Murádin János Kristóf történész: arculcsapás a maradék szász közösségnek Klaus Iohannis Trianon-kijelentése

Klaus Iohannis a Samuel von Brukenthalnak, Erdély egykori szász kormányzójának állított szobor szeptemberi nagyszebeni avatóján •  Fotó: Presidency.ro

Klaus Iohannis a Samuel von Brukenthalnak, Erdély egykori szász kormányzójának állított szobor szeptemberi nagyszebeni avatóján

Fotó: Presidency.ro

Népszavazási döntésről beszélt Erdély Romániához csatolása kapcsán Klaus Iohannis Németországban, ahol arról kérdezték az államfőt, hogyan kommentálja „egy szomszédos ország politikusainak” Trianonról tett nyilatkozatait. „Szász származásúként ilyen nyilatkozatot tenni egy arculcsapással ér fel a maradék erdélyi szász közösségnek” – mondta a Krónikának Murádin János Kristóf történész.

Pataky István

2021. október 06., 18:022021. október 06., 18:02

2021. október 06., 18:102021. október 06., 18:10

Iohannis egy aacheni fórumon beszélt a hétvégén, amelyet követően ünnepélyes ceremónián átnyújtották neki a Nemzetközi Károly-díjat. A hallgatóság soraiból megkérdezték az államfőt, mi a véleménye „arról a szomszédról, akinek időnként Európa-ellenes megnyilvánulásai vannak, és amelyik megkérdőjelezi a trianoni határokat”. Bár nem nevezték meg, a kérdés nyilvánvalóan Magyarországra utalt.

A szász származású Iohannis úgy felelt: őt is idegesítik a Trianonról szóló kijelentések.

„Erdélyből származom, mi népszavazáson döntöttünk arról, hogy Romániához szeretnénk csatlakozni. Nem loptunk senkitől semmit, az önrendelkezésünkhöz fűződő jogunkról volt szó, Erdély így lett Románia része. Visszamenőleg senki nem akarja megkérdőjelezni ezeket a történelmi folyamatokat. Lehet, hogy néhány populista ezt teszi, de populisták léteznek Európában, és csak az eredmények felmutatásával lehet őket legyőzni” – jelentette ki Iohannis.

korábban írtuk

„Nem loptuk Erdélyt”. Iohannist kifejezetten idegesítik a magyarok Trianonról tett kijelentései
„Nem loptuk Erdélyt”. Iohannist kifejezetten idegesítik a magyarok Trianonról tett kijelentései

Klaus Iohannist bevallása szerint „idegesítik” a magyarországi hivatalosságok Trianonról szóló kijelentései, ugyanakkor a román államfő szerint Erdélyt „nem ellopták” a románok, hanem önrendelkezésük révén egyesült Romániával.

Murádin János Kristóf történész lapunk megkeresésére azt mondta, formailag helytálló ugyan a kijelentés, mivel az elnök minden bizonnyal a medgyesi szavazásra gondolt, az erdélyi szász közösség 1918-as megnyilvánulására, amikor az akkori román politikai vezetők, főleg az erdélyiek, Iuliu Maniuval az élen, fűt-fát megígértek a szász és a sváb közösségnek, amennyiben szavazataikkal erősítik meg, hogy Erdély szerintük is Románia része kell hogy legyen.

Idézet
Beleestek ebbe csapdába, mint Pilátus a krédóba. A szászok megszavazták ezt abban a hitben, hogy megmarad a hagyományos autonómiájuk, hiszen a szász székeknek nagyon hosszú időre visszatekintve autonómiájuk volt Erdélyben”

– fogalmazott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója. – Ők sérelmezték, hogy ebből sokat visszavett a magyar állam 1876-ban, amikor a vármegyerendszer kialakult, és felszámolták a székeket. Remélték, hogy ez a helyzet megfordul, az új román államhatalom, amennyiben szert tesz Erdélyre, visszaadja nekik a teljes körű autonómiát, a szász önrendelkezést. Ezt meg is ígérték nekik – tudjuk, hogy ebből semmi nem lett. Formailag tehát rendben van ez a kijelentés, tartalmilag viszont már nem igazán.”

Murádin nyomatékosította: csak a szászoknál volt népszavazás. A románság esetében egy kollektív megnyilatkozásról volt szó; a medgyesi gyűlésen a szászok vezetői megszavaztak egy nyilatkozatot arról, hogy a szász közösség egésze támogatja Erdély csatlakozását Romániához – idézte fel a szakember.

Murádin János Kristóf történész •  Fotó: Médiatér Galéria

Murádin János Kristóf történész

Fotó: Médiatér

Emlékeztetett:

az 1918. december elsejei gyulafehérvári esemény egy tömeggyűlés volt, ahol nem szavaztak.

Egymillió ember gyűlt össze, és egy szándéknyilatkozat történt, nem egy elköteleződés. A medgyesi gyűlés viszont elköteleződésnek minősül – jelentette ki a történész. „Iohannis kijelentésével az a probléma, hogy az akkori szász nyilatkozatban megfogalmazott jogok egyáltalán nem valósultak meg, sőt a szász és a sváb közösség szinte teljes egészében eltűnt, felszámolódott az elkövetkező évtizedekben. Gyakorlatilag ezzel a gyűléssel írták alá a halálos ítéletüket, anélkül hogy ezt előre láthatták volna, így kárhoztatni sem lehet ezért őket” – hangsúlyozta Murádin János Kristóf. Úgy véli,

egy ilyen államfői nyilatkozatot tenni szász származású emberként mélyen felháborító, s felér egy arculcsapással a maradék szász közösségnek.

Az egyetemi oktató szerint a medgyesi gyűlés kevésbé ismert, mivel a december 1-jei román megmozdulás a méretei miatt, az egymilliós részvétellel, illetve a román politika általi felturbózásával, fontosságának túldimenzionálásával háttérbe tolja a többi korabeli megnyilatkozást.

Idézet
Ne feledjük, hogy az erdélyi magyar értelmiségi közösség is indított egy mozgalmat, s nyilatkozat is született arról, hogy Erdélynek Magyarországhoz kellene tartoznia. A kolozsvári népgyűlés is erről szólt, tízezren voltak jelen a város főterén. De erről is jóval kevesebben tudnak, mint a gyulafehérvári nagygyűlésről”

– hívta fel a figyelmet Murádin János Kristóf.

Azon kérdésünkre, hogy Németországban mennyire ismert Erdély történelme, s lehet-e „büntetlenül” nyilatkozgatni ebben a kérdésben, a történész azt mondta: a sajtóból erről értesülő tömeg nagyon nagy százaléka nem ismeri a valós helyzetet, tulajdonképpen az erdélyi szászságról sem tud túl sokat. „Az ezzel foglalkozó német értelmiségi réteg szűk, hangja nem meghatározó. Egy ilyen kijelentés néhány évtizeddel ezelőtt még egészen másként hangzott volna. Főleg a nyolcvanas években, amikor az erdélyi szászokat kivásárolta Romániából a német állam – mondta a Sapientia egyetem oktatója. – Azóta sok idő telt el, s az erdélyi szászok, svábok gyorsan integrálódtak a német társadalomba. Különböző helyekre telepítették őket, ahol munkaerőre volt igény, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a transzilván, erdélyi szász közösség feloldódott, megszűnt létezni. Ezért nem is tud most reagálni az ilyen nyilatkozatokra. Csak az igazán vájtfülűek érzik ki ennek a nyilatkozatnak a fonákságát.”

2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Mindent lát a belgyógyász – Az időben történő szűrővizsgálat és az egészséges életmód csodákat tehet (VIDEÓ)

Az orvoslás speciális szakterülete a belgyógyászat, ami holisztikus megközelítésben látja a beteget. Videós egészségügyi sorozatunk újabb részében a kettős képesítésű dr. Ormos Éva kolozsvári belgyógyásszal és sürgősségi szakorvossal beszélgetünk.

Mindent lát a belgyógyász – Az időben történő szűrővizsgálat és az egészséges életmód csodákat tehet (VIDEÓ)
2025. július 01., kedd

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon

Hétfőtől növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon, hogy behozzák a késéseket – számolt be keddi helyszíni sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat igazgatója.

Kéthetes késés: növelték a Korond-patak elvezetéséhez használt csöveket hegesztő munkások számát Parajdon
2025. július 01., kedd

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba

Két mikrobusz és egy személygépkocsi karambolozott tegnap délután a Bihar megyei Hegyközkovácsi és Szalárd közötti országúton, öt személyt szállítottak kisebb sérülésekkel kórházba a mentősök.

Kisebb tömegkarambolt okozott egy mikrobusz sofőre Bihar megyében, öt sérült került kórházba
2025. július 01., kedd

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség

A nagyszebeni nemzetközi repülőtér uniós forrásokból finanszírozott korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében vizsgálódnak az Európai Ügyészség (EPPO) romániai ügyészei.

A nagyszebeni repülőtér korszerűsítésével kapcsolatos csalás ügyében nyomoz az Európai Ügyészség
2025. július 01., kedd

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után

Az Arad megyei vészhelyzeti bizottság július elsejei hatállyal feloldotta az itatási és öntözési tilalmat a Maros vizéből, miután csökkent a folyó sókoncentrációja.

Feloldották az itatási és öntözési tilalmat a Maros sókoncentrációjának csökkenése után
2025. július 01., kedd

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron

Az Erdélyi Református Egyházkerület keretében működő Diakónia Keresztyén Alapítvány Jó Testvér idősotthon átadási ünnepségére került sor kedd délben Kolozsváron.

Átadták a magyar állami támogatásból megújult Jó testvér egyházi idősotthont Kolozsváron
2025. július 01., kedd

Javult a sikeresen érettségiző magyar diákok aránya, az RMDSZ szerint a speciális román tantervnek köszönhetően

A leglátványosabb javulás a román vizsga terén tapasztalható, az RMDSZ szerint azért, mert az idén érettségizőké volt az első évfolyam, amelynek tagjai már megkülönböztetett tanterv szerint tanulták a román.

Javult a sikeresen érettségiző magyar diákok aránya, az RMDSZ szerint a speciális román tantervnek köszönhetően
2025. július 01., kedd

Beszólt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható politikusnak, 10 ezer lejt kell fizetnie Kereskényi Gábornak

Egy korábbi kijelentése miatt arra kötelezik Kereskényi Gábort, Szatmárnémeti polgármesterét, hogy fizessen 10 ezer lejt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható, az RMDSZ-t folyamatosan támadó Adrian Cozma parlamenti képviselőnek.

Beszólt a magyarbarátsággal cseppet sem vádolható politikusnak, 10 ezer lejt kell fizetnie Kereskényi Gábornak
2025. július 01., kedd

Megújul a csíkszeredai „Fehér Ház”

A Hargita Megyei Tanács kiadta a munkakezdési parancsot a helyiek által Fehér Házként emlegetett, a kommunista érában megépült megyeháza felújításával megbízott Termolang Kft. és Kész Kft. cégtársulásnak.

Megújul a csíkszeredai „Fehér Ház”
2025. július 01., kedd

Határőrök segítették az illegális migrációt és a csempészést

Hat Temes megyei határőrt gyanúsít korrupcióval az ügyészség: a vádhatóság szerint különböző pénzösszegekért cserébe szemet hunytak az illegális áru- és személyforgalom felett.

Határőrök segítették az illegális migrációt és a csempészést