Ana Blandiana a kultúrharc, a kulturális ellenállás egyik megtestesítője
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
Ana Blandiana, a romániai rendszerváltás előtti irodalmi élet kulcsfigurája, a kultúrharc, a kultúra általi ellenállás egyik vezéralakja Kolozsvárra látogatott, ahol az aktuálpolitika legégetőbb kérdéseiről beszélt a Krónikának. Ana Blandiana Herder-díjas költő, író – aki a Mathias Corvinus Collegium egyik rendezvényén vett részt a kincses városban – kendőzetlenül elmondta véleményét lapunknak a magyar és román politikusokról, elárulva többek közt, hogy kiben bízik leginkább.
2024. december 13., 18:562024. december 13., 18:56
– Hogyan látja az irodalom szerepét a politikai szabadságért folytatott küzdelemben ma, amikor az autoriter tendenciák látszólag újra teret nyernek a világ különböző részein? Úgy tűnik, nálunk is. Van még ereje az irodalomnak?
– Nyilvánvalóan egyre kevesebb, de ugyanilyen nyilvánvaló az is, hogy végső soron a szerzőktől is függ, nemcsak az olvasóktól, hogy az irodalom átjusson ezen a nehéz időszakon. Úgy gondolom, ez attól is függ, hogy valóban érződik-e annak szükségessége, megvan-e az igény, hogy valami történjen, hogy nehogy a kultúra nélküliség, a sekélyesség útjára lépjünk.
Meglehet, úgy tűnik, nagy szavakat használok, de valóban úgy gondolom, hogy az emberiség megoldása éppen a kulturális ellenállás, illetve a kultúra visszahozása az emberek érdeklődésének középpontjába. Mert egyértelmű, hogy az irodalom hanyatlása nem azért következett be, mert rosszabb művek születtek – bár a hermetizmus (légmentesen elzárt, hozzáférhetetlen – szerk. megj.) hozzájárult ehhez is –, hanem egyszerűen az embereket eltolták egy olyan irányba, ahol a kultúrát szórakozással helyettesítették. Így az emberek egyre manipulálhatóbbá váltak, és a butaságot kezdték el számukra termelni az intelligencia helyett.
– Miként lehetne a fiatalabb generációkat arra ösztönözni, hogy jobban megértsék a múlt tanulságait, hogy tanuljanak a történelemből?
– Ez nagyon nehéz, szinte lehetetlen. De biztosan állíthatjuk, hogy a tanároknak és az iskolának óriási szerepük van ebben. Úgy vélem azonban, hogy a ti generációtok, az értelmes fiatalok – akik tisztában vannak azzal, hogy mi történik a világban – képesek ellenállást tanúsítani a vulgaritással, az önzéssel és a világ minden bajával szemben. Úgy gondolom, hogy a fiataloknak egymást kellene inspirálniuk. Például ha egy értelmes fiatal azt mondja egy másiknak: „Nagyon tetszett egy könyv, kérlek, olvasd el te is!” –, az sokkal hatásosabb, mintha egy idősebb próbálná ugyanezt elmondani. Tehát azt hiszem, hogy egy ilyen mozgalmat kellene indítani a fiatalok körében.
– Úgy gondolja, hogy csak az iskolák és az oktatási rendszer hibája, hogy a mai generációk a TikTokról szerzik az információikat, hogy hiszékenyek és látszólag nem is akarnak tájékozódni?
– Elsősorban a politikusoké a felelősség, mert az emberek elvesztették a politikába vetett bizalmukat, és tény, hogy nem is volt okuk bízni. Nincsenek érvek, amelyekkel ezt cáfolni lehetne. Ugyanakkor világos, hogy nem szabad túlzásokba esnünk. Ez a katasztrofális eredmény (az államfőválasztás első fordulójáé – szerk. megj.) nem normális, és nem tükrözi pontosan a valóságot, hiszen minden manipulálva volt. Rendkívüli eszközökkel és rendkívüli erők által történt mindez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne megoldás. Most egy rendkívül érdekes pillanatot élünk. Például az én szemszögemből nézve a román politikai színtéren az egyetlen ember, akiben megbízhatnék, az Ilie Bolojan (a Bihar megyei önkormányzat vezetője, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke). Ő az, akit Nagyváradról ismerek, és tudom, mit tett ott. Nem ismerem személyesen, de nagyon határozottan megmondta, mit kellene tenni. És amit ő mond, az valóban az egyetlen megoldás. Ha a többiek egyetértenének vele... bár én már nem hiszem, hogy ez megtörténhet. Hamarosan úgyis kiderül. Szerintem rövid időn belül Bolojan visszatér Nagyváradra. Mindent otthagy, mert még a saját pártja sem fogja támogatni. Nem érdekük ugyanis olyan dolgokat támogatni, amelyek megmentik az országot, de közben nekik problémát okoznak.
Ana Blandiana az MCC kolozsvári rendezvényén
Fotó: Mathias Corvinus Collegium
– Tehát ön szerint az államfőválasztás eredményének eltörlése helyes döntés volt, és ad némi reményt?
– Ez egy borzalmas pillanat volt! Rengeteg esély volt arra, hogy veszítsen Elena Lasconi asszony, és én nem tudtam elképzelni, mi következhet. Aztán hallottuk az újságírókat beszélni gazdasági problémákról, arról, hogy a szólásszabadság odalesz, és minden összeomlik, és ez valóban rémisztő volt. Nyilvánvaló, hogy a választások eltörlése nem demokratikus lépés, bár úgy tűnik, hogy nem is törvénytelen. Meg is kérdeztem egy híres ügyvédet, egy volt igazságügyi minisztert, híres jogászt, mivel én azt hittem, hogy nem volt helyes, hogy nem volt törvényes, de ő azt mondta, igenis törvényes egy ilyen döntés szélsőséges helyzetekben. És ez valóban szélsőséges helyzet volt. Csakhogy... ez nem megoldás. Különösen úgy, hogy teljesen nyilvánvalóan húzták az időt, nem tették meg azonnal, amit kellett volna.
