal (AJOFM) igazgatója két évvel ezelőtt azt nyilatkozta a helyi sajtónak, hogy Háromszéken az alkalmazottak 72 százaléka minimálbéres munkaszerződéssel dolgozik. Elszólása nagy felzúdulást váltott ki a székelyföldi megyéket igazgató politikusok és vállalkozók körében, mert olyan személy mondta ki a lesújtó munkaerőpiaci valóságot, akit nehéz megcáfolni. A háromszéki ,,minimálbéres világ” nem székelyföldi sajátosság, hanem Erdély szegényebb megyéiben és a Kárpátokon túl is bőven van rá példa. A munkaerőpiaci helyzet az elmúlt két esztendőben gyökeresen mégsem változott.

,,Miután megtettem a bejelentést – amivel a politikum szemében megtűrt intézményvezető lettem –,

több Kovászna megyei vállalkozó ötven lejjel megemelte az alkalmazottak alapbérét, csakhogy Kelemen Tibornak ne legyen igaza.

Igaz, ebből sokat nem láttak az alkalmazottak, de papíron jobban mutatott a statisztika” – idézte fel az akkori történéseket a Krónikának a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal vezetője.

A háromszéki szakember szerint a nyugat-európai és a romániai vállalkozói attitűd merőben különbözik egymástól. Míg Nyugat-Európában létezik egy kiegyensúlyozottság a cégprofit és az alkalmazottak anyagi megbecsülése között, nálunk sok vállalkozó mindent a nyereség hajszolásának rendel alá, ami rányomja a bélyegét a munkaerőpiacra. Az igazgató a kialakult munkaerőpiaci állapot mögött politikai okokat lát. A román törvényhozásban nem prioritás, hogy olyan törvényi háttere legyen a munkavállalásnak, ami motiválja és rákényszeríti a munkáltatói szférát arra, hogy a munkavállalók átlátható, törvényes módon kapjanak magasabb bért.

A vállalatok egy része hivatalosan minimálbéren jelenti be alkalmazottait, a különbözetet pedig zsebből fizetik ki.

Ami az évek során az alkalmazottak egy részének (is) jó, de a nyugdíjazási korhatár elérkezésekor jön a hidegzuhany, amikor kiderül, hogy 3-4 évtizednyi nehéz fizikai munka után ezer lejt alig meghaladó nyugdíjt kapnak. Ez azért van, mert a munkavállaló évekig feketén kapta fizetésének egy részét. Kelemen Tibor nem lát arra esélyt, hogy a munkaadói környezet a következő években gyökeresen megváltozzon, ezért az alacsony hazai fizetések miatt továbbra is sokan Nyugat-Európába mennek dolgozni.

Noha Székelyföldön egyelőre nem annyira elterjedt jelenség, ott is egyre több vállalkozó játszik el a gondolattal, hogyha az általa kínált alacsony fizetésért nem talál helyi alkalmazottat, a Távol-Keletről importált munkaerővel pótolja a hiányt. Főleg, amióta a bukaresti kormány az összes – a bérre és a lakhatási körülményekre vonatkozó – megszorítást törölte a vendégmunkások romániai munkavállalása kapcsán. Az igazgató szerint egy romániai cég részéről ma az egyetlen követelmény az, hogy a munkát vállaló külföldinek is legalább minimálbért biztosítson. ,,Megszűnt a Román Bevándorlási Hivatal korábbi törekvése, hogy bizonyos kritériumok szerint válogassa ki a hazai munkavállalásra érkezőket. A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó bukaresti, konstancai vagy krajovai cégek nagy örömére

Nem vitás, hogy a nagyarányú munkaerőimport mögött komoly pénzügyi érdekek állnak” – mutatott rá portálunknak a háromszéki intézményvezető.

Bangladesieknek adták ki a legtöbb munkavállalási engedélyt tavaly, a külföldiek jó része épületbontásokon dolgozik

Közel 110 ezer munkavállalási engedélyt bocsátott ki tavaly a Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) külföldi munkavállalók számára – derül ki a legfrissebb kimutatásokból.

Kelemen Tibor szerint a Srí Lanka-i, pakisztáni, indiai, nepáli és más ázsiai országból érkező vendégmunkások romániai megítélése a vállalkozók körében sokat változott az elmúlt időszakban.

A cégvezetők a zömében fizikai munkát végző vendégmunkások 75 százalékával elégedetlenek.

Gyakori gond, hogy nem tudnak értekezni egymással, másrészt a munkások nem rendelkeznek azokkal a minimális szakmai kompetenciákkal sem, amire a munkaadó számított. A nyelvi akadályok miatt nehezen képezhetőek, emiatt több cég felmondja a munkaszerződésüket. Ilyen esetben a külföldi munkavállalónak azonnal jelentkeznie kell a munkaerő-foglalkoztatási hivatalnál, hogy nyilvántartásba vegyék és más munkahelyet ajánljanak számára, különben a bevándorlási hivatal eljárása nyomán záros határidőn belül kiutasíthatják az országból.

Az igazgató azt is nehezményezi, hogy míg korábban a bevándorlási hivatal figyelembe vette a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalok visszajelzéseit – hogy a megyében meghirdetett állásokra van-e helyi jelentkező vagy potenciális munkaerő –, addig az utóbbi hónapokban erre már nem tartanak igényt.

A vendégmunkások behozatalával foglalkozó cégek a helyi munkaerő-foglalkoztató hivatalok megkérdezése nélkül az ország egész területén ,,elszórják” az embereiket.

,,Nem minősítem sem jónak, sem rossznak az egyre nagyobb számban érkező külföldi vendégmunkásokat. Romániában valóban munkaerőhiány van, de nem akkora, hogy mindenféle eddigi megkötöttséget felülírjon a vendégmunkások behozatalával és közvetítésével foglalkozó cégek tevékenysége” – érvel a háromszéki szakember.

A romániai munkaerőpiac nagy gondjai között a sepsiszentgyörgyi intézményvezető a hiányos szakképzést is kiemeli. Portálunknak elmondta, hogy legalább huszonöt éve folynak tárgyalások a munkaerő-foglalkoztató hivatal, a megyei tanfelügyelőség és a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal között a szakiskolai és a szaklíceumi szakképzésről. Habár vannak biztató előrelépések a duális szakképzés terén, Kovászna megyében is ugyanaz a gond, mint az ország többi részén: sok cég nem akar részt venni a gyakorlati képzésben, másrészt a szakoktatás iskolai része is jóval nagyobb beruházást igényel, amihez viszont ma már jelentős uniós források állnak az oktatási intézmények rendelkezésére.

Nepáli, Srí Lanka-i pincéreket, szakácsokat alkalmaznak már Szovátán is

Huszonöt ázsiai vendégmunkást alkalmaz személyzethiánnyal küzdő szovátai szállodáiba az Ensana Health Spa Hotels - nyilatkozta hétfőn a sajtónak Fülöp-Nagy Róbert, a szállodalánc műveleti igazgatója.

A gyökeres váltás egyelőre a Székelyföldön is várat magára, ennek hiányában pedig a felnőttképzés próbálja pótolni a gyenge lábakon álló iskolai szakképzést. Ez utóbbira is van pályázati lehetőség, és egyre többen élnek is vele. Ma már sok cég beszáll a munkahelyi képzésbe is, mert rájött, csak akkor lesz megfelelő alkalmazotti gárdája, ha a szakmunkásait maga neveli ki. Ehhez próbálnak hatékony segítséget nyújtani a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalok is a szakképesítési tanfolyamokkal.