Fotó: Pixabay.com
Egészségügyi szempontból bizonyítottan rengeteg előnnyel jár a csecsemők anyatejes táplálása, a szoptatásra vonatkozó statisztikák mégis egyre aggasztóbbak. Szakemberek szerint a probléma sokrétű.
Megfelelő és részletes tájékoztatásra, több forrásból érkező biztatásra, valamint a védőnőhálózat újbóli kiépítésére lenne szükség ahhoz, hogy javuljanak az anyatejes táplálásra vonatkozó mutatók – vélik a Krónikának nyilatkozó szakemberek.
Mint rámutattak:
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az UNICEF és a szoptatási világszervezet (Global Breastfeeding Collective) nemrég tett közzé meglehetősen aggasztó jelentést az anyatejes táplálás világhete apropóján.
Az adatok szerint
Nem sokkal jobbak a nemzetközi statisztikák sem: a világ 194 országából származó adatokat feldolgozó jelentés szerint a félévesnél kisebb babáknak csak 40 százaléka kap kizárólag anyatejet, az arány pedig mindössze 23 országban haladja meg a 60 százalékot.
A Székelyföldön valamivel jobb a helyzet: a sepsiszentgyörgyi megyei kórház szülészeti osztályán például – amennyiben az újszülött és a kismama állapota megengedi – azonnal mellre teszik a babát. Ugyanakkor próbálják meggyőzni az édesanyákat arról, hogy az anyatejes táplálás a legideálisabb a babának, de arra már sajnos nincsenek hatással, és követni sem tudják, hogy mi történik, amikor a mama és a baba hazamegy a kórházból – hívta fel a figyelmet Antal Álmos, a kórház orvos igazgatója.
A szülész-nőgyógyász főorvosnak meggyőződése, hogy
Amíg működött, a képzett védőnők rendszeresen látogatták otthonukban a kisbabákat, követték a fejlődésüket, és szakszerű tanácsokat adtak az édesanyának a táplálásra vonatkozóan. Szakmai háttér nélkül rengeteg kismama magára marad a kétségeivel, eközben ráadásul a tápszer- és tejporgyártók is egyre agresszívebb kampányt folytatnak, így számos édesanya korán abbahagyja az anyatejes táplálást.
„Holott az anyatej egészségesebb, mindig kéznél van és ingyenes, mégis sokan választják a körülményesebb, drágább megoldást, a tápszert, hogy biztosak legyenek benne, a csecsemő az előírásnak megfelelően gyarapodik” – magyarázta a főorvos.
Fotó: Barabás Ákos
Szintén az anyatejes táplálás mellett foglal állást Lucia Şereş háromszéki gyermekorvos, a háziorvosokat tömörítő egyesület Kovászna megyei elnöke, aki szerint az országos statisztikához képest nem olyan rossz a helyzet a székelyföldi térségben. A pacientúrájába tartozó kismamák jelentős hányada – 16 százaléknál mindenképpen jóval többen – az első hat hónapban kizárólag anyatejjel táplálja csecsemőjét.
A szakember hangsúlyozta: folyamatosan erre biztatja az édesanyákat, elmagyarázza, hogy
vízre és teára sem, mert az anyatej a gyermek szomját és éhségét is csillapítja. Lucia Şereş szerint viszont a kismama környezetében élők támogatására is szükség van, hiszen sokszor a nagyszülők, rokonok bátortalanítják el az édesanyát azzal riogatva őt, hogy a babának „nem elég a tej”, vagy „a melegben teára, vízre van szüksége”.
Bota Anna, a marosvásárhelyi VÉDEM Egyesület – amely a családok érdekeinek képviseletével és támogatásával foglalkozik – tagja is egyetért azzal, hogy sokrétű probléma eredménye az anyatejes táplálás visszaszorulása. Mint rámutatott: az okok egyrészt társadalmiak, hiszen a mostani kismamák édesanyja már szülés után három hónappal visszament dolgozni, így hamar mesterséges táplálékra szorultak a gyermekek.
„Ha olyan társadalomban élnénk, amelyben az első gyermekét szülő édesanya kiskora óta szoptató nőket látott volna maga körül – a család asszonyait, szomszédokat, barátnőket, kollégákat –, spontán módon találná meg a megfelelő mozdulatokat, ritmust” – magyarázta Bota Anna, aki maga is az anyatejes táplálást támogató és segítő édesanya.
Kifogásolja a kórházak és az egészségügyi intézmények személyzetének hozzáállását is, az alkalmazottakra ugyanis az édesanya szerint „nehezen fogható rá, hogy teljes mértékben szoptatásbarát” álláspontot képviselnek.
vagyis nem figyelnek arra, hogy a szülés utáni első órában mellre kerüljön a kisbaba, az egészségügyi személyzet ugyanakkor gyakran tápszert ajánl, ha nem a táblázat alapján növekszik a gyermek súlya.
A világ 194 országára vonatkozó statisztikát közlő nemzetközi szervezetek jelentésükben arra is rámutatnak: számos kutatás igazolta már, hogy
Általa megelőzhető a hasmenés és a tüdőgyulladás – amelyek vezető haláloknak számítanak a csecsemők körében –, a kismamáknál pedig kisebb a valószínűsége a petefészek- és a mellrák kialakulásának – ezek ugyancsak gyakori, halállal végződő betegségek a nőknél.
Egy elemzés ugyanakkor arra is rámutat, hogy az anyatejes táplálás elterjedése gazdasági előnyökkel is járna a megbetegedések számának csökkenése, illetve ennek nyomán a kezelési költségek visszaesése miatt.
Elképzelhető egyébként, hogy a közeljövőben Romániában törvénnyel fogják védeni és támogatni a nyilvános helyen szoptató kismamákat. Ennek érdekében már egy évvel ezelőtt
a petíció pedig nemrég Ovidiu Raeţchi nemzeti liberális (PNL) képviselő figyelmét is felkeltette. Az RFI rádió tájékoztatása szerint a honatya törvénytervezetet készít elő a nyilvános helyen szoptató édesanyák védelme érdekében: a projekt alapján diszkriminációnak minősül, és bírság jár majd azért, ha egy kismamát egy nyilvános tér elhagyására kényszerítenek, miközben gyermekét táplálja.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
szóljon hozzá!