Elég, ha arra gondolsz, hogy az AUR vezetője, George Simion két szomszédos országban persona non grata, de nálunk úgy tettek, mintha nem tudnának róla. Ez tényleg hihetetlen volt, de egyúttal világos is. Miközben botrányt keltett és rendkívül vulgáris volt a parlamentben, már csak ezért is meg kellett volna találni ellene a megoldást. Nyilvánvaló, hogy minden csak egy játék volt. Az is nyilvánvaló, hogy titokban még élvezték is ezt a kavarodást, amit Călin Georgescu okozott, mintsem hogy valódi megoldásokat találtak volna. De úgy tűnik, a végén mégis rájöttek, hogy mindent elveszíthetnek…
Nem tudom, hogy ha nem támogatják Bolojant, akkor mit akarnak csinálni. Például
De egyébként más kategóriába tartoznak, és ez látszik rajtuk fizikailag is. Ezért nem fogadják be őket, mert nincsenek közös bűnrészességek, és anélkül nem tudnak működni. Csak a saját bűnrészességük alapján takargatják egymást. Szóval nem látom az esélyt. De lásd, szinte abszurd módon Nicușor Dan főpolgármester megnyerte Bukarestet. Ő egy becsületes ember. Talán megtörténhet, hogy van, amikor az Isten is közbeavatkozik.
– Sok erdélyi magyar barátja volt a rendszerváltás előtt, gondolom, van most is. Azonos érdekek, eszmék mentén álltak ellen, tartottak ki. Ma lenne valamilyen üzenete az erdélyi magyarok számára? Számunkra, akik bár megszereztük a helyünket a parlamentben, az egyszerű emberek szintjén gyakran frusztráltak vagyunk.
– De hát az RMDSZ nagyon hosszú ideig kormányon volt, honnan ered ez a frusztráció? Másfelől viszont
Ezért mindig meglepett a frusztráció, amit sokszor hallottam már. De valójában
Például Markó Béla rendkívüli intellektus és kiváló politikus, legalábbis szellemi szempontból. Nem tudom, hogy amit mond vagy tesz, tett, az mennyire tükrözi a választói akaratot. Őszintén szólva nem értek a politikához, és maga a politika unalmasnak, sőt degradálónak tűnik számomra. Mégis, demokrácia nélkül nem létezhetünk, ezért kell ezekről a dolgokról beszélnünk. Őszintén örülnék, ha például együtt dolgoznának, még úgy is, hogy nem vagyok nagy rajongója az USR-nek.
Nem válaszoltam egyértelműen, igaz?
– A frusztrációt úgy értettem, hogy erdélyi magyarként frusztráltak sokan, Bukarest, Budapest, a FIDESZ, az RMDSZ, stb. között. És állandóan próbálják, próbáljuk rendbe tenni az emberek fejében, hogy mi erdélyi magyarok vagyunk, nem románok, továbbá nem egyszerűen magyarok, hogy nem eszmék, hanem emberek, egyszerű emberek vagyunk.
– Jogos. Mostanában gyakran gondoltam az erdélyi magyarokra: úgy hiszem, nagyon nehéz a helyzetük most, ahogy Orbán egyre inkább Putyin oldalára sodródik. Ez Önöknek is nehéz, hiszen ő korábban pozitív figura volt nemcsak Önök számára, hanem számunkra is. Most viszont rendkívül nehéz eldönteni, mit tegyenek. Minden változik, és nem tudom, mennyire ragaszkodunk túl makacsul bizonyos dolgokhoz. Ez az egész Putyin-kérdés... Nem lehet csak úgy átmenni egyik oldalról a másikra. Vannak érvek az Európai Unióval szemben, de én azt gondolom, hogy belülről kell változtatni, ahogy a lengyelek is próbálják. Minden borzasztóan bonyolult.
– Szóval a nekünk, magyaroknak szóló üzenete az, hogy ne legyünk frusztráltak?
– Hiszem, hogy minden magyar és minden román olyan néphez tartozik, amely mindig is európai akart lenni, és ezért erőfeszítéseket tett, még ha nem is mindig sikerrel. És ezt most nem hagyhatjuk abba, még akkor sem, ha Európa jelenleg lassítani látszik. Mert mindenki más sokkal rosszabb. Úgy vélem, az a feladatunk, hogy jobbá tegyük Európát és az Európai Uniót – de nem szabad, hogy túlzottan hagyjuk magunkat elragadtatni a progresszív ideológiáktól, mert ez gyakran olyan, mintha öngyilkosságot követnénk el.
Ana Blandiana (Temesvár, 1942. március 25.) Herder-díjas román költő, író, újságíró, a romániai PEN Club elnöke. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon végezte, majd a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen bölcsészdiplomát szerzett. Első versei a Tribuna című irodalmi lapban jelentek meg. A Ceaușescu-rendszer utolsó éveiben tiltólistára került. 1989 decemberében részt vett a Nemzeti Megmentési Front ideiglenes tanácsában, de 1990 január 29-én lemondott, tiltakozva az ellen, hogy a forradalmat antidemokratikus erők sajátították ki – így tekintette ugyanis a FSN párttá alakulását. Ezt követően közéleti tevékenységének célja a civil társadalom újraépítése, a pluralizmus és tolerancia előmozdítása volt. Nemrég felszólalt azon a tüntetésen, amelyet a Călin Georgescu nevével fémjelzett szélsőjobboldali erők előretörése ellen szerveztek Bukarestben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